Köszvény: okok, tünetek, kezelés

Rövid áttekintés

• Okai: Megnövekedett húgysavszint, akár veleszületett, akár szerzett pl. betegség vagy étrend, egyéb környezeti tényezők, például a kedvezőtlen életmód miatt.
• Tünetek: Fájdalmas, duzzadt, kipirosodott ízületek, ízületi gyulladásos tünetek, például láz, fáradtság, gyengeségérzés, hányinger, hányás; később mozgáskorlátozottság és ízületi deformáció, vesekő okozta panaszok (pl. vesefájdalom, vér a vizeletben, fájdalmas vizelés), bőr alatti csomók az ízületeknél
• Terápia: Étrend- és életmódváltás, húgysav-csökkentő és fájdalomcsillapító gyógyszeres kezelés, fizikoterápia valamint gyógytorna, műtét ízületi károsodás esetén, illetve göbös húgysav lerakódások eltávolítása; szükség esetén homeopátia, szükség esetén kísérőintézkedésként házi gyógymódok.
• Diagnosztika: Anamnézis, fizikális vizsgálatok, vér, röntgen és ultrahang vizsgálatok, vesefunkciós vizsgálatok.

Mi a köszvény?

Az orvosok a köszvényt olyan anyagcsere-betegségnek nevezik, amely a vér megnövekedett húgysavkoncentrációjával jár (hiperurikémia). Egészséges emberben ez három és hat milligramm között van 100 milliliter vérszérumban. A körülbelül 6.5 milligramm/100 milliliter vérszérum értékről az orvosok hiperurikémiáról beszélnek.

Köszvény esetén, amely az osteoarthritishez hasonlóan reumás betegség, általában gyulladásos reakció lép fel az ízületekben. Az orvosok ezt arthritis urica-nak nevezik. Leggyakrabban a nagylábujj alapízülete érintett. Egyes esetekben a lábközép és a boka ízületei gyulladtak. Ugyanez vonatkozik a térdre, valamint a karok és kezek ízületeire (könyök, csukló, valamint ujjízületek). Ritkábban a nagy ízületeket, például a csípőt vagy a vállat érinti.

A vér magas húgysavszintjének okától függően az orvosok különbséget tesznek a köszvény veleszületett és szerzett formája között, azaz olyan betegség között, amely például a környezeti feltételek vagy az életmód következménye.

Elsődleges köszvény – veleszületett rendellenesség

A legtöbb köszvényes beteg veleszületett anyagcserezavarban szenved, amely öröklődik, és a vesék általi húgysav-kiválasztás (kiválasztás) károsodásával jár. Az orvosok ezt „elsődleges hiperurikémiának” vagy „elsődleges köszvénynek” nevezik.

Ritka esetekben azonban a szervezet annyi húgysavat is termel, hogy a vesék túlterheltek. Az ok egy genetikai hiba, amely két klinikai képre oszlik:

• Lesch-Nyhan szindróma (elsősorban fiúknál fordul elő)
• Kelley-Seegmiller szindróma

Ezekben a rendellenességekben a purinok újrahasznosítása szempontjából fontos enzim aktivitása szinte teljesen vagy részben csökken. Ennek eredményeként a purinok egyre inkább húgysavvá bomlanak le.

Másodlagos köszvény – szerzett rendellenesség

A húgysav fokozott termelését okozó egyéb feltételek a következők:

• Egyéb daganatos betegségek
• Vérszegénység (vérszegénység)
• Kemoterápiás szerek (citosztatikumok)
• Sugárzás a rákterápia részeként

Vesebetegségben vagy kezeletlen vagy nem megfelelően kontrollált diabetes mellitusban a húgysavszint emelkedik, mert nem ürül ki elegendő húgysav.

Hogyan alakul ki a köszvény

Köszvény esetén a vér emelkedett húgysavszintje játszik főszerepet, más környezeti tényezők mellett. Genetika vagy betegség miatt a szervezet vagy túl sok húgysavat termel, vagy a vesék nem választanak ki belőle elegendő mennyiséget a vizelettel. Ennek eredményeként apró húgysavkristályok képződnek, amelyek különösen az ízületekben rakódnak le. A nagyon magas húgysavszint akut köszvényrohamot fenyeget, fájdalommal, bőrpírral és duzzanattal.

