Büntetés az oktatásban

Meghatározás

Büntetés a gyermeknevelésben ellentmondásos kérdés. Egészen a 20. századig büntetés a gyermeknevelés egyik alappillére volt. Büntetés nagyon másképp nézhet ki, ezért a 19. században gyakori volt a verés.

Ma a gyermekeket legalább törvényesen védik a fizikai erőszakkal szemben. A BGB 1631. §-a kimondja, hogy a gyermekeknek joguk van az erőszakmentes neveléshez. Az oktatásban még mindig léteznek büntetések, de ezek ma egészen másképp néznek ki. A büntetés lehet televíziós vagy játéktilalom.

Mi megengedett?

A büntetés vagy kellemetlen következmény, vagy következmény, amely a gyermek negatív viselkedését vagy a gyermek számára kellemes helyzet végét vagy hiányát követi viselkedése következtében. Enyhe büntetések megengedettek. Például, ha egy gyermek nem a megegyezés szerint takarítja gyermeke szobáját, büntetést vonhat maga után, hogy a gyermeknek be kell raknia a mosogatógépet, és a következő napokra ki kell vennie a mosogatógépből.

Egy másik példa, amikor egy idősebb gyermek túl későn jön haza a futballedzés után. Akkor a büntetés az lehet, hogy a gyermek egy hétig nem mehet focizni. A gyermeknek ekkor fel kell adnia a kellemes helyzetet, és a legjobb esetben a helytelen magatartásból tanul. Megengedett például: televízió tilalma, lemondás a számítógépről vagy a mobiltelefonról, lemondás a kellemes dolgokról (foci edzés, játék a barátokkal) házi őrizet házi szolgálata (pl. Mosogatógép behelyezése és kivétele 3 napra)

• Tilos a televízió, nincs számítógép vagy mobiltelefon
• Kellemes dolgok nélküli következmény (fociedzés, játék a barátokkal)
• házi őrizet
• Háztartási szolgáltatás (pl. Mosogatógép behelyezése és kivétele 3 napra)

Mi nem megengedett?

A gyermekeknek kivétel nélkül joguk van erőszakmentesen nevelni. Ez azt jelenti, hogy a fizikai büntetés és a mentális sérülés bármilyen formája abszolút tilos. Szigorúan tilos a fenékverés, az arculcsapás és a még drasztikusabb intézkedések, például náddal vagy övvel való ütés, mint az a múltban megszokott volt.

A gyermekek elleni erőszak, mint büntetés az oktatásban, semmilyen körülmények között nem megengedett. A büntetés bármilyen formája, amely sérti a gyermek lelkét, szintén tilos. Ezenkívül a gyermekeket nem szabad túl gyakran büntetni, ez gyengíti a gyermekek önértékelését, és motiválatlanságot és passzivitást okoz.

A büntetést csak akkor szabad alkalmazni, ha a gyermek tanulhat a jogsértés logikai következményeiből. Képesnek kell lennie megérteni tetteinek következményeit. Ez azt jelenti, hogy nem engedélyezettek olyan büntetések, amelyeket a gyermek nem tud felfogni, mivel azok semmilyen célt nem szolgálnak.

Ha a büntetés a gyermek cselekedeteinek következménye, akkor logikus következménye van a gyermek számára - a gyermek tanul a viselkedéséből. Ha a gyermek viselkedése olyan következményhez vezet, amely egy kellemes helyzet hiányával jár (pl. Futballedzés), a gyermek megpróbálja ezt elkerülni a jövőben. Mivel a gyermek futballedzésre akar menni, a gyermek a jövőben pontos lesz.

A gyerekek megtudják, hogy a viselkedésüknek vannak következményei. Így megtanulják betartani a szabályokat, ami kevésbé bonyolulttá teszi iskolai vagy későbbi szakmai életüket. A megengedő és tekintélyelvű oktatás úgynevezett vegyes formáját „mérvadó oktatás".

• Ha a büntetés a gyermek cselekedeteinek következménye, akkor logikus következménye van a gyermek számára - a gyermek tanul a viselkedéséből. - Ha a gyermek viselkedése olyan következményhez vezet, amely társul egy kellemes helyzet hiányához (pl. Futballedzés), a gyermek megpróbálja ezt elkerülni a jövőben. Mivel a gyermek futballedzésre akar menni, a gyermek a jövőben pontos lesz.
• A gyerekek megtudják, hogy a viselkedésüknek vannak következményei. Így megtanulják betartani a szabályokat, ami kevésbé bonyolulttá teszi iskolai vagy későbbi szakmai életüket. A gyakori büntetések az önbecsülés hiányához vezetnek.

A gyermek elveszíti motivációját, és az idő múlásával egyre passzívabbá válik. Azokat a büntetéseket, amelyek logikailag nem kapcsolódnak a gyermek helytelen magatartásához, a gyermek nem érti. Ekkor nem képes kijavítani helytelen magatartását.

Az oktatás büntetései távolságot teremthetnek a gyermek és a szülők között. A gyermekben félelem alakulhat ki attól, hogy valamit rosszul csinál, vagy csalódást okoz a szülőknek. - A gyakori büntetések a gyermek önbecsülésének hiányához vezetnek.

A gyermek elveszíti motivációját, és az idő múlásával egyre passzívabbá válik. - A büntetéseket, amelyek logikailag nem kapcsolódnak a gyermek helytelen magatartásához, a gyermek nem érti. Ekkor nem képes kijavítani helytelen magatartását. - Az oktatás büntetései távolságot teremthetnek a gyermek és a szülők között. A gyermekben félelem alakulhat ki attól, hogy valamit rosszul csinál, vagy csalódást okoz a szülőknek.