Allergiás asztma: tünetek, kezelés

Rövid áttekintés

• Kezelés: Kerülje az allergén anyagokkal való érintkezést; jól kezelhető gyógyszeres kezeléssel (pl. asztma inhalátorok, allergia immunterápia).
• Prognózis: Jelenleg az allergiás asztma nem gyógyítható, de az érintettek maguk is pozitívan befolyásolhatják a betegség lefolyását.
• Tünetek: Jellemző tünetek a köhögés, légszomj és hirtelen fellépő légszomj.
• Okok: Különösen gyakran virágpor, házi poratka ürülék, háziállatok szőréből származó allergének vagy penészspórák váltják ki.
• Kockázati tényezők: Bizonyos tényezők (pl. gének, passzív dohányzás, túlzott higiénia) elősegítik a betegség kialakulását.
• Gyakoriság: Az allergiás asztma általában gyakrabban fordul elő a családon belül. A kezeletlen pollenallergiás betegek 25-40 százalékánál allergiás asztma alakul ki.
• Diagnózis: Az orvos többek között fizikális vizsgálat és tüdőfunkciós vizsgálat alapján állapítja meg a diagnózist.

Mit lehet tenni az allergiás asztma ellen?

Gyógyszer nélküli kezelés

Az allergiás asztma kezelésében a gyógyszer nélküli intézkedések ugyanolyan fontosak, mint a gyógyszeres terápia. Ezért a szenvedőknek a következőket tanácsolják:

Kerülje el a kiváltó okot

Az allergiás asztmában szenvedőknél az első lépés annak megállapítása, hogy mely tényezők és helyzetek váltják ki vagy súlyosbítják a tüneteket. Az orvosok azt tanácsolják a betegeknek, hogy kerüljék ezeket a kiváltó tényezőket – amennyire csak lehetséges. Persze ezt a mindennapi életben könnyebb mondani, mint megtenni. Ennek ellenére van néhány módja annak, hogy bizonyos mértékig megvédje magát a kiváltó allergénektől:

Poratkák: ha allergiás a poratkákra, használhat olyan matrachuzatot, amely áthatolhatatlan az atkák számára. Az ágyneműt rendszeresen, legalább 60 Celsius fokon mossuk. Kerülje a „porcsapdák” használatát, mint például a szőnyegek, vastag függönyök vagy szőrmék az otthonban, valamint a plüssállatok használata a gyermek ágyában. Kerülje a megnövekedett páratartalmat (50 százalék felett) és a 22 Celsius-fok feletti hőmérsékletet a helyiségekben. A rendszeres szellőztetés segít ebben.

Pollen: A pollennaptár segítségével meghatározhatja, hogy melyik pollen mikor és hol növekszik – lehetőleg kerülje el ezeket a területeket vagy időpontokat. Ha különösen sok pollen van útközben, zuhanyozzon le naponta lefekvés előtt, és mossa meg a haját. Ne tartson olyan ruhát a hálószobában, amelyre pollen tapadhat. Ezenkívül ne akassza ki a ruhát a szabadba száradni. Az úgynevezett elektromos pollenszűrők egyes modelljei, amelyek ventilátorral irányítják a helyiség levegőjét egy nagyon finom pórusú szűrőn, szintén hatékonynak bizonyultak, és így jelentősen csökkenthetik a pollenszámot.

Alkalmazkodj életmódhoz

Az allergiás asztmában szenvedők néhány dolgot maguk is tehetnek, hogy hozzájáruljanak a terápia sikeréhez és ezáltal életminőségük javításához.

Ezek a következők:

• Rendszeresen keressen fel tüdőgyógyász szakorvost a betegség lefolyásának nyomon követése érdekében.
• Győződjön meg róla, hogy van egy személyre szabott, írásos kezelési terve, amely tartalmaz egy sürgősségi tervet (pl. Mi a teendő, ha akut asztmás rohama van).
• Győződjön meg arról, hogy a gyógyszereit és a kezelési tervet megfelelően és rendszeresen használja.
• Vegyen részt egy asztmás képzésen, amelyen megtanulja például a gyógyszer helyes használatát, a terápiás terv alkalmazását vagy a vészhelyzetben való viselkedést.
• Gondoskodjon az új receptről időben, amikor egy gyógyszer kifogy.
• Biztosítson füstmentes környezetet. Ez nemcsak magukra az asztmás betegekre vonatkozik, hanem különösen azokra a szülőkre, akiknek gyermekei asztmában szenvednek! A passzív dohányzás erőteljes és veszélyes kiváltója az asztmás rohamoknak, és negatívan befolyásolhatja a betegség lefolyását az asztmás gyermekeknél.

