Rövid áttekintés
- Leírás: Légzési nehézség vagy légszomj; akut vagy krónikus formában fordul elő; néha nyugalomban, néha csak erőkifejtéssel; kísérő tünetek, például köhögés, szívdobogásérzés, mellkasi fájdalom vagy szédülés lehetséges.
- Okok: légzési problémák, beleértve az idegen testeket vagy az asztmát; szív- és érrendszeri problémák, beleértve a pulmonális hipertóniát vagy a szívinfarktust; törések, mellkasi trauma; neurológiai problémák vagy pszichológiai okok
- Diagnózis: tüdő és szív meghallgatása sztetoszkóppal; vérvizsgálat, tüdőfunkciós vizsgálat; tüdő endoszkópia; képalkotó eljárások: röntgen, számítógépes tomográfia vagy mágneses rezonancia képalkotás.
- Mikor kell orvoshoz fordulni? Általában mindig nehézlégzés esetén; légszomj mellkasi fájdalommal, kék ajkak, fulladás vagy akár légzésleállás vészhelyzetek. Azonnal hívja a 112-t, és lehetőleg elsősegélyt nyújtson.
- Kezelés: Az októl függően, mint például antibiotikumok bakteriális fertőzések esetén, kortizon és köptetőszerek pszeudocsoport esetén, kortizon és hörgőtágítók asztma és COPD esetén, valamint műtét és mások bizonyos okok esetén.
- Megelőzés: többek között a dohányzás abbahagyása megelőzi a krónikus nehézlégzést; nincs specifikus megelőzés az akut okok ellen
Mi a nehézlégzés?
Azonban minél gyorsabban lélegzik a beteg, annál sekélyebbé válik a légzés – légszomj lép fel. A fulladás és a halálfélelem gyakran hozzáadódik a problémához, tovább súlyosbítva azt.
Formái: Hogyan nyilvánul meg a nehézlégzés?
Az orvosok számára a nehézlégzés pontosabban jellemezhető különböző kritériumok alapján, mint például az időtartam vagy a szituációk, amelyekben főként előfordul. Néhány példa:
A légszomj időtartamától függően különbséget tesznek akut és krónikus nehézlégzés között. Az akut nehézlégzést például asztmás roham, tüdőembólia, szívroham vagy pánikroham okozhatja. Krónikus nehézlégzés figyelhető meg például szívelégtelenség, COPD vagy tüdőfibrózis esetén.
Ha már nyugalmi állapotban légszomj jelentkezik, ezt nyugalmi nehézlégzésnek nevezik. Ha valakinek csak fizikai megerőltetés közben veszíti el a lélegzetét, ezt erőkifejtési nehézlégzésnek nevezik.
Ha a légszomj főleg lapos fekvéskor észlelhető, de ülve vagy állva javul, akkor ortopnoe-ról van szó. Egyes betegeknél ez még nehezebb: A légszomj különösen akkor kínozza őket, ha a bal oldalon fekszenek, és kevésbé, ha a jobb oldalon fekszenek. Ezt akkor trepopneának nevezik.
Az orthopnea megfelelője a platypnea, amelyet légszomj jellemez, amely elsősorban függőleges helyzetben (állva vagy ülve) jelentkezik.
Néha a nehézlégzés formája már utal az orvosnak a kiváltó okra. A trepopnea például különböző szívbetegségekre jellemző.
Mit lehet tenni ellene?
Ha nehézlégzés lép fel, a legjobb, ha azonnal orvoshoz fordul. Rövid távon a következő tippek néha segíthetnek a légszomj ellen:
- Akut légszomj esetén az érintett felegyenesedett felsőtesttel leül, és karjait (enyhén behajlítva) a combra támasztja. Ebben a testhelyzetben (az úgynevezett „kocsis ülés”) bizonyos izmok mechanikusan támogatják a be- és kilégzést.
- Az érintettek számára tanácsos a lehető legnyugodtabbnak maradni, vagy újra megnyugodni. Különösen pszichológiailag kiváltott nehézlégzés esetén ez gyakran segít a légzés normalizálásában.
- A hűvös, friss levegő is jótékony hatással van. Nem utolsósorban azért, mert a hideg levegő több oxigént tartalmaz. Ez gyakran enyhíti a nehézlégzést.
- Az asztmás betegeknek ajánlatos mindig kéznél tartani az asztmás sprayt.
