Asztmás roham: tünetek és elsősegélynyújtás

Rövid áttekintés: Asztmás roham

  • Mi a teendő asztmás roham esetén? Elsősegélynyújtás: Nyugtassuk meg a beteget, és helyezzük olyan helyzetbe, hogy könnyen tudjon lélegezni (általában enyhén előrehajlított felsőtesttel). Esetleg ösztönözze az érintett személyt bizonyos légzési technikák elvégzésére, asztma elleni gyógyszeres kezelésre, vagy segítse a beteget a gyógyszer alkalmazásában.
  • Asztmás roham tünetei: heveny légszomj, köhögés, szorító érzés a mellkasban, szorongás és nyugtalanság, szapora szívverés, súlyos esetben oxigénhiány (felismerhető pl. kékes elszíneződésű ajkakról).
  • Mikor kell orvoshoz fordulni? Súlyos asztmás rohamokban, mert életveszélyes szövődmények léphetnek fel.

Figyelem.

  • Ha a beteg magánál tartja a saját asztmás spray-jét, és az Ön segítségére van szüksége az adagoláshoz: egyszerre csak egy ütést adjon az inhalátorból, várjon néhány percet a következő előtt.
  • Az asztmás rohamok bármikor kiújulhatnak még egy (hosszabb) tünetmentes időszak után is.

Asztmás roham: mit tegyünk?

Asztmás roham esetén gyorsan kell elsősegélyt nyújtani az érintett személy oxigénellátásának biztosítása érdekében. Ezt kell tennie:

  • Nyugodt: A szorongás fokozhatja a légszomjat. Ezért mindenképpen nyugtassuk meg a beteget.
  • Ablakok és ruházat: Habár gyakran csak pszichológiai hatása van, nyissa ki az ablakot, hogy jelezze a jobb levegőellátást. Ezenkívül lazítsa meg a szűkítő ruházatot.
  • Légzési technikák: Az asztmások gyakran megtanultak bizonyos légzési technikákat, amelyek elősegítik a hatékonyabb légzést légszomj esetén, ilyen például az ajakfék (kilégzéskor az ajkakat lazán egymáshoz kell helyezni, hogy a levegő enyhe hanggal távozzon). Így a betegnek lassabban és hosszabban kell kilélegeznie. A szorongás ellenére próbáld rávenni a tanult légzési technikák alkalmazására.
  • Gyógyszeres kezelés: Szükség esetén segítse a beteget sürgősségi gyógyszerei (pl. inhalációs spray) használatában.
  • Mentőszolgálat: Súlyos asztmás roham esetén (a normális beszéd már nem lehetséges, felületes légzés, az ajkak és körmök kékes elszíneződése stb.) a lehető leggyorsabban hívja a mentőszolgálatot!

Asztmás roham: tünetek és kockázatok

Bármennyire is fenyegetőek az olyan tünetek, mint a nehéz légzés és a mellkasi szorító érzés, az akut asztmás roham általában magától elmúlik. Ugyanakkor súlyosbodhat és veszélyes méreteket ölthet, olyan tünetekkel, mint:

  • súlyos légszomj
  • gyors, de felületes légzés
  • versenyző szív
  • az ajkak és a körmök kékes elszíneződése
  • nyugtalanság
  • képtelenség hosszabb mondatokat mondani
  • tudatzavarok, például zavartság vagy akár eszméletlenség

Ha súlyos asztmás rohamra utaló jeleket észlel, azonnal hívja a mentőket!

Életveszélyes szövődmény a status asthmaticus. Ez egy nagyon súlyos asztmás roham, amelyet a szokásos gyógyszerek (például kortizon, béta-2 szimpatomimetikumok) alkalmazása ellenére sem lehet megállítani, és több mint 24 órán át tart. Ekkor a tüdőben a gázcsere meghiúsulhat, ami végül eszméletvesztéshez és légzési elégtelenséghez vezethet.

Asztmás roham: mikor kell orvoshoz fordulni?

Asztmás roham: orvosi kezelés

Az orvos (sürgősségi orvos) beadja a betegnek a szükséges asztma elleni gyógyszereket – olyan hatóanyagokat, amelyeket a beteg maga használ sürgősségi gyógyszerként. Ilyenek például a béta-szimpatomimetikumok inhalálásra vagy infúzió formájában. Ellazítanak és kitágítják a légutakat.

Szintén fontos a „kortizon”, amelyet tabletta vagy injekció formájában adnak be. Gátolja a gyulladásos reakciót a hörgőkben.

Szükség esetén a páciens orrszondán keresztül oxigént is kap.

Nagyon súlyos asztmás roham esetén a betegeket azonnal el kell látni az intenzív osztályon.

Az asztmás roham megelőzése

Vannak dolgok, amelyeket megtehet az asztmás roham kockázatának csökkentése érdekében:

  • Kerülje a kiváltó okokat: Ha lehetséges, kerülje az asztmás roham ismert kiváltóit, mint például a hideg levegő, a házipor, a stressz, bizonyos ételek.
  • Gyakorlat: A megfelelő intenzitású rendszeres testmozgás csökkentheti az asztmás rohamok gyakoriságát és súlyosságát. Az állóképességi sportok, például az úszás a legalkalmasabbak. Edzés közben ne erőltesse túl magát, és először kezdjen könnyű edzéssel. Ne végezzen testmozgást nagyon hideg vagy nagyon száraz levegőn, szabadban, amikor megemelkedett az ózon- vagy pollenszint, vagy bemelegítés nélkül. Edzés közben mindig vigye magával sürgősségi gyógyszereit.

Szintén célszerű egy speciális képzési programban (betegségkezelő program, DMP) részt venni az asztmás betegek számára. Ott fontos dolgokat tanulhat meg az asztmáról, és tippeket kaphat a krónikus betegség jobb kezeléséhez. Például megtanulhat olyan légzési technikákat, amelyek megkönnyítik a légzést asztmás roham alatt.