Diéta allergiás asztmára

Otthoni gyógymód

Az allergiás asztma az orvos kezébe tartozik! Néhány otthoni jogorvoslat azonban bizonyos körülmények között támogathatja a kezelést. Segíthetnek enyhíteni az allergiás asztma tüneteit, de soha nem helyettesítik az orvoshoz való látogatást. Ezek tartalmazzák:

• A kurkuma teaként, fűszerként vagy cseppenként enyhe gyulladáscsökkentő hatású.
• A gyömbér teaként vagy kivonatként állítólag véd a gyulladásoktól és erősíti az immunrendszert.
• A magnézium (pl. pezsgőtabletta vagy kapszula formájában) ellazítja a hörgők izmait.
• Az olyan gyógynövények, mint az izlandi moha, édeskömény és bordás útifű pasztilla vagy kivonat formájában, megkönnyítik a légzést és köptető hatásúak.

Az illóolajok, mint a borsmenta, a mentol vagy az eukaliptuszolaj, nem alkalmasak asztmás betegek számára. Irritálhatják a nyálkahártyát és légzési nehézséget okozhatnak.

Homeopátia

A homeopátia fogalma és specifikus hatékonysága ellentmondásos a tudományban, és tanulmányok nem bizonyítják egyértelműen.

Gyógyszer

Az allergiás asztma gyógyszeres kezelésében különbséget tesznek a hosszú távú és az igény szerinti gyógyszerek között.

Hosszú távú gyógyszerek

A hosszú távú gyógyszerek minden asztma kezelés alapját képezik. Ellensúlyozzák az asztma kiváltó okát. A csoport legfontosabb hatóanyagai a kortikoszteroidok (kortizon), amelyek hasonlóak a szervezet saját kortizol hormonjához. Megakadályozzák, hogy a hörgők túl hevesen reagáljanak bizonyos ingerekre, és gátolják a gyulladást. Ezáltal javítják a tüdőműködést, megelőzik az akut légzési problémákat és enyhítik vagy megelőzik a jellegzetes tüneteket.

Emiatt az érintett személyeknek azt tanácsoljuk, hogy folytassák a kortizon spray-kezelést, még akkor is, ha jelenleg nincsenek tüneteik. Ez nem vonatkozik a kortizon tablettákkal végzett kezelésre. Ezek növelhetik a súlyos mellékhatások és a másodlagos betegségek (pl. cukorbetegség, csontritkulás) kockázatát, különösen folyamatos szedés esetén.

Ha a kortizon önmagában nem elegendő a tünetek kezelésére, az orvos más hatóanyagokkal kombinálja. Ezek közé tartoznak bizonyos szerek a hosszú hatású béta-2 szimpatomimetikumok vagy leukotrién antagonisták csoportjából. A béta-2 szimpatomimetikumok stimulálják az idegrendszer egy részét, az úgynevezett szimpatikus idegrendszert. Ez az érintett személy hörgőcsövéinek kitágulását okozza. A leukotrién antagonisták lelassítják a hörgők gyulladását.

Szükség szerint gyógyszeres kezelés

Súlyos allergiás asztma esetén, amely nem reagál a szokásos terápiára, az orvos beadhatja az omalizumab hatóanyagot. Ez egy laboratóriumban előállított antitest, amely megszakítja az allergiás reakciót a szervezetben. Az allergiás reakció konkrét megszakítása érdekében az orvos közvetlenül a bőr alá fecskendezi a gyógyszert.

Az érintett személyek kapják a gyógyszert például, ha a vérben a teljes IgE szint (az IgE egy antitest, amely nagymértékben felelős a szervezet allergiás reakcióiért) a kimerült kezelés ellenére (kortizon spray-vel és béta-2 szimpatomimetikumokkal) megemelkedett, és továbbra is vannak tüneteik.

