A szem hámja
A gyomor belsőleg béleli a gyomor nyálkahártya, amelynek legbelső rétege egyrétegű, erősen prizmatikus hámszövet. Ez azt jelenti, hogy a hámsejtek hosszúkás alakúak. Az egyes cellákat speciális kapcsolatok, úgynevezett feszes csomópontok kötik össze. Az hámszövet és a szomszédos rétegek gyomorgödröket (foveolae gastricae) képeznek, amelyekbe a gyomor mirigyek vége. Az hámszövet sok szekunder sejtet tartalmaz, amelyek nyálkát termelnek, ami nagyon fontos a gyomor.
A nyelőcső hámja
A nyelőcsövet többrétegű, keratinizálatlan laphám hártya szegélyezi. Ez négy rétegre osztható. A bazális membránt az úgynevezett basale réteg fedi, ahonnan a sejtek regenerációja indul.
Ezt követi a parabasale, a stratum spinosum (intermedium) és a superficiale réteg. A befelé néző felületi réteg sejtjei az étel okozta mechanikai stressz miatt elpusztulnak, és rendszeresen levágódnak. Ezenkívül a mirigyek kiválasztó csatornái a nyelőcső belsejébe nyílnak, és megtalálhatók a hámban. Az nyálkahártya majd regenerálódik a bazálisból a luminalisba (azaz a nyelőcső lumenjére irányul). Ugyanez a hám található a szájüreg.
A bél hámja
A beleket, akárcsak a gyomrot, egyrétegű hengeres hám béleli. Ez vonatkozik a vastagbélre, valamint a vékonybél. A nyálkahártya pontos szerkezete azonban némileg eltér az egyes szakaszokban emésztőrendszer, mivel minden szakasznak különleges funkciókat kell ellátnia.
A bél hámsejtjeit enterocitáknak nevezik, és az úgynevezett mikrovillusok vannak a bél belseje felé néző oldalon (lumen). Ezek kicsi kiemelkedések, amelyek a felület növelését szolgálják, és ecsethatárnak is nevezik őket. A nagy felület rengeteg helyet kínál az élelmiszer-összetevők felszívódásához a bélből. Ezenkívül a bél nyálkahártyáján számos mirigysejt termelődik hormonok az emésztés ellenőrzésére.
