Mi a Gestalt terápia?
A Gestalt terápia a pszichoterápia egyik formája, és itt az úgynevezett humanisztikus terápiák csoportjába tartozik. A humanista megközelítés szerint minden emberben megvan a képesség a fejlődésre. A terapeuta a pácienst önmeghatározó lénynek tekinti. A Gestalt terápiában megtanulja aktiválni a szükséges erőket, hogy önállóan tudjon megbirkózni problémáival.
Fritz és Lore Perls német pszichoanalitikusok Paul Goodmannel közösen megalapították a Gestalt terápiát. Pszichoanalitikus gyökerei miatt a Gestalt-terápia magában foglal néhány pszichoanalízis megközelítést. Például a pszichoanalitikusokhoz hasonlóan a Gestalt-terapeuták is azt feltételezik, hogy mélyebb tudattalan konfliktusok léteznek. Az ilyen konfliktusok kezelésének megközelítése azonban egészen más a Gestalt-terápiában, mint a pszichoanalízisben:
A „Gestalt
A „Gestalt” kifejezés a Gestalt pszichológiából származik, amely a 20. század elején keletkezett. Mögötte az a gondolat húzódik meg, hogy a gestalt nem egyszerűen az egyes részeinek összege.
Például, amikor egy háromszöget látunk, nem három vonást teszünk össze az elménkben, hanem a háromszög egészét érzékeljük. Ugyanígy, amikor egy zeneművet hallunk, nem az egyes hangokat halljuk, hanem egy dallamot. Hasonló módon a Gestalt-pszichológusok az emberi lényeket is összetett egészeknek tekintik, amelyeket többek között a kultúra és a társadalmi kapcsolatok alakítanak ki. A pszichét és a testet nem különállónak, hanem egységnek tekintik.
Mikor végeznek Gestalt terápiát?
A Gestalt terápia segíthet a pszichés, de a szakmai problémák kezelésében is. Ha családdal kapcsolatos kérdésekről van szó, bizonyos esetekben a terapeuta a partnert vagy a családtagokat is bevonja a terápiába.
A Gestalt terápia során a páciensnek készen kell állnia az aktív együttműködésre. A Gestalt-terapeuta ugyanis arra kéri a pácienst, hogy önrendelkező módon élje életét, és vállaljon felelősséget gondolataiért, tetteiért.
A Gestalt terápia történhet egyénileg és csoportosan is. Egy terápiás ülés 50 és 100 perc között tarthat. Hogy összesen hány alkalom megfelelő vagy szükséges, azt a terapeuta dönti el eseti alapon.
Mit csinál az ember a Gestalt terápiás ülésen?
A Gestalt terápia célja, hogy a páciens jobban irányítsa életét, és kibontakoztassa teljes potenciálját. Ennek érdekében a terapeuta nem nézi a páciens múltbeli eseményeit vagy jövőbeli aggodalmait. A fókusz mindig a jelen helyzetben marad. A változás ugyanis csak a jelenben történhet meg.
A Gestalt terápia központi technikája a terapeuta és a páciens párbeszéde. A terapeutával folytatott párbeszéd során a páciens edzi annak észlelését, hogy ő maga hogyan viselkedik, hogyan érzékeli a dolgokat és mit érez.
A terapeuta szembesíti a pácienst viselkedésének esetleges ellentmondásaival, amelyek konfliktusokhoz vezetnek. Ugyanígy arra ösztönzi a pácienst, hogy kérdőjelezze meg korábbi világnézetét. Ezáltal a betegnek új ismeretet kell szereznie helyzetéről. Ez a megváltozott észlelés lehetővé teszi a páciens számára, hogy új tapasztalatokat szerezzen és új viselkedéseket próbáljon ki.
A terápia során a terapeuta mindig elismerően és empatikusan viselkedik a pácienssel szemben, de kihívja őt, hogy továbbfejlessze magát.
Gestalt terápia: módszerek
A Gestalt terápiában a terapeuta kreatív módszereket alkalmaz. A szerepjáték például fontos szerepet játszik ebben a terápia formájában:
Az ilyen szerepjátékok révén a páciens számára világosabbá válhat a meglévő problémák tartalma, és más kommunikációs módokat is kipróbálhat.
A terapeuta a páciens testbeszédén keresztül is észleli a lehetséges problémákat. Például megkérdezi tőle, hogy bizonyos témákon miért mocorog a lábával, vagy keresztbe teszi a karját. A terapeuta azonban nem értelmezi a páciens viselkedését. Csak maga a beteg ismeri tettei értelmét. A Gestalt terapeuta csupán arra vezeti a pácienst, hogy mélyebben megértse önmagát. Arra is kérheti a pácienst, hogy kísérletezzen új testmozgással.
Milyen kockázatokkal jár a Gestalt-terápia?
A Gestalt terápia során a pácienstől elvárják, hogy teljes felelősséget vállaljon életéért. Néhány beteg úgy érzi, hogy ez túlterhelt. A súlyos depresszióban szenvedő betegek például fizikailag és pszichológiailag képtelenek aktívvá válni.
Az, hogy egy terápia sikeres-e, nagyban függ a terapeuta és a páciens kapcsolatától. A Gestalt terápiában a terapeuta folyamatosan kihívás elé állítja páciensét azáltal, hogy rámutat az ellentmondásokra. Egyes Gestalt-terapeuták erősen konfrontatív stílust használnak a beszélgetés során. Ezt nem minden beteg tudja kezelni. Ezért fontos megtalálni a megfelelő terapeutát, és kétség esetén másikra váltani.
Mit kell szem előtt tartanom Gestalt terápia után?
Az egyes Gestalt terápiás alkalmak után adj magadnak egy kis időt a felépülésre – elvégre a foglalkozások nagyon megterhelőek lehetnek mind fizikailag, mind érzelmileg. Ennek egyik oka a terápia magas szintű személyes felelőssége. Ezért közvetlenül a terápia után ne végezzen megerőltető tevékenységet.
A Gestalt-terápia vége felé a terapeuta gyakran megnöveli az ülések közötti távolságot. Ez lehetővé teszi, hogy lassan hozzászokjon ahhoz, hogy a jövőben terapeuta nélkül is meg tudjon birkózni. Ha még nem érzi készen a folytatást segítség nélkül, beszélje meg terapeutájával. Ha szükséges, meghosszabbíthatja a Gestalt terápiát.