Allergén-specifikus immunterápia (AIT vagy hiposzenzitizáció).

Ha az allergiás asztma kiváltó oka pollen- vagy poratka-allergia, allergén-specifikus immunterápia (AIT vagy hiposzenzitizáció) javasolt. Közvetlenül küzd az allergiás asztma okával. Az alapelv a következő: Ha rendszeres időközönként ismételten beadnak a szervezetnek egy kis adag allergént, és ezt az adagot lassan emelik, az immunrendszer hozzászokik, és a tünetek csökkennek.

Az allergén-specifikus immunterápia nem helyettesítheti a meglévő asztmaterápiát, csak kiegészíti azt.

Asztma kontroll a fokozatos séma szerint

Az asztma gyógyszeres kezelése mindig a betegség súlyosságától függ. Az asztma tünetei eltérő súlyosságúak lehetnek. Ezért a beteggel egyeztetve az orvos rendszeresen figyelemmel kíséri a betegség lefolyását, és szükség esetén módosítja a terápiát. Az alapelv: annyit, amennyi szükséges, és a lehető legkevesebbet.

Útmutató a lépésenkénti séma, amelynek segítségével az orvos és a beteg az aktuális súlyossághoz igazítja a kezelést. Minden terápiás szint a gyógyszerek meghatározott kombinációjának felel meg; összesen öt szint van.

Az asztmakontroll mértékétől függően az orvos a kezelést az adott terápiás szinthez igazítja. Az „asztma kontroll foka” különböző paraméterekből adódik (pl. a tünetek gyakorisága, az érintett tüdőfunkciója stb.).

Az asztma kontrolljának mértéke tehát a következőkre oszlik:

• kontrollált asztma
• részben kontrollált asztma
• ellenőrizetlen asztma

A cél a tünetek olyan jó kontrollálása, hogy a rohamok a lehető legritkábban forduljanak elő, és a szenvedők gyakorlatilag korlátozások nélkül éljenek. Az asztma kontrollálása nagymértékben megelőzi a betegség akut súlyosbodását (ún. exacerbációkat), és többszörösen javítja az érintettek életminőségét. Főleg gyermekeknél a kezelés rendszeres ellenőrzése és beállítása központi szerepet játszik a testileg és pszichológiailag egészséges fejlődésük biztosításában.

Allergiás asztma kezelése gyermekeknél

A felnőttek és a gyermekek kezelése általában azonos elvek szerint történik, de a kezelőorvos a gyermek életkorához és fizikai fejlettségéhez igazítja a gyógyszer adagolását és beadását. Az asztmában szenvedő gyermekek kezelési rendje némileg eltér a felnőttek kezelésétől.

Hörgő asztma allergia miatt?

• allergiás rhinitis (nátha)
• allergiás kötőhártya-gyulladás (a kötőhártya gyulladása)
• allergiás bronchiális asztma a hörgőizmok görcsével és a nyálkahártya gyulladásával

Asztma vagy COPD?

Az allergiás asztma, akárcsak a COPD (krónikus obstruktív tüdőbetegség), krónikus tüdőbetegség. Mivel az érintettek gyakran szenvednek hasonló tünetektől, a betegségek könnyen összetéveszthetők. A megfelelő terápia kiválasztásához ezért fontos, hogy az orvos alaposan megvizsgálja a tüneteket. Például a légszomj rohamokban lép fel az asztmás betegeknél, míg a COPD-s betegeknél elsősorban fizikai megterhelés során jelentkeznek légzési problémák. Az asztmások is nagyobb valószínűséggel kapnak száraz köhögést. A COPD-ben szenvedőknek kifejezett köhögése van viszkózus köpettel, amely elsősorban reggel jelentkezik.

A COPD-s betegek gyakran kevéssé reagálnak az asztmás spray-kezelésre.

Ki kap allergiás asztmát?

Ha egy fennálló allergiát nem kezelnek, vagy nem kezelnek kellőképpen, a betegség súlyosbodni fog: A kezeletlen pollenallergiás betegek 25-40 százalékánál allergiás asztma alakul ki élete során. Ilyen esetekben a betegséget „stádiumváltásnak” nevezik. Ez azt jelenti, hogy az allergiás reakció felülről, a nyálkahártyákról lefelé halad a hörgőkbe. Néha ez észrevétlenül történik.

