Diadiagnosztika
A HIV-tesztet két lépésben hajtják végre - először egy szűrővizsgálatot hajtanak végre, amelyet megerősítő teszt igazol. A szűrővizsgálat immunológiai eljárás - úgynevezett ELISA-teszt. Különleges antitestek megkötheti a vírusburok antigénjét.
Ez a kötés enzimatikusan vagy fluoreszcenciával mérhető. Ha az ELISA teszt pozitív, Western Blot tesztet hajtanak végre megerősítés céljából. A teszt teljesítménye valamivel összetettebb.
Néhány HIV fehérjék speciális membránra kerülnek. Aztán a vér a beteg hozzáadódik - ha antitestek a HIV ellen jelen vannak, kötődnek a fehérjék a membrán. Ezenkívül a Western blot lehetővé teszi a HIV 1 és a HIV 2 megkülönböztetését is.
A pozitív ELISA és a Western blot teszt lehetővé teszi a HIV-fertőzés diagnosztizálását. Ha az ELISA teszt pozitívnak bizonyul, de ezt Western-blot eljárással nem lehet megerősíteni, akkor PCR-t hajtanak végre. Egy PCR (polimeráz láncreakció) amplifikálja az RNS-t vírusok és nagyon pontosan fel tudja deríteni, hogy van-e HIV-fertőzés, és mekkora a vírusok koncentrációja.
Mivel azonban ez az eljárás nagyon drága, csak pontatlan kérdésekre alkalmazzák. A HIV-fertőzés diagnosztizálása érdekében több HIV-teszt mindig végre kell hajtani. Erre a célra általában ELISA és Western blot eljárást alkalmaznak.
Nagyon nagy valószínűséggel képesek kimutatni a HIV-fertőzést. Van azonban diagnosztikai hiányosság - a fertőzés első heteiben a szervezet még nem termelt antitestek a HIV vírus ellen. Ezen ellenanyagok nélkül azonban a teszt negatív.
Ezért, ha erősen gyanús a HIV-fertőzés, a tesztet néhány hét múlva meg kell ismételni. Legkésőbb 12 hét elteltével a fertőzés pozitívnak bizonyul, ezért ebben az időszakban meg kell ismételni az ismétlést. Ha az eredmények nem egyértelműek, az ELISA és a Western blot eljárás mellett PCR is elvégezhető.
Ez egy nagyon pontos detektálási módszer, amely megbízható eredményt hozhat. A gyors tesztet a laikusok otthon is elvégezhetik. A többi módszerhez hasonlóan a teszt is kimutatja a HIV elleni antitesteket. Meg kell azonban jegyezni, hogy a HIV-fertőzés csak az expozíció után 12 héttel zárható ki, mivel a testnek időre van szüksége az antitestek előállításához.
A teszt elvégzéséhez vér előbb meg kell rajzolni. Ez levehető a ujjbegy vagy fülcimpát. Aztán a vér a gyorstesztbe kerül, és körülbelül 15-30 percig várakozik.
Ha ez a teszt pozitív, konzultálnia kell egy orvossal, akinek el kell végeznie egy másikat HIV-teszt hogy megerősítse az eredményt. Ha az eredmény negatív, ajánlott néhány hét múlva megismételni a tesztet, hogy biztos legyen benne. Ha kétség merül fel, tanácsos orvoshoz is fordulni.
A HIV-fertőzés továbbra sem gyógyítható. Ez azonban nem azonnali halálos ítélet. A folyamatosan javuló gyógyszerek jelentősen fenntartják és javítják az életminőséget.
Ezeket az antiretrovirális terápia kifejezéssel foglaljuk össze, vagyis olyan kezeléssel, amely kifejezetten az ilyen típusú vírus specifikus viselkedése ellen irányul. Jelenleg számos olyan szer létezik, amelyek a vírus életciklusának különböző pontjain támadnak. Például a vírusok a T-sejtbe lehet elnyomni.
Általában legalább három különböző szer kombinálódik. Ezt nevezik rendkívül aktív antiretrovirális terápiának (HAART). E terápiás forma segítségével a normális várható élettartam ma már lehetséges, ha a kezelést elég korán kezdik.
A rendkívül hatékony gyógyszerek azonban számos mellékhatást okoznak. A hatóanyagtól függően például zavarok lehetnek az anyagcserében, idegek vagy vérképződés. Mivel a gyógyszereket véglegesen kell szedni, a legjobb egyéni terápia megtalálása érdekében fontos mérlegelni a mellékhatásokat azok hatékonyságával szemben.
A hatékonyságot rendszeresen ellenőrzik. Ismét a T-sejtek száma, de a mennyisége is vírusok a vérben szerepet játszik. A HIV-fertőzést mindig kezelni kell, különben a immunrendszer megsemmisül.
Számos különféle gyógyszer áll rendelkezésre, amelyek gátolják a vírus replikációját és pozitívan befolyásolják a betegség lefolyását. A HIV-terápiában öt fontos anyagcsoport van: Nukleozid reverz transzkriptáz inhibitorok (pl. Lamivudin, abakavir, emtricitabin) Nukleotid reverz transzkriptáz inhibitorok (pl.
Tenefovir) Nem nukleozid reverz transzkriptáz inhibitorok (pl. Proteáz inhibitorok (pl. Darunavir, atazanir, lopinavir)) Integráz inhibitorok (pl. Raltegravir, Elvitegravir, Dolutegravir) Az optimális terápiás siker elérése érdekében a különböző anyagcsoportokat kombinálják.
Gyakori kombinációk: 2 nukleozid vagy nukleotid reverz transzkriptáz inhibitor és 1 integráz inhibitor bevitele. Egy másik alternatíva 2 nukleozid vagy nukleotid reverz transzkriptáz inhibitor és egy nem nukleozid reverz transzkriptáz inhibitor kombinációja. Ezenkívül lehetséges 2 nukleozid vagy nukleotid reverz transzkriptáz inhibitor és 1 proteáz inhibitor bevitele.
Ezen készítmények egy része fix kombinációkban áll rendelkezésre, így a betegnek nem kell sokféle tablettát bevennie, és nem veszíti el a történtek nyomát. A terápia egyénileg variálható, és a kezelés során változtatható is. Fontos, hogy a beteg rendszeresen szedje, mivel következetlen használata ellenállás kialakulásához vezethet.
Ez azt jelenti, hogy a vírusok kifejlesztenek egy mechanizmust, és a gyógyszerek már nem lehetnek hatékonyak. Ennek nagyon kedvezőtlen hatása lehet a beteg betegségének lefolyására. Ezenkívül a HIV-kezelést a beteg egész életében folytatni kell.
Szerencsére a HIV-betegek életkora normális, jól beállított kezeléssel.
- Nukleozid reverz transzkriptáz inhibitorok (pl. Lamivudin, abakavir, emtricitabin)
- Nukleotid reverz transzkriptáz inhibitorok (pl
Tenefovir)
- Nem nukleozid reverz transzkriptáz inhibitorok (pl. Efavirenz, nevirapin, etravirin)
- Proteázgátlók (pl. Darunavir, atazanir, lopinavir)
- Integráz inhibitorok (pl. Raltegravir, Elvitegravir, Dolutegravir)