- A hosszú ideje krónikus tüdőbetegségben szenvedő betegeknél gyakran van otthon oxigénpalack. A legjobb, ha megbeszéli orvosával az oxigén adagját.
Légszomj: Kezelés orvos által
A nehézlégzés kezelése az okától függ. Ennek megfelelően változik. Néhány példa:
Az asztmában szenvedők általában gyulladáscsökkentő glükokortikoidokat („kortizont”) és/vagy béta-szimpatomimetikumokat (tágítják a hörgőket) belélegzés céljából.
Tüdőembólia esetén az első dolog, amit az emberek gyakran kapnak, az a nyugtató és az oxigén. Szükség esetén az orvosok stabilizálják a keringést. Az embólia kiváltó okát – a tüdőedényben kialakuló vérrögöt – gyógyszeres kezeléssel oldják fel. Előfordulhat, hogy egy művelet során el kell távolítani.
Ha a vashiány okozta vérszegénység felelős a nehézlégzésért, a beteg vaspótlást kap. Súlyos esetekben vért (vörösvérsejteket) adnak be transzfúzióként.
Ha a mellkasi területen rákos daganat okozza a légszomjat, a terápia a betegség stádiumától függ. Ha lehetséges, a daganatot műtéti úton eltávolítják. Kemoterápia és/vagy sugárterápia is megfelelő lehet.
Okok
A dyspnoe számos különböző oka lehetséges. Ezek egy része közvetlenül kapcsolódik a felső vagy alsó légúti traktushoz (pl. belélegzett idegentest, pszeudocsoport, asztma, COPD, tüdőembólia). Emellett különböző szívbetegségek és egyéb betegségek is társulnak a légszomjhoz. Íme egy áttekintés a nehézlégzés fő okairól:
Okok a légutakban
Idegen testek vagy hányás: Ha egy idegen testet „lenyelnek”, és bejut a légcsőbe vagy a hörgőkbe, az akut légzési nehézséghez vagy akár fulladáshoz vezet. Ugyanez történik például, ha hányás kerül a légutakba.
Angioödéma (Quincke-ödéma): a bőr és/vagy a nyálkahártya hirtelen felduzzadása. A száj és a torok területén az ilyen duzzanat légszomjat vagy akár fulladást vált ki. Az angioödéma allergiás lehet, de néha különféle betegségek és gyógyszerek váltják ki.
Álcsoport: Crup-szindrómaként is ismert, ezt a légúti fertőzést általában vírusok (például megfázás, influenza vagy kanyaróvírus) okozzák. Ez magában foglalja a nyálkahártya duzzadását a felső légutakban és a gége kimeneténél. Fütyülő légzési zaj és ugató köhögés a következménye. Súlyos esetekben légzési elégtelenség is előfordulhat.
Diftéria („igazi krupp”): Ez a bakteriális légúti fertőzés a felső légutak nyálkahártyáját is megduzzadja. Ha a betegség a gégére is átterjed, akkor ugató köhögés, rekedtség és legrosszabb esetben életveszélyes nehézlégzés lép fel. A védőoltásnak köszönhetően azonban a diftéria ma már ritka Németországban.
A hangszalagok bénulása: A kétoldali hangszalag bénulása a nehézlégzés másik lehetséges oka. Előfordul például a torok területén végzett műtétből származó idegsérülés vagy különböző betegségek során fellépő idegkárosodás miatt.
Hangfrekvencia-görcs (glottisgörcs): Ebben az esetben a gégeizmok hirtelen görcsbe rándulnak, beszűkül a glottis, és légszomjat okoz. Ha a glottist a görcs teljesen bezárja, akut életveszély áll fenn. Főleg gyermekeknél fordul elő. Az általunk belélegzett levegőben lévő irritáló anyagok (például bizonyos illóolajok) váltják ki.
Bronchiális asztma: Ez a krónikus légúti betegség nagyon gyakran a légszomj rohamok oka. Asztmás roham során a tüdőben a légutak átmenetileg beszűkülnek – vagy allergének, például pollen (allergiás asztma), vagy például fizikai megterhelés, stressz vagy hideg (nem allergiás asztma) hatására.
Krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD): A COPD egy széles körben elterjedt krónikus légúti betegség, amely a tüdő légutak szűkülésével jár. Ez a szűkület azonban állandó, az asztmától eltérően. A COPD fő oka a dohányzás.
