Mi az amalgám tömés?
Az amalgám töméseket (amalgám fogtömések) gyakran használják foghibák kezelésére. Az amalgám higany és más fémek (réz, ón és ezüst) ötvözete. Ez a legrégebbi fogászati anyag. Ez azonban ellentmondásos a mérgező higany miatt:
Köztudott, hogy a nehézfém többek között az idegeket támadja meg, ami állítólag idegességhez, alvászavarokhoz, depresszióhoz és egyéb betegségekhez vezet. Egyelőre azonban nem sikerült bizonyítani, hogy az amalgámtömések is ezt a kockázatot hordozzák: az amalgámtömésből az évek során apró mennyiségű higany szabadulhat fel és halmozódhat fel a szervezetben. Egyelőre azonban nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy az amalgám ilyen módon károsíthatja az egészséget – például idegkárosodás, fáradtság, krónikus fejfájás vagy megnövekedett rákkockázat formájában.
Mikor történik az amalgámtömés?
Az amalgámtömés különösen alkalmas az őrlőfogak (hátsó fogak) területén fellépő kiterjedt és nehezen hozzáférhető fogszuvasodási hibákra. Ennek az az oka, hogy nagyon strapabíró, és ellenáll a nagy rágónyomásnak, aminek a hátsó fogak ki vannak téve. Fényes, ezüstös színe miatt azonban nem használnak amalgámtömést a metszőfogak területén.
Hogyan történik az amalgám tömés behelyezése?
Először a fogorvos eltávolítja a beteg, szuvas foganyagot (általában fúróval). A keletkező lyukat (üreget) ezután töltéssel kell lezárni. Erre kiválóan alkalmas a puha, könnyen formázható, gyorsan megkeményedő amalgám:
Az üreget először szárítják és fertőtlenítik. A mély pépet egy (például üvegionomer cementből készült) alátöltés is védi. Ezután a fogorvos a frissen kevert, alakítható amalgámot az üregbe tölti. Elegendő nyomást alkalmazunk annak biztosítására, hogy az amalgám erősen tömörödjön a fogban, és megtartsa ellenállását. Minden felesleges anyagot kikeményedés után kifaragnak.
Ezután az első 24 órában lakkot alkalmazunk az amalgámtömés védelmére. Az amalgám ekkor elérte teljes erejét. Most már csak simára kell csiszolni a felületét.
Milyen előnyei vannak az amalgámtömésnek?
Az amalgám nagyon ellenálló anyag, amely jól bírja a rágós igénybevételt. Könnyű vele dolgozni és rendkívül olcsó. Ezenkívül az amalgámtömés a behelyezés során fellépő nyomás hatására kitágul, így a fog és a tömés közötti kis rések bezáródnak.
Az amalgám tömés káros?
Egyelőre azonban még nem tisztázott egyértelműen, hogy egy amalgámtömés mennyi higanyt bocsát ki, és mennyit szív fel a szervezet és raktároz el a szövetekben. Sok tanulmány készült erről, de eredményeik eltérőek. A szakértők azt feltételezik, hogy az amalgámtