Doppler-szonográfia speciális változata ultrahang és lehetővé teszi a vizuális és akusztikus képalkotást vér áramlás artériákban és vénákban. Az eljárást elsősorban diagnosztizálásra használják szív hibák vagy érszűkület.
Mi a Doppler ultrahangvizsgálat?
A Doppler ultrahangvizsgálat az ultrahangvizsgálat egy speciális változata, amely lehetővé teszi a vizuális és akusztikus képalkotást vér áramlás artériákban és vénákban. Doppler-szonográfia egy speciális típusú szonográfia, vagy ultrahang vizsgálat. A Doppler-hatás a vér áramlik a vérben hajók hallható. Az úgynevezett B-scan szonográfiával és egy speciális színkódolással együtt a véráramlás is vizualizálható. Ban ben Doppler-szonográfia, megkülönböztethető a folyamatos hullámú Doppler (CW Doppler), a pulzáló hullámú Doppler (PW Doppler) és a színkódolt Doppler szonográfia. A gyakorlatban a színkódolt Doppler-szonográfiát használják. Angiodinográfiának is nevezik.
Funkció, hatás és célok
A Doppler-szonográfiában egy ultrahang a szonda meghatározott frekvenciájú ultrahanghullámokat bocsát ki. Amikor ez az ultrahanghullám sugár egy közeget, például egy vérsejtet ér el a vérben hajók, az ultrahanghullámokat ezek a struktúrák tükrözik. A frekvencia attól függ, hogy a közeg milyen gyorsan vagy lassan mozog. A visszavert hullámokat az ultrahang mikrofonja hang formában méri fej. Az eredményeket ezután értékelik a szonográfiai eszköz számítógépén. Az ultrahangos szondával mért áramlási sebességek színkóddal vannak ellátva. A jeladó felé áramló vér általában piros színnel jelenik meg. Ha a vér elfolyik a jelátalakítótól, kéknek tűnik. Az áramlási sebességek már leolvashatók a különböző színszintekről. A világos színek nagyobb áramlási sebességet, míg a sötét színek alacsonyabb áramlási sebességet képviselnek. Ez azt jelenti, hogy a világoskék nagyobb sebességet jelez, mint a sötétkék. Az így kapott színes Doppler-kép az úgynevezett B-módú képre kerül. A B módú kép a normál fekete és szürke ultrahang kép egyik változata. Ez lehetővé teszi, hogy pontosan melyik áramlási sebesség melyikben érvényesüljön hajók. A kép valós időben jelenik meg, így a változtatások bármikor megjeleníthetők. Doppler-szonográfiával különböző patológiák detektálhatók. Ban ben echokardiográfia, Doppler-szonográfiával vizsgálják a szív. Itt az áramlási viszonyok a szív különösen a szelepeket vizsgálják. Ily módon szelephibák, úgynevezett elégtelenségek vagy szűkületek diagnosztizálhatók. Szelepelégtelenség esetén a szívszelep már nem zár megfelelően; szűkület esetén már nem nyílik megfelelően. A Doppler-szonográfiában a hiányosságokat a helytelen áramlási irány alapján lehet felismerni. Amikor egy szelep már nem zár megfelelően, a nyomásviszonyok miatt a vér visszaáramlik. Szűkület esetén a szonográfia nagyobb áramlási sebességet mutat a szűkületben. Ez világosabb színnel is látható. Ha a szelep nem nyílik megfelelően, akkor a vért át kell szorítani a szűkített szelepen. Ez növeli az áramlási sebességet. A carotis ultrahangvizsgálata a carotis artériák vizsgálatával jár. Itt a Doppler ultrahangvizsgálat különösen hasznos a szűkület kimutatásában. A carotis stenosis leggyakoribb oka az érelmeszesedés. Ha a szűkület nagyon hangsúlyos, akkor megteheti vezet nak nek keringési rendellenességek az agy vagy szemét. Ha a trombák leválnak az érrendszerről, a ütés kiváltható. A carotis stenosis mértékének diagnosztizálására a Doppler-eljárás alkalmazható. A carotis Doppler ultrahangvizsgálat ezért alkalmas a kockázat kockázatának felmérésére is ütés és miokardiális infarktus is. A Doppler-szonográfiát a trombózis vagy az érfal értékelésére. Az eljárást a nephrológiában is alkalmazzák. Itt a színes Doppler segít megtalálni az ereket a vesékben. Ban ben szülészet, a Doppler-eszközzel könnyebben megtalálhatók olyan fontos erek is, mint a ductus venosus vagy az arteria cerebri media.
Kockázatok, mellékhatások és veszélyek
Valójában a Doppler ultrahangvizsgálat biztonságos eljárás. A károsodás lehetséges forrása a hőtermelés és az úgynevezett kavitáció. Az ultrahangos készülék által küldött hanghullámokban negatív nyomású fázis van. Ezen negatív nyomású fázisok egyikében üregek vagy gázbuborékok képződhetnek a vizsgált szövetben. Ha ezután a nyomás ismét emelkedik, ezek a buborékok összeomolhatnak és károsíthatják a szövetet. Ezt a hatást kavitációnak nevezik. A kavitációk különösen gyakran fordulnak elő levegővel töltött területeken, például a tüdő vagy a belek ultrahangja során. A kavitációk előfordulását elősegítheti ultrahangos kontrasztanyagok alkalmazása. Összességében azonban a kavitáció kockázata a Doppler-ultrahangvizsgálat során meglehetősen elhanyagolható. Az ultrahangvizsgálat során mennyi hő keletkezik, az elnyelt hang intenzitásától függ. Az egészséges szövet hosszú távon is képes elviselni az akár 1.5 ° C-os hőmérséklet-emelkedést. Ha a szövet már előzőleg megsérült, a hőmérséklet növekedése ronthatja a feltétel. Mivel ezek a kockázatok a klinikákon és az orvosi gyakorlatban is ismertek, a hangintenzitást ott lelkiismeretesen beállítják, hogy Egészség veszély valószínűtlen. A Doppler-szonográfia előnyei tehát alacsony kockázatú és mindenekelőtt fájdalommentes alkalmazásban rejlenek. A röntgensugárzással ellentétben a betegek nincsenek kitéve sugárzásnak. Gazdasági szempontból a Doppler-szonográfiának is vannak előnyei. A szonográfiai berendezések beszerzési költségei lényegesen alacsonyabbak, mint az olyan eljárások esetében, mint a számítógépes tomográfia vagy mágneses rezonancia képalkotás. Ezenkívül a Doppler-szonográfia az egyetlen eljárás, amely képes vizualizálni a folyadékáramlást. A Doppler-szonográfia hátránya, hogy nincs szabványosított képzés. Ezért az eredményeket erősen befolyásolja a vizsgáztató készsége és diagnosztikai képessége.