Tüdőgyulladás: Sok esetben nehézlégzéssel jár az olyan tünetek mellett, mint a láz és a fáradtság. A tüdőgyulladás gyakran légúti fertőzés következménye, és általában komolyabb szövődmények nélkül gyógyul. A tüdőgyulladás azonban veszélyes lehet gyermekekre és idősekre.
Covid-19: Sok Covid-beteg panaszkodik légzési nehézségekre még a betegség enyhe lefolyása után is. Az orvosok a tüdő ereinek kóros elváltozásait és a gázcserét akadályozó apró vérrögöket gyanítják. Súlyos esetekben masszív szövetkárosodás és a tüdő finom ereinek átépülése figyelhető meg. A hosszú- vagy post-covid-t nehézlégzés is kísérheti.
Atelektázia: Az atelektázia az orvosok által használt kifejezés a tüdő összeesett („összeesett”) szakaszának leírására. Mértékétől függően a nehézlégzés többé-kevésbé súlyos lehet. Az atelektázia lehet veleszületett, vagy betegség (például légmell, daganat) vagy behatolt idegen test eredménye lehet.
Tüdőfibrózis: Tüdőfibrózisról akkor beszélünk, amikor a tüdő kötőszövete kórosan megnövekszik, majd megkeményedik és hegesedik. Ez a progresszív folyamat egyre inkább rontja a gázcserét a tüdőben. Ez eleinte csak fizikai megterheléskor, később nyugalmi állapotban is légszomjat okoz. A lehetséges kiváltó okok közé tartozik a szennyező anyagok belélegzése, a krónikus fertőzések, a tüdőbesugárzás és bizonyos gyógyszerek.
Pleurális folyadékgyülem: A mellhártya (pleura) egy kétpengés bőr a mellkasban. A belső lap (pleura) a tüdőt, a külső lap (pleura) pedig a mellkast fedi. A köztük lévő keskeny rés (pleurális tér) folyadékkal van feltöltve. Ha ez a folyadékmennyiség betegség miatt megnövekszik (például nedves mellhártyagyulladás esetén), azt pleurális effúziónak nevezik. Mértékétől függően légszomjat, szorító érzést a mellkasban és légúti fájdalmat vált ki a mellkasban.
Pneumothorax: Pneumothoraxban a levegő bejutott a tüdő és a mellhártya közötti rés alakú térbe (pleurális tér). Az ebből eredő tünetek a levegő beszivárgásának okától és mértékétől függenek. Például nehézlégzés, ingerlékeny köhögés, szúró- és légúti fájdalom a mellkasban, valamint a bőr és a nyálkahártyák kékes elszíneződése (cianózis).
Pulmonalis hypertonia: Pulmonalis hypertonia esetén a tüdő vérnyomása tartósan emelkedett. A súlyosságtól függően ez olyan tüneteket vált ki, mint a légszomj, gyors fáradtság, ájulás vagy vízvisszatartás a lábakban. A pulmonális hipertónia önálló betegség, vagy más betegségek (például COPD, tüdőfibrózis, HIV, schistosomiasis, májbetegség és mások) eredménye lehet.
„Víz a tüdőben” (tüdőödéma): Ez a folyadék tüdőben történő felhalmozódására utal. Ezt például szívbetegség, méreganyagok (például füst), fertőzések, folyadék (például víz) belélegzése vagy bizonyos gyógyszerek okozzák. A tüdőödéma tipikus tünetei közé tartozik a nehézlégzés, a köhögés és a habzó köpet.
Daganatok: Ha a jóindulatú vagy rosszindulatú szöveti növekedések szűkítik vagy elzárják a légutakat, nehézlégzés is jelentkezik. Ez történik például tüdőrák esetén. A daganat műtéti eltávolítása utáni hegszövet szintén szűkítheti a légutakat, akadályozva a légáramlást.
Okok a szívben
Különféle szívbetegségek is felelősek lehetnek a nehézlégzésért. Ilyenek például: Szívelégtelenség, szívbillentyű-betegség, szívroham vagy a szívizom gyulladása.
A szívbillentyű-hibák légszomjat is okozhatnak. Ha például a mitrális billentyű – a bal pitvar és a bal kamra közötti szívbillentyű – szivárog (mitrális billentyű-elégtelenség) vagy beszűkül (mitrális billentyű-szűkület), az érintettek légszomjtól és köhögéstől szenvednek, többek között.
