Közvetlen immunfluoreszcencia detektálás: kezelés, hatások és kockázatok

Szöveti struktúrák kimutatása, antitestekés kórokozók immunjelöléssel népszerű, modern és pontos. Az immunfluoreszcencia immunjelölést jelent előkészített fluoreszcenciával antitestek amelyek UV-fény alatt ragyognak. A közvetlen immunfluoreszcencia detektálás során a teszt szubsztrátumot közvetlenül lumineszcens vizsgálattal vizsgáljuk antitestek, upstream primer antitestek vagy mesterséges antigének nélkül.

Mi az immunfluoreszcencia közvetlen detektálása?

A tumorspecifikus antigének a tumorszövetben immunfluoreszcenciával közvetlenül kimutathatók. Így meg lehet tudni, hogy a testben hol található a létező metasztázisok származott. Az immunfluoreszcencia közvetlen detektálása diagnosztikai módszer, amely az immunológia, az immunfestés és az immunhisztokémia eredményein alapul. A hangsúly itt az antitestek azon képességére összpontosul, hogy a szövet meghatározott helyeihez vagy a szérum antigénjeihez kötődjenek. Ezek a helyek epitópok. A biokémiai diagnosztikában vannak olyan mesterséges antitestek vagy utánzó szerek (egyes: mimetikus), amelyek lehetővé teszik ezen antitest-antigén kötések fluoreszcenciával vagy radioaktivitással történő jelölését. A mesterséges antitest konjugátumok valójában egyrészt kötődnek az epitópokhoz, másrészt pedig fluoreszcens markerük van immunfluoreszcencia esetén. Ez a radioaktív markerek használatának alternatívája. Az immunfluoreszcens direkt detektálás különlegessége a közvetett detektáláshoz képest, hogy az antitest, amely a vizsgált anyagban az antigén epitópjához kötődik, ugyanakkor már az antitest konjugált a fluoreszcens markerrel. A közvetlen kimutatáshoz nincs szükség további antitestekre az interpozícióhoz. Immunfluoreszcencia esetén fluoreszcein, amely UV fényben izzik, és fluoreszcein-izotiocianátot (FITC) használunk festékek a mesterséges antitest konjugátumok létrehozására. Ami kissé bonyolult, de a közvetlen immunfluoreszcens detektálás az orvosi szokásos módszer laboratóriumi diagnosztika számos különféle orvosi kérdésben. A fluoreszcens festéket tartalmazó antitestek értékesítésre készek.

Funkció, hatás és célok

A szöveti vizsgálatokhoz immunfluoreszcens direkt detektorok állnak rendelkezésre, amelyek a szövetben lévő specifikus struktúrákat festik. De léteznek egyetlen sejtekre is. Itt játszik nagy szerepet az áramlási citometria. És végül vannak szilárd és folyékony fázisokból álló immunvizsgálatok. A szövetek immunfluoreszcenciás vizsgálata mindenekelőtt az onkológiában, azaz a szövetek gyógykezelésében fontos rák. A tumorspecifikus antigének a tumorszövetben immunfluoreszcenciával közvetlenül kimutathatók. A daganatokból származó szövetminták ilyen vizsgálata gyakran fontos annak megállapításához, hogy a test hol található metasztázisok származnak, vagy annak megítélésére, hogy a daganat jóindulatú vagy rosszindulatú-e. Az egyes sejtek immunfluoreszcens közvetlen detektálásával vírusantigéneket, baktériumantigéneket és más epitópokat találunk. Például megtudhatja, hogy a sejteket fertőzte-e vírus, és a fertőzési ciklus mely szakaszában vannak a sejtek. A FACS (= Fluorescence-Activated Cell Sorting) egy nagyon hatékony áramlási citometriás módszer, amelyben a fluoreszcensen jelölt sejteket a festés típusától függően különböző kémcsövekbe osztják szét. Ez a módszer fontos az immunológiában, hematológia és a infektológiai. Az immunfluoreszcens immunvizsgálatok lehetővé teszik a környezeti toxinok, a géntechnológiával módosított szervezetek és az élelmiszerekben található egyes adalékanyagok közvetlen kimutatását. Ebben a kísérleti elrendezésben mindig van szilárd és folyékony fázis. Számos kórokozók, Beleértve az AIDS- okozva a HI vírust, közvetlenül is kimutatható volt. A fertőző és autoimmun betegségek, a cél gyakran antigének helyett antitestek kimutatása. Ezek a védekezés molekulák a test sajátja termeli immunrendszer. Az ilyen detektálás tehát az itt bemutatott definíció szerint nem közvetlen detektálás, mivel a fluoreszcens antitestek nem közvetlenül a test saját antigénjeihez kapcsolódnak, hanem a teszt egység antigénjeihez. A kísérleti összeállítás ezen antigénjei viszont összekapcsolódnak az endogén antitestekkel. Csak speciális kimutatási és megerősítési tesztekben végezhetők közvetlen immunfluoreszcenciás detektálások, amelyeket gyakori fertőzéseknél használnak, például a HI vírusok és a Chlamydia. Számos más betegségre vannak tesztek. A legtöbb helyzetben jobb az antitestek közvetett kimutatása fertőző betegségek mert a testé immunrendszer ötletes képessége van a korábbi fertőzésekre való emlékezésre. Más esetekben az antigének közvetlen kimutatása és az antitestek közvetett kimutatása kiegészítik egymást. Ez utóbbiak azt mutatják, hogy fertőzés már korábban is előfordult, míg az előbbiek pontosabb információkat szolgáltatnak a kórokozó aktivitás jelenlegi állapotáról.

Kockázatok, mellékhatások és veszélyek

Az immunfluoreszcencia közvetlen detektálásával, mint minden orvosi felismeréssel, két kockázat jár: A hamis pozitív eredmény és a hamis negatív eredmény kockázata. A hamis pozitív eredmények pszichológiai kényelmetlenséget és nagyon nagy szorongást okoznak a beteg számára. Ezért további vizsgálati eljárásokat adnak a pozitív eredményekhez, különösen akkor, ha a diagnózis drasztikus életváltozásokhoz vezet. A hamis negatív eredmény veszélye, hogy a beteg nem ismeri meg időben a sajátját fenyegető veszélyt Egészség és talán még a közegészségügyre is. Ezért jó sok kutatást végezni, és nagyszámú különféle immunfluoreszcens közvetlen detektálást készíteni értékesítésre és felajánlani. A betegségek és patológiák egyéb közvetlen és közvetett detektálási módszereivel együtt ez növeli a diagnózis pontosságát. A közvetlen detektálás az antitest konjugátumon alapul, amely egyrészt az antigének epitópjaihoz kötődik, másrészt ugyanakkor a fluoreszcenciát is előidézi. Ezért egy ilyen terméket csak egy típusú vizsgálati eljárásban használnak, más típusú vizsgálatokhoz nem. Ez egy fontos, eljárási különbség a közvetett detektáláshoz képest, amelyben az elsődleges antitesteket a fluoreszcens antitestek előtt használják az epitóp-kötéshez. Az antitest konjugátum így különböző vizsgálatokhoz alkalmas. Ez az eljárási különbség különbözik az antitestek közvetett kimutatása és az antigének közvetlen kimutatása közötti orvosi különbségtől.