Olvasáskor a szemek nem folyamatosan balról jobbra mozognak a szövegben, hanem rángatózóan (szakadikusan) a tekintetcélról a célpontra. A szakkádok 15-20 százalékában visszalépő saccade-ot, regressziót hajtanak végre - általában öntudatlanul -, mert a szöveget nem értették teljesen, vagy mert a szemek kissé túlugrottak az utolsó tekintet során, és a szöveget nem tudta teljesen megragadni a fovea centralis.
Mi a regresszió?
A regresszió fogalma elsősorban az olvasásban játszik szerepet. Az olvasási folyamat során a tekintet nem siklik folyamatosan balról jobbra a vonalakon, hanem öntudatlanul mozog szabályos ugrásokban, úgynevezett saccades-ban. A regresszió kifejezés főleg az olvasásban játszik szerepet. Az olvasási folyamat során a tekintet nem siklik folyamatosan balról jobbra a vonalakon, hanem öntudatlanul mozog szabályos ugrásokban, ún. Saccade-okban, a rögzítéstől a rögzítésig. Az olvasás nem folyamatos folyamatban történik, hanem szaggatott és egymást követő lefagyasztott képkockákban, amelyek mindegyike körülbelül 250 milliszekundumig tart. A tekintetek ugrások vagy szakadások nagyon gyorsan haladnak. A saccade során a vizuális információkat nagymértékben elnyomják, így a tekintet ugrásait nem érzékelik tudatosan. Gyakran előfordul, hogy a saccades körülbelül 15-20 százaléka magában foglalja a szem visszafelé történő ugrását, a regressziót, amely a legtöbb esetben teljesen öntudatlanul következik be. A regressziók mindig akkor fordulnak elő, amikor a szöveg megfelelő részét nem értették azonnal, vagy ha valami tudatalatti módon irritálódott, így a tudatalatti úgy dönt, hogy újból megnézi a szöveg részét vagy a szót. A tudatalattiban észlelt hibás nyomtatás vagy egy ismeretlen szakkifejezés is, amely csak később, egy saccade révén hatol be a tudatba, kiválthatja a regressziót. Tudatosan nem is érzékelhető, hacsak a tisztázatlan vagy félreértett információ még mindig nem oldható meg a szem normális tartózkodási idejének regressziójával. Ebben az esetben a szokásos olvasási folyamat megszakad, és a figyelem a vonatkozó szóra vagy passzusra irányul, a tudatosság bekapcsolásával. A regressziók nem egyedülállóak az olvasásra. A szem sok más mindennapi helyzetben öntudatlanul is végzi ezeket a mozdulatokat.
Funkció és feladat
A szöveget egyértelműen felismerheti és feldolgozhatja a agy csak akkor, ha a fovea-n keresztül észlelik, a legélesebb látás kicsi területén, színérzékeléssel. A fovea, amely a sárga folt, csak körülbelül 1 fokot jelent a teljes látómezőben, amely körülbelül 100 fokot ölel fel. Ez azt jelenti, hogy olvasás közben a szem szakadikusan ugrik „fokról fokra” és a agy csak a fovea-ba eső szövegterületet tudja egyszerre feldolgozni. Előnye, hogy az olvasási folyamat simán halad az egész szavak egyidejű megszerzésével szemben. Átlagosan 7–9, de legfeljebb 15 karakter vagy betű ismerhető fel egyszerre egy rögzítéssel. A szövegfelismeréssel kapcsolatos kisebb problémák esetén regresszió, visszatérés az előző rögzítéshez. A regresszió arra szolgál, hogy megoldja a problémát a tudatalattiban anélkül, hogy határozottan megszakítaná az olvasási folyamatot. Ez azt jelenti, hogy a regressziót általában nem is veszik észre. Előnye, hogy a kisebb problémákat regresszióval oldják meg folyékony olvasás közben, kissé csökkentett sebességgel. A rögzítések és a regressziók összefűzésének rendszere a szövegfelismeréssel kapcsolatos kisebb problémák megoldása érdekében az olvasási sebesség hatalmas növekedését eredményezi a szövegfelismeréssel szemben az egyes betűk unalmas, szándékos megszerzése révén. A regressziók beépítése a szövegfelvételbe 15-20 százalékkal csökkentheti az olvasási sebességet, de előnye, hogy nem szakítja meg döntően az olvasás folyamatát. Regresszió nélkül minden percben fel kellene hívni a figyelmet a szövegfelismerési problémára, ami nemcsak időigényes lenne, de a szokásos olvasási folyamat valószínűleg nem fordulhat elő.
Betegségek és betegségek
Azok a specifikus betegségek, amelyek kizárólag a regresszív szakkádokat befolyásolják, nem ismertek. A funkcionális zavarok ezen a területen általában a szemmozgás korlátozásával párosulnak. A korlátozásokat a szem pozicionáló izmaival, az érzékszervi vagy motoros jelek afferens vagy efferens idegrostokon keresztül történő továbbításával vagy a feldolgozással kapcsolatos problémák okozhatják. a központi idegrendszerben lévő jelek A szemcsillag-izmok mindegyike 3 izompárból áll, amelyek mindegyike a három lehetséges forgástengely egyikét szolgálja. Ha a 6 izomból csak az egyiknek vannak funkcionális korlátai, akkor a szem pontos párhuzamos mozgásával általában problémák merülnek fel. Ez igaz a nagy szemmozgásokra, valamint a mikroszkádokra és a regressziókra. Az érzékszervi és motoros átviteli problémákat elváltozások vagy a motoros koponya kóros elváltozásai okozhatják idegek III és IV vagy vegyes koponyaideg V (trigeminus ideg), más néven arcideg. A mikroszkadikus regresszió lehetséges funkcionális károsodásának másik problématerülete lehet a agytörzs or kisagy. Degeneratív neurológiai változások, mint pl Alzheimer-kór or Parkinson kór a központi idegrendszer által kiváltott szemmozgás károsodásának leggyakoribb okai. A károsodás kezdetén általában megfigyelhető egy saccade csökkenő „pontossága”. Sikeres tekintetugrás után - mikroszkádok és regressziók után is - a szemeket szinte észrevétlenül kell beállítani. A folyékony olvasás és a szöveg gyors megértésének képessége elvész, így az olvasás nagy erőfeszítéseket okoz és nagyon fárasztó az érintett számára.