Allergiás asztma gyermekeknél

A gyermekek és csecsemők asztmáinak 70-XNUMX százalékát allergia okozza. Egyes esetekben az allergiával összefüggő asztma a pubertás alatt megszűnik, de felnőttkorban újra megjelenhet. Minél súlyosabb az asztma gyermekkorban, annál valószínűbb, hogy a betegek felnőttként is szenvednek tőle.

A köhögés, légszomj és mellkasi szorítás jellemző tünetei mellett az asztmás gyermekek gyakran lázasak is. Mivel az asztma befolyásolhatja a gyermek fejlődését, a szülőknek tanácsos orvoshoz fordulni az első jelekre.

Ha a betegséget korán felismerik és következetesen kezelik, a gyermekek asztmája gyógyítható.

Az intenzív kutatás ellenére az asztma még nem gyógyítható. A tünetek általában hosszú ideig fennállnak, és csak átmenetileg enyhülnek, ha egyáltalán megszűnnek. A betegség azonban a legtöbb esetben gyógyszeres kezeléssel jól kezelhető. Egy jól kezelt asztmásnak ugyanolyan a várható élettartama, mint egy egészséges embernek. Megfelelő kezelés mellett a betegség hosszú távon is kedvezően alakul.

Mik az allergiás asztma tünetei?

Az októl függetlenül az asztma megváltoztatja a személy hörgőcsöveit (levegőt vezető légutakat): A légutak beszűkülnek, ami a tipikus asztmás tüneteket okozza.

Ezek a következők:

• köhögés (általában száraz)
• sípoló légzés (zihálás)
• mellkasi szorítás
• Légszomj
• Légszomj
• Mellkasi fájdalom

Asztmás roham esetén maradjon nyugodt, lélegezze be a sürgősségi asztmás sprayt, és vegyen fel olyan testhelyzetet, amely megkönnyíti a légzést. Ha tünetei nem enyhülnek gyorsan, hívja a 911-et!

Mi váltja ki az allergiás asztmát?

Az asztmában szenvedőknél a légutak krónikusan gyulladtak. Ugyanakkor az érintettek hörgői túlérzékenyek (hörgők hiperreaktivitása) olyan ingerekre, mint a füst vagy a hideg levegő télen. Ez a két tényező a hörgőcsövek szűküléséhez (légúti elzáródáshoz) vezet, ami viszont az asztma jellegzetes tüneteit váltja ki.

A bronchiális asztma lehet allergiás és nem allergiás, és sok felnőttnek vegyes formája van.

Melyek a kiváltók?

Az allergiás asztma kiváltó okai a következők:

• Fák virágpora: mogyoró, éger, nyír, kőris
• fű, útifű, csalán, bögrefű, parlagfű pollen
• Házi poratka allergének (ürülék és karapasz)
• Állati szőr (pl. macska, kutya, ló, tengerimalac, patkány stb.)
• Penészgomba spórák (pl. Alternaria, Cladosporium, Penicillium,…)
• Foglalkozási allergének (pl. lisztek, izocianátok a festékben, papain a textilgyártásban)

Melyek az allergiás asztma kockázati tényezői?

Egyelőre nem világos, hogy egyeseknél miért alakul ki allergia és – ezzel összefüggésben – allergiás asztma. Az orvosok bizonyos kockázati tényezőket gyanítanak, amelyek elősegítik az allergia vagy allergiás asztma kialakulását:

Gének

Az allergiás asztmában nagy szerepet játszik az örökletes hajlam. Azoknál a gyermekeknél, akiknek szülei allergiás asztmában szenvednek, nagyobb az asztma kockázata, mint azoknál, akiknek szülei nem szenvednek.