A purinok lebomlásakor húgysav képződik. A purinok pedig a genetikai anyag bizonyos összetevőinek – nukleinsavak – bomlástermékei, és akkor keletkeznek, amikor a szervezet lebontja a sejteket. Táplálékkal is bekeverik; különösen a húsban és belsőségben, valamint egyes zöldségekben találhatók meg.

Akut köszvényes rohamot kiváltó okok

Akut köszvényes roham akkor fordul elő, ha a húgysav szintje meghalad egy bizonyos szintet. A fő kiváltó okok a következők:

• Purinban gazdag élelmiszerek, például hús és belsőség túlzott fogyasztása.
• Fruktózban gazdag élelmiszerek, például édesített gyümölcslevek túlzott fogyasztása
• Túl sok alkohol; a sör különösen gazdag purinban
• Szigorú diéta: a szervezet lebontja az izmokat, nagy mennyiségű purin szabadul fel
• Fizikai túlterhelés; a vesék elsősorban a termelődő tejsavat választják ki, míg a húgysav lebontása gátolt
• Diuretikumok vagy hashajtók; túlzott vagy nagyon hosszú ideig tartó használat esetén a vér besűrűsödik, és megnő a húgysav koncentrációja

Mik a köszvény tünetei?

A köszvény legjellemzőbb tünete az erős ízületi fájdalom. Kezdetben támadásokban fordulnak elő. Ha a köszvényt nem kezelik, a tünetek fokozatosan súlyosbodnak, és a köszvény krónikussá válik.

Az, hogy mely tünetek válnak észrevehetővé, a betegség stádiumától függ.

Köszvényes tünetek az I. stádiumban: hiperurikémia

A köszvény első klinikai tünetei a vesekövek (a legkisebb vesekövek) és a vesekövek, amelyek ebben a szakaszban még nem járnak észrevehető tünetekkel.

A köszvény tünetei II. stádiumban: Akut köszvény

Ha a húgysavszint meghalad egy bizonyos értéket, akut köszvényes roham lép fel. A tünetek közé tartozik az egyes ízületek erős fájdalma.

Ha nem kezelik, a köszvényes roham néhány órától néhány napig tart. Ezt követően a tünetek lassan enyhülnek.

Súlyosabb esetekben további gyulladásos tünetek jelentkeznek. Az érintett ízületek ezután kivörösödnek, megduzzadnak és melegebbek a szokásosnál. Általában rendkívül érzékenyek az érintésre is. Az ízület feletti bőr gyakran viszket vagy hámlik.

Egyéb lehetséges tünetek a II. szakaszban:

• Láz
• Fejfájás
• Szívdobogás
• Hányinger és hányás
• Gyengeség érzése és csökkent teljesítmény

A köszvény ismételt rohamaival az érintett ízületek mobilitása egyre inkább csökken. Az érintettek számára a járás és az elérés egyre nehezebbé válik.

Köszvényes tünetek III. stádiumban: Interkritikus fázis

Köszvényes tünetek a IV. szakaszban: Krónikus köszvény

Ha a köszvény előrehalad, a rohamok között olyan tünetek jelentkeznek, mint a fájdalom és a mozgáskorlátozottság: A köszvény krónikussá válik.

Ízületi köszvény: Az ízületek tartósan vörösek és duzzadtak, és még nyugalomban is fájnak. Végül ízületi elváltozások következnek be, amelyek deformálják az ízületet és korlátozzák a mobilitást.

Lágyszöveti köszvény: A húgysavkristályok más testszövetekben is lerakódnak. A bőr alatt, például a fül porcikáján vagy az érintett ízületek felett időnként fehér foltokkal ellátott kis keményszöveti csomók képződnek, amelyeket articulophi néven ismerünk. A lágyszöveti köszvény különösen gyakran érinti az ujjakat és a lábakat. A belső szervek is érintettek, különösen a vesék.