A szívinfarktus tipikus tünetei a hirtelen fellépő súlyos nehézlégzés, a szorongás vagy szorító érzés a mellkasban, valamint a szorongás vagy akár a halálfélelem. Hányinger és hányás is előfordul, különösen a nőknél.
Ha az influenzaszerű tünetekkel (megfázás, köhögés, láz, fejfájás és végtagfájdalom) társul a terheléskor jelentkező légszomj, gyengeség és fokozódó fáradtság, ennek oka szívizomgyulladás (szívizomgyulladás) lehet.
A nehézlégzés egyéb okai
A nehézlégzésnek más okai is lehetnek. Néhány példa:
- Vérszegénység: A vörösvértestek hemoglobinjának hiánya, amely az oxigén szállításához szükséges a vörösvértestekben. Ezért a vérszegénység egyéb tünetek mellett légszomjat, szívdobogásérzést, fülzúgást, szédülést és fejfájást válthat ki. A vérszegénység lehetséges kiváltó okai közé tartozik a vas vagy a B12-vitamin hiánya.
- Mellkasi sérülés (mellkasi trauma): Légszomj is előfordul például akkor, ha a bordák zúzódások vagy törések.
- Gerincferdülés: gerincferdülés esetén a gerinc tartósan oldalra görbül. Súlyos esetekben, amikor a görbület súlyos, ez károsítja a tüdő működését, ami nehézlégzést eredményez.
- Szarkoidózis: Ez a gyulladásos betegség göbös szöveti elváltozások kialakulásával jár. Ezek potenciálisan bárhol kialakulhatnak a testben. Nagyon gyakran a tüdő érintett. Ezt többek között száraz köhögésről és megerőltetéstől függő nehézlégzésről lehet felismerni.
- Neuromuszkuláris betegségek: Egyes neuromuszkuláris betegségek néha nehézlégzést is okoznak, ha a légzőizmok érintettek. Ilyenek például a gyermekbénulás (poliomyelitis), az ALS és a myasthenia gravis.
- Hiperventiláció: a kifejezés szokatlanul mély és/vagy gyors légzésre utal, amely légszomjjal jár. Bizonyos betegségek mellett gyakran a nagy stressz és izgalom az ok. A nők gyakrabban érintettek, mint a férfiak.
- Depresszió és szorongásos zavarok: Mindkét esetben a szenvedőknek néha olyan fázisos érzése van, hogy nem tudnak lélegezni.
A pszichológiailag kiváltott légszomjat (depresszió, stressz okozta hiperventilláció, szorongásos zavarok és mások esetén) pszichogén nehézlégzésnek is nevezik.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Akár fokozatosan, akár hirtelen – a nehézlégzésben szenvedőknek mindig tanácsos orvoshoz fordulni. Ha más tünet eleinte nem is jelentkezik, súlyos betegségek okozhatják a légszomjat.
Ha további tünetek, például mellkasi fájdalom vagy kék ajkak és sápadt bőr jelentkeznek, a legjobb, ha azonnal sürgősségi orvost hívunk! Mert ezek életveszélyes okok, például szívroham vagy tüdőembólia jelei lehetnek.
Mit csinál az orvos?
Először az orvos konkrét kérdéseket tesz fel az anamnézissel kapcsolatban, például:
- Mikor és hol jelentkezett a légszomj?
- Nyugalomban vagy csak fizikai aktivitás közben jelentkezik a nehézlégzés?
- A légszomj függ bizonyos testhelyzetektől vagy napszakoktól?
- A dyspnoe súlyosbodott az utóbbi időben?
- Milyen gyakran fordul elő nehézlégzés?
- A légszomj mellett van más tünet is?
- Van-e ismert alapbetegsége (allergia, szívelégtelenség, szarkoidózis vagy mások)?
Az anamnézis interjút különféle vizsgálatok követik. Segítenek meghatározni a nehézlégzés okát és mértékét. Ezek a vizsgálatok magukban foglalják:
- A tüdő és a szív meghallgatása: Az orvos sztetoszkóppal meghallgatja a mellkast, hogy észlelje például a gyanús légzési hangokat. Általában a szívére is hallgat.
- Vérgázértékek: Többek között az orvos pulzoximetriával állapítja meg, mennyire telített a vér oxigénnel.
- Tüdőfunkciós vizsgálat: A tüdőfunkciós vizsgálat (például spirometria) segítségével az orvos pontosabban tudja felmérni a tüdő és a légutak funkcionális állapotát. Ez egy nagyon jó módszer például a COPD vagy az asztma mértékének felmérésére.
- Tüdőendoszkópia: A tüdő endoszkópia (bronchoszkópia) segítségével részletesebben megtekinthető a garat, a gége és a felső hörgők.
- Képalkotó eljárások: Fontos információkkal is szolgálhatnak. Például a röntgen, a számítógépes tomográfia és a mágneses rezonancia képalkotás kimutathatja a tüdőgyulladást, a tüdőembóliát és a mellkasi üregben lévő daganatokat. Ultrahang és nukleáris medicina vizsgálatok is alkalmazhatók.
A nehézlégzés súlyossága a Borg-skála segítségével értékelhető: Ezt vagy az orvos (a beteg leírása alapján), vagy maga a beteg végzi el egy kérdőív segítségével. A Borg-skála 0-tól (egyáltalán nincs nehézlégzés) 10-ig (maximális nehézlégzés) terjed.
Megelőzés
Sok akut okot viszont nem lehet konkrétan megelőzni.
Gyakran ismételt kérdések a nehézlégzéssel kapcsolatban
Mi a nehézlégzés?
Ha egy személy nehezen jut elegendő levegőhöz, nehézlégzésnek nevezik. Ez a légszomj vagy légszomj orvosi kifejezése. Ennek okai például a szív- és tüdőbetegségek, az oxigénhiány, a kilépő gázok vagy más mérgező anyagok által okozott mérgezés. Súlyosságától függően a nehézlégzés lehet enyhe, súlyos vagy tartós.
Mik a dyspnoe tünetei?
A nehézlégzés, a légszomj és az elégtelen levegő érzése a nehézlégzés tipikus jelei. Egyéb tünetek közé tartozik a mellkasi fájdalom, szédülés, izzadás és szorongás. Súlyos nehézlégzés esetén az ajkak, az arc vagy a végtagok kékes elszíneződését okozhatja az oxigénhiány.
Mik a nehézlégzés okai?
A szív- és érrendszeri betegségek, a tüdőbetegség és a vérszegénység gyakori okai a nehézlégzésnek. Már enyhe megerőltetés is légszomjhoz vezet, és néha még fizikai pihenés közben is előfordul. Egyéb kiváltó okok a mérgezés, oxigénhiány vagy elhízás, pszichés stresszhelyzetek vagy szorongásos és pánikállapotok. Az okokat mindig orvosnak kell tisztáznia.
Veszélyes a nehézlégzés?
Mit tehetek, ha nehézlégzésem van?
Kifejezett nehézlégzés esetén üljön egyenesen, támassza meg magát oldalt karjával, és próbálja megtalálni a lehető legnyugodtabb és egyenletesebb légzési ritmust. Kerülje a stresszt és a fizikai erőfeszítést. Ha a légszomj nem enyhül vagy súlyosbodik, azonnal kérjen orvosi segítséget. Hosszú távon gyakran segít a fogyás, a légzőgyakorlatok és a rendszeres könnyű testmozgás.
Melyek a nehézlégzés különböző típusai?
Különbséget kell tenni az akut és a krónikus nehézlégzés között. Az akut nehézlégzés hirtelen jelentkezik, és azonnali orvosi ellátást igényel. A krónikus nehézlégzés hosszabb ideig fennáll, és gyakran társul olyan hosszú távú állapotokhoz, mint az asztma vagy a COPD. Egyéb típusok közé tartozik az orthopnea (fekvés közben), a paroxizmális éjszakai nehézlégzés (alvás közben) és a testmozgás okozta nehézlégzés (fizikai erőfeszítés során).
Hogyan kell aludni, ha nehézlégzése van?
Légszomj esetén a legjobb felemelt felsőtesttel aludni. Ez különösen enyhíti a szívelégtelenség számos formáját, amelyek a lábakban jelentkező vízvisszatartáshoz (ödémához) kapcsolódnak. Lefekvés előtt kerülje az alkoholt és a nehéz ételeket, mert ezek fokozhatják a légszomjat.
Melyik orvos felelős a nehézlégzésért?