Külső hatások

A környezeti tényezők is befolyásolják az allergiás asztma kialakulását. Például azoknál a gyermekeknél, akiknek édesanyja dohányzik a terhesség alatt, nagyobb a kockázata az allergiák (pl. szénanátha, allergiás asztma) későbbi életében. Ugyanez vonatkozik azokra a gyermekekre is, akik rendszeresen ki vannak téve a passzív dohányzásnak. Emellett nagyobb valószínűséggel alakul ki náluk allergia és allergiás asztma, mint a dohányzástól mentesen felnövő gyerekeknél.

Túlzott higiénia

Vírusfertőzések gyermekkorban

Ezenkívül a korai gyermekkori vírusfertőzések (pl. bronchiolitis, légúti chlamydia és rhinovírus okozta fertőzések) növelik a betegségek kockázatát.

Hogyan állapítja meg az orvos a diagnózist?

Az allergiás asztma fő diagnosztikai eszközei a részletes beszélgetés (kórtörténet), a fizikális vizsgálat és a tüdőfunkció mérése (csúcsáramlásmérés; spirometria).

Megbeszélés az orvossal

Ha allergiás asztma gyanúja merül fel, a háziorvos az első kapcsolatfelvételi pont. Szükség esetén és további vizsgálatok céljából tüdőgyógyász szakorvoshoz (pl. pulmonológus/tüdőgyógyász; allergológus is) irányítja a beteget. A részletes vizsgálatoknak köszönhetően az orvos általában gyorsan fel tudja állítani a helyes diagnózist. Ennek érdekében részletes megbeszélést kezd a pácienssel, amely gyakran fontos információkkal szolgál a betegség természetéről. Az orvos többek között a következő kérdéseket teszi fel:

• Mikor, milyen gyakran és milyen helyzetekben/környezetben van köhögése/légzési nehézsége?
• Vannak-e allergiás betegségek a családon belül (pl. neurodermatitis, pollenallergia,…)?
• Vannak állatok a háztartásban vagy a közvetlen környezetben?
• Mit dolgozol?

Fizikális vizsgálat és tüdőfunkciós vizsgálat

Ezt fizikális vizsgálat és tüdőfunkciós vizsgálat (spirometria) követi. Ez azt jelenti, hogy a páciens belefúj egy olyan eszköz szájrészébe, amely méri a légáramlás erejét és sebességét. Ez lehetővé teszi a tüdőfunkció meghatározását, amely általában az asztma miatt csökken.

Három mérés különösen fontos itt:

• Vital kapacitás (VC): a tüdő lehető legnagyobb kapacitása
• Másodperces kapacitás (FEV1): az egy másodperc alatt kilélegzett levegő mennyisége
• FEV1/VC: a második kapacitás és a vitális kapacitás aránya

Ha a FEV1/VC arány kevesebb, mint 70 százalék, a hörgők összehúzódnak. Asztmában a FEV1 és VC értékek általában szintén a norma alatt vannak, súlyos asztmában pedig még nagyon jelentősen is. Ha csak a kis légutak – 2 mm-nél kisebb átmérőjű – szűkülnek be, ezt „kislégúti betegségnek” nevezik.

Reverzibilitási teszt

A légutak szűkülete tehát jelentősen javult a hörgőtágító kezelés hatására. Az asztmában szenvedők általában pozitívan reagálnak a hörgőtágítókra, de ez nem így van a COPD esetében.

Allergia teszt

Az orvos allergiás tesztet használ a pontos kiváltó ok – az allergén – meghatározására. Az úgynevezett „szúráspróbához” az orvos a leggyakoribb allergéneket (pl. macska-, háziporatka-ürülék, fű- vagy nyírfapollen) folyékony formában viszi fel az érintett bőrére, majd finoman bepontozza a bőrt („prick”). ”). Ha a beteg allergiás egy adott anyagra, körülbelül 20 perc múlva bőrkiütések jelennek meg az érintett bőrterületen (allergiás reakció).

Vérvizsgálat

A vérvizsgálat további jelzéseket ad az orvosnak arra vonatkozóan, hogy van-e allergia. Három értéket határoznak meg:

• Összes IgE: az emelkedett értékek allergiát jeleznek.
• Specifikus IgE: azt jelzi, hogy az IgE antitestek melyik specifikus allergén ellen irányulnak.
• Eozinofilek/ECP: bizonyos fehérvérsejtek, amelyek általában gyakrabban fordulnak elő allergiás betegségekben