Vese köszvény: A húgysavkristályok a vesékben is összegyűlnek. Kezdetben apró köveket képeznek, amelyeket vese kavicsnak neveznek. Ha ez összecsomósodik, nagyobb vesekövek képződnek. Ezek súlyosan károsíthatják a veseműködést. Ha a nagyobb vesekövek elzárják a vese elvezető rendszerét (vesemedence és húgycső), a vizelet visszakerül a vesébe.

Az esetek 40 százalékában a vesét még az első roham előtt is érinti a köszvény.

Hogyan kezelhető a köszvény?

Ha köszvényes roham lép fel, vagy ha a tünetek már egy ideje fennállnak, általában a háziorvos az első, aki felkeresi. Általában ő állítja fel a diagnózist és gondoskodik a terápiáról. Ha szövődmények lépnek fel, vagy a terápia nem működik, a háziorvosa valószínűleg köszvényes szakorvoshoz küldi. Általában belgyógyászok (belgyógyász szakorvosok) vagy reumatológusok, akik a gyakran károsodott ízületek, izmok, inak gondozását végzik, különösen krónikus köszvény esetén.

A köszvény kezelésének célja elsősorban a húgysav feleslegének csökkentése a vérben. A köszvénynél alapvetően mindig terápia szükséges, hiszen magától nem múlik el. A köszvény kezdeti rohama után azonban nem kötelező gyógyszeres kezelés. A szokásos terápiák mellett számos egyéb dolog is segíthet a köszvény ellen, vagy enyhítheti a tüneteket.

Legyen Ön is aktív a köszvény ellen

A köszvény étrendjének megváltoztatása

Az érintettek számos módon segíthetnek maguknak csökkenteni a húgysavszintet. Ebben döntő szerepet játszik az étrend megváltoztatása:

Purinban gazdag élelmiszerek csak kis adagokban: A purinok változó mennyiségben vannak jelen bizonyos élelmiszerekben. A purinban gazdag élelmiszerek közé tartozik a hús (különösen a belsőségek), a kolbász, a tenger gyümölcsei és bizonyos halfajták. Ezért a pazar evés néha akut köszvényrohamot eredményez, ha hajlamos a köszvényre. Ezeket az ételeket kisebb mennyiségben ajánlott fogyasztani.

A lehető legkevesebb alkohol: A túlzott alkoholfogyasztás különösen problémás köszvény esetén. A vesék kiválasztják bomlástermékeit. A folyamat során versenyeznek a húgysavval. Ily módon az alkohol lelassítja a húgysav lebomlását, és megemeli a húgysav szintjét. A legrosszabb esetben már kis mennyiségű alkohol is köszvényes rohamot válthat ki a veszélyeztetett embereknél. A sör különösen kritikus. Az alkoholon kívül sok purint is tartalmaz.

Takarékoskodjon a zsírral: A túl sok zsír gátolja a húgysav kiválasztását is. A szakértők ezért azt javasolják, hogy a lehető legkevesebb magas zsírtartalmú ételt fogyasszuk – napi kalóriabevitelünk 30 százalékánál többet ne takarjunk zsírral. Ezt a határt azonban gyorsan elérjük, mert a zsírnak van a legmagasabb energiasűrűsége az összes tápanyag közül.

Különös figyelmet kell fordítani a rejtett zsírokra, például a kolbászokban vagy a készételekben.

Ha részletesebben szeretné tudni, hogyan kell a legjobban enni köszvény esetén, olvassa el a Köszvény – Táplálkozás című szöveget.

Egyéb tippek köszvény ellen

Csökkentse a túlsúlyt: Ha a testtömeg-indexe 25 felett van, az orvosok azt javasolják, hogy fogyjon. Ha kisebb a testsúlya, a húgysavszintje automatikusan csökken. De légy óvatos: fogyj lassan és ellenőrzött módon. A szigorú böjt akut köszvényroham kiváltásának kockázatával jár!

Mozogjon, de ne vigye túlzásba: A testmozgás pozitív hatással van a köszvényes ízületekre. A funkció javul, és a gyulladásos tünetek gyorsabban enyhülnek. Azonban ne erőltesse túl magát – a túlzott testmozgás több tejsavat termel, ami lelassítja a húgysav vesén keresztül történő lebomlását. A rendszeres séták viszont javasoltak.

