A coaching egyfajta szakmai tanácsadás vagy kíséret azoknak az embereknek, akik növelni akarják teljesítményüket a szakmai vagy a magánkörnyezetben. Ez az egyéni problémamegoldás, valamint az önreflexió és az öntudat előmozdítása az önbizalom és a felelősségtudat erősítése céljából, ezzel biztosítva végül az önsegítéshez nyújtott segítséget. Eredetileg a „coaching” kifejezés az angol „coach” szóból származik, ami „kocsit” jelent. A kocsi feladata, hogy az embereket egy meghatározott célállomásra szállítsa. Ez a coaching elvét is tükrözi: támogatják az embert, hogy gyorsan és biztonságosan elérje az egyénileg választott célt. A 19. század vége óta ezt a kifejezést az angol-amerikai világban elsősorban a nagy teljesítményű sportok területén használják. A legjobb sportolók átfogó támogatást kapnak egy edzőtől, ezáltal a tiszta edzés kiegészül személyes támogatással és pszichológiai motivációval, például egy verseny alatt. Az 1970-es és 1980-as években a kifejezés a menedzsment összefüggésében is megjelent. Egyre nagyobb jelentőségre tett szert egy olyan személyi fejlesztési intézkedésként, amelyben az edző tanácsadóként tevékenykedik, és elsősorban a vezető beosztásban lévő embereket támogatja feladataikban. A mai napig sokféle coaching megközelítés különbözik egymástól, például célcsoportjaikban (csapat coaching vs. egyéni coaching).
Jelzések (alkalmazási területek)
Személyes szempontból a coaching a tanácsadás egy nagyon egyéni formája, amely a coachee (a tanácsadandó személy) konkrét igényeihez igazodik. Ezért a coaching jelzése erősen függ a személyes tényezőktől. Vannak azonban olyan klasszikus helyzetek is, amikor egy személy megváltoztatni akarja a viselkedését vagy a személyes hozzáállását, és aktívan támogató útmutatáshoz folyamodik:
- Leggyakrabban ez a jelenlegi „válság” idején fordul elő. Ez egy olyan problémás helyzet, amely gyakran drasztikus változásokat és komoly döntéseket von maga után. Ez történhet személyes szinten, és kiválthatja például súlyos betegség, válás, veszteségek, környezeti katasztrófák stb. Működési szinten ez alapvető szerkezetátalakítás, rendszerek egyesülése vagy pénzügyi feszültség. Mindenesetre a válság embercsoportot vagy egyént érint, és fenyegetõ és stresszes lehet, ugyanakkor kihívást jelent és lehetõséget kínál a változásra. Mivel a válság egy olyan időszakot jelent, amikor a régi viselkedésmintákat elvetik és új fejleményeket keresnek, kiváló alkalom, hogy támogassák a professzionális coaching által.
- A szakmai vagy magánkörnyezet kevésbé súlyos, akut kihívásai is alkalmat jelenthetnek az edzésre. Itt a coachee érzi azt a vágyat, hogy megváltoztassa viselkedését, hogy jobban megbirkózzon bizonyos helyzetekkel és stresszel. Fontos projektek, döntő karrierlépések vagy bizonyos családi szerepekhez való alkalmazkodás alkalmat adhat arra, hogy egy coach tanácsot és támogatást nyújtson.
- Ezenkívül a régóta bevált elvek és modorok, ahol megvalósul a fejlesztés igénye, alkalmasak arra is, hogy a coaching megszüntesse vagy megváltoztassa őket. Ez lehet a vezetői készségek fejlesztése vagy a kommunikáció adaptálása.
Gazdasági szempontból a coaching befektetés a vállalat humántőkéjébe (alkalmazottainak), és innovatív személyzeti fejlesztés révén az egész vállalat magasabb teljesítményéhez vezet. Különleges alkalmak nélkül is sok menedzser szükségesnek látja saját kompetenciáinak és alkalmazottaik képességeinek népszerűsítését. A rugalmasság, a csapatmunka vagy a kreativitás javítása érdekében gyakran a professzionális coachinghoz folyamodnak. Hibátlan együttműködés, jó szociális készségek és növekedés révén tanulás a személyzet képességei, az ember végül az egész vállalat versenyelőnyében reménykedik.
A folyamat
A coaching beszélgetések több foglalkozáson és korlátozott időtartamon belül zajlanak. A coach kidolgoz egy fix coaching koncepciót, amely elmagyarázza megközelítését, beavatkozásait és módszereit. A manipulációk kizárása érdekében ezt a koncepciót hozzáférhetővé kell tenni az edző számára. Az általános koncepció megértése szintén alapvető követelmény a coachee lehető legjobb támogatásához.