Gyógyszer a húgysav csökkentésére

A köszvény nem gyógyítható gyógyszeres kezeléssel. Amint abbahagyja a gyógyszerek szedését, a húgysavszintre gyakorolt ​​hatásuk megszűnik, és ismét emelkedik.

Ezért az orvosok a húgysavcsökkentők szedését javasolják a következő esetekben, például:

• Kilenc milligrammot meghaladó húgysavszint esetén deciliter vérszérumban
• Abban az esetben, ha a családban előfordult köszvény és emelkedett húgysavszint
• Ízületi köszvény jelenlétében
• Vesekő jelenlétében
• Krónikus köszvényben

A magas húgysavszint kezelésére szolgáló gyógyszereknek két csoportja létezik: vagy elősegítik a húgysav kiválasztását, vagy gátolják a húgysav termelését.

Uricosurikák – fokozott húgysavkiválasztás

Az uricosurikák hatására a szervezet több húgysavat választ ki. Ebbe a csoportba tartozik például a benzbromaron. A köszvény kezelése uricosurikkal kis adagokban kezdődik, mivel a nagyobb adagok köszvényes roham kockázatával járnak. Fontos, hogy a betegek több mint két litert igyanak naponta.

Urikosztátok – csökkentett húgysavképződés

Az urikosztátok allopurinol hatóanyagot tartalmaznak. Gátolja a húgysavképződés utolsó lépéséhez szükséges enzimet. Ennek eredményeként a húgysav prekurzorok mennyisége megnövekedett a vérben. Ezek azonban jobban oldódnak vízben, ami azt jelenti, hogy a szervezet könnyebben választja ki őket, mint magát a húgysavat. Az urikosztatikumokkal végzett kezelés még a már kialakult húgysavkristályok lerakódásait is feloldja. Az úgynevezett köszvényes tophi és a vesekő tehát ideális esetben visszafejlődik.

Mi a teendő akut köszvényes roham esetén?

A köszvény hosszú távú kezelésére szolgáló gyógyszerek nem alkalmasak akut köszvényes rohamra. Itt a legfontosabb a tünetek, például a fájdalom mielőbbi enyhítése. A gyulladáscsökkentő fájdalomcsillapítók különösen hatékony segítséget nyújtanak köszvény esetén.

Kortizonterápia: Ha az NSAID-ok nem elegendőek, az orvosok kortizolt tartalmazó glükokortikoidokat, például prednizolont alkalmaznak. Ha nagyobb ízületeket, például a térdet érinti a köszvény, az orvos néha közvetlenül az ízületbe fecskendezi a kortizont. Kisebb ízületek esetén a kortizont tabletta formájában adják. A kortizon készítményeket azonban nem szabad néhány napnál tovább szedni.

Ha a veseműködés károsodott, az orvos általában azonnal kortizonnal kezeli. A köszvényes roham terápia nem szteroid gyulladáscsökkentő szerekkel ekkor nem lehetséges.

Kolchicin: A múltban a köszvényt gyakran kolhicinnel kezelték. Ma az orvosok ritkán írják fel mellékhatásai, például hasmenés, hányinger és hányás miatt. Nem szabad terhesség alatt szedni. Olyan férfiak számára sem alkalmas, akik a közeljövőben szeretnének gyermeket vállalni.

Fájdalomcsillapítós önkezelés tilos!

Például a diklofenakot hatóanyagként tartalmazó kenőcsök általában biztonságosak, és a fájdalmas ízületek helyi alkalmazásának kiegészítőjeként is használhatók. De itt is tanácsos használat előtt konzultálni a kezelőorvossal.

Terápia akkor is, ha nincsenek tünetek

A másodlagos betegségek elkerülése érdekében elengedhetetlen a köszvény következetes kezelése. A Német Reumatológiai Társaság a húgysavszint-csökkentő terápiát legalább öt éven keresztül javasolja. Ha a tophi már kialakult, a kezelés a megszűnésük után további öt évig javallt.

Műtét köszvény esetén

Ha az egyes ízületeket már súlyosan károsítja a köszvény, lehetőség van mesterséges ízületekre cserélni. Az ilyen műveletet fekvőbetegként végzik. A műtét után több napos kórházi tartózkodás szükséges.

Ezt követi a mozgás és a munkaterápia, hogy az érintett megtanulja kezelni az új ízületet. Egy új ízület néha erős fájdalmat okoz az elején. Általában azonban ez a műtét végül kevésbé fájdalmas, mintha tovább élnénk a törött ízülettel.

Fizikai köszvény kezelés

A köszvény fizikai terápiájának célja a meglévő tünetek csökkentése és a fájdalom csökkentése. Arra is tervezték, hogy megakadályozza az ízületek károsodását és elhúzódását hosszan tartó köszvény esetén.

• A hő- és hidegkezelések, valamint az ultrahang és az elektroterápia segít csökkenteni a köszvényes ízületi fájdalmakat.
• Az izomlazító eljárások csökkentik a fájdalmat.
• A fizikoterápia erősíti az izmokat, enyhíti az ízületekre nehezedő nyomást.
• A fizioterápia és a foglalkozási terápia megakadályozza vagy korrigálja a mozgáskorlátozottságot és az ízületek eltolódását.

Homeopátia a köszvény ellen

Sok beteg esküszik a homeopátiás szerekre, amikor megkérdezik: „Mi segít a köszvény ellen?”. A homeopátiás gyógyszerek hatékonysága azonban még nem bizonyított. Azok számára, akik meg vannak győződve róluk, lehetőségük van a terápia kísérésére. Az életmódváltás, szükség esetén az ortodox gyógyszerek azonban a köszvényterápia fő összetevőjeként javasoltak. A homeopátiás köszvény elleni szerek a következők:

• Bryonia: Kifejezetten akut fájdalomra és a lelkiállapot általános ellazítására ajánlott.
• Ledum: Kiegészítő a sikeres, fájdalomcsillapító hideg alkalmazásokhoz
• Lycopodium: Akut fájdalom és nyugtalan általános állapot esetén
• Belladonna: Erős fájdalom és láz ellen

A homeopátia fogalma és specifikus hatékonysága ellentmondásos, és tanulmányok nem támasztják alá egyértelműen.

Házi gyógymódok köszvény ellen

Köszvényes roham esetén a következő otthoni gyógymódok a köszvényterápia hasznos kiegészítőinek tekinthetők:

• Pihentető ízületek: Rögzítse az érintett ízületet. Addig ne helyezzen rá súlyt, amíg már nincs panasza. Ágynyugalomra lehet szükség.
• Hűvös ízületek: A hűsítő borogatás enyhíti az ízületi fájdalmat. Ehhez elegendő egy hideg vízbe áztatott törölköző. Alternatív megoldásként a túróborogatás is megfelelő. A túró tovább tartja a hideget, mint egy nedves törülköző. A hideg csomagok túl hidegek, és gyorsan bőrkárosodást okoznak. Egyszerre ne hűtsük tíz percnél tovább, hanem naponta többször.
• Teaivás: Köszvény ellen jó a teaivás. Kiüríti a húgysavat a szervezetből. A szakértők gyakran ajánlanak különleges teákat, például lenmagból, nyírfalevélből vagy egy gerezd fokhagymás forrázatot készítenek. A tea hatásának azonban az az alapja, hogy vizelethajtó.

Az otthoni gyógymódoknak megvannak a határai. Ha a tünetek huzamosabb ideig fennállnak, nem enyhülnek, sőt rosszabbodnak, mindig orvoshoz kell fordulni.

Hogyan lehet felismerni a köszvényt?

Köszvény gyanúja esetén a háziorvos vagy a belgyógyász, azaz a belgyógyász a megfelelő személy, akihez fordulni kell. Az anamnézis interjú során feljegyzi a kórtörténetét, és megkérdezi a tüneteiről. Különféle kérdéseket fog feltenni, mint például:

• Volt-e korábban hasonló panasza?
• Vannak-e rokonai hasonló panaszokkal?
• Milyen a diétád?
• Iszol alkoholt?
• A panaszok tartósan vagy időszakosan jelentkeznek?