Eljárás
A coaching folyamata sematikusan szakaszokra osztható:
- A coaching iránti igény felfogása: A coaching sikere szempontjából kulcsfontosságú, hogy a vágyat vagy annak szükségességét maga a coachee fejezze ki, és önkéntes alapon nyugszik. Ezen alapvető követelmény nélkül minden konzultáció értelmetlen lenne.
- Először ismerkedjünk meg: az első kapcsolatfelvétel során az edző és a coachee között létre kell hozni egy bizalmi kapcsolatot a pozitív munkakapcsolat érdekében. Ehhez előzetesen gyűjtünk néhány információt erről a működő szövetségről:
- A konzultáció oka: Miről konzultáltak az edzővel? Miért éppen ez az edző? Mire számít az ügyfél? Elrendelték az edzősködést?
- Az edző és a coachee összefonódása: A kettő már ismeri egymást? Milyen képet közvetít az edző? Vannak-e kapcsolatok a felettesekkel?
- Korábbi tanácsadói tapasztalat: Ez az első coaching? Mely témák kerülendők „faux pas” néven? Mely témák nélkülözhetetlenek?
- Értékelés: a coachee számára fontos, hogy felismerjék a kezdeti helyzetének nehézségeit. Az edzőnek értékelnie kell döntését és bátorságát, hogy tanácsadást kérjen.
- A szerződés megkötése: Az első ismeretség alapján szerződés jön létre az edző és a coachee között, amely mindkét fél egyfajta beleegyezése a coaching elvégzéséhez.
- Célkitűzés: együtt meghatározzák a célokat és prioritásaikat. Mit kell elérni / megakadályozni / fenntartani? Melyek a legfontosabbak? Meg kell határozni az ütköző célokat, hogy az egyikük egyelőre mellőzhető legyen. Ezenkívül előzetesen meg kell határozni, hogyan lehet később felismerni, hogy egy bizonyos cél megvalósult. Megváltozik-e egy adott viselkedés? Növekszik a teljesítmény?
- Beavatkozások / módszerek: A coaching módszerei és beavatkozási technikái nagyon változatosak és igény szerint igény szerint alkalmazhatók. Az alábbiakban felsoroljuk a módszerek néhány példáját:
- Aktív hallgatás: Egyrészt a coachee elég időt kap a történet elmesélésére, másrészt a coach visszajelzést ad a beszélgetésről, összefoglalva az elhangzottakat és visszatükrözve a coachee-nak. Ezenkívül bizonyos érzelmi tartalmakat a coach aktívan kiemelhet, hogy az ügyfelek tudatosítsák azok fontosságát.
- Kérdések: a célzott kérdések a coaching egyik legfontosabb eszközei. Egyrészt információgyűjtésre szolgálnak az edző számára, másrészt információ előállítására szolgálnak, amikor az edzőnek meg kell keresnie a megfelelő választ.
- Történetek: A coach ezáltal olyan történeteket vagy anekdotákat mesél el, amelyek az önfelismerés tükreként szolgálnak a coachee-nak, vagy például problémamegoldási kísérletekként szolgálnak modellként.
- „Belső konferencia”: ennek a módszernek előnye van a nehéz döntéshozatalban, ahol az ügyfél belső konfliktusban van. Egyfajta „konferenciát” játszanak le a coachee egyes hangjai / véleményei között, így egy kiterjedt vita után végül kompromisszumot találnak.
- Kommunikációs elemzés: azokat a kommunikációs szekvenciákat, amelyekre a coachee emlékeztetett, hogy „nehézek”, visszajátszják és elemzik.
- Konfliktuselemzés: a konfrontációkat elemzik, és megoldási mintákat javasolnak a jövőre nézve.
- Adathordozók cseréje: rajzeszközök, agyag, építőkockák, babák stb. Használatosak a coachee gondolatainak kifejezésére. Az edző inkább koordinátorként működik. Az értelmező funkciót inkább maga az ügyfél veszi át.
- Szerepváltás / szerepjáték: bizonyos helyzetek visszajátszásra kerülnek, ezáltal jobban érzékelhetők és elemezhetők. A jövőbeni konfrontációk előkészíthetők és gyakorolhatók.
- Értékelés: a coachee reflektál az előző foglalkozásainak sikerére vagy kudarcára. Különösen az előző célkitűzést veszik fel újra ezen a ponton és elemzik.
- Következtetés: az önreflexió révén a coachee jobban képes megbirkózni bizonyos helyzetekkel, és úgy érzi, képes a hasonló problémák önálló megoldására a jövőben. A coaching biztosította a „segítséget az önsegítéshez”.