Fizikális vizsgálat

Mozgásvizsgálatokkal az orvos megállapítja, hogy vannak-e már mozgáskorlátozások az ízületekben.

A vérértékek meghatározása

Húgysavszint: Többek között vérvétellel is megállapítható az emelkedett húgysavszint. Férfiaknál a hiperurikémia 100 milligramm/100 milliliter vérszérum feletti szinten, a nőknél pedig XNUMX milligramm/XNUMX milliliter feletti szinten fordul elő.

A köszvény akut rohama után a húgysav koncentrációja visszaesik a normál értékre. Ezért a köszvény akkor sem zárható ki biztosan, ha az értékek normálisak.

Gyulladásos markerek a vérben: Bizonyos gyulladásos markerek a vérben további bizonyítékot szolgáltatnak a köszvényre. Ezek tartalmazzák:

• Emelkedett C-reaktív fehérje (CRP) szint.
• Megnövekedett fehérvérsejtszám (leukocita).
• Fokozott vérsejtek ülepedési sebessége (ESR)

A köszvény diagnózisának megerősítése érdekében az orvos az ízületi folyadék mintáját is megvizsgálja. Ha itt húgysavkristályokat lehet kimutatni, akkor nagy valószínűséggel köszvényről van szó.

Röntgen és ultrahang vizsgálatok

A kontrasztanyaggal végzett röntgenvizsgálat alkalmas a vesék alaposabb vizsgálatára, és segít annak tisztázásában, hogy a veseszövetet nem károsította-e a betegség.

Vesefunkciós teszt

A vesefunkciós vizsgálattal megállapítható, hogy a vesék teljesítménye károsodott-e, és ha igen, milyen mértékben.

Mi a betegség lefolyása köszvényben?

A köszvény akut rohama általában éjszaka vagy a hajnali órákban jelentkezik, és néha néhány naptól két hétig tart. Ezután a tünetek lassan ismét enyhülnek. A köszvényes roham időtartama gyors, célzott kezeléssel jelentősen lerövidíthető. A köszvényes roham után néha eltelik egy kis idő (akár hónapok vagy évek), mielőtt a következő köszvényes roham fellép. A köszvényes rohamok időtartama, valamint a köztük lévő időszakok egyénileg változnak.

A manapság viszonylag ritka krónikus köszvényben a tünetek tartósan fennállnak. Ez mindenesetre folyamatos kezelést igényel.

Az emelkedett húgysavszintre való hajlam általában veleszületett, ezért nem gyógyítható. A következetes terápia azonban hosszú távon gyakran csökkentheti a húgysavszintet. Ez nem szünteti meg az akut köszvényroham kockázatát, de jelentősen csökkenti azt.

A betegség lefolyása és a prognózis nagymértékben függ attól, hogy mennyire kifejezett a magas húgysavszintre való hajlam, és mennyire következetesen szedi a beteg például a húgysav-csökkentő gyógyszerét, vagy mennyire alkalmazza a húgysav-csökkentő életmódot.

Tartós ízületi változások

Ha az ízületek károsodása megtörtént, az súlyosságától függően nem regresálódik. Súlyos esetekben az ízületek néha deformálódnak, ami tartós fájdalmat vagy mobilitásvesztést okoz. Ilyen esetekben fontos, hogy már korai stádiumban forduljunk szakemberhez, például ortopédhez. További ortopédiai terápiákra lehet szükség.

További információ

Könyvek

Edeltraut Hund-Wissner: Ízletes ételek köszvény ellen: több mint 130 recept: végre alacsony a húgysavszint. Triász, 21. október 2015

Irányelvek

DEGAM-irányelv: az S2e-irányelv hosszú változata Köszvény: Gyakori köszvényes rohamok és krónikus köszvény, a Német Általános és Családorvosi Társaság (DEGAM), 03. 2019.: http://www.awmf.org/leitlinien/detail/ll/ 053-032a.html

Egyesület

Német Köszvény Liga e.V.: http://www.gichtliga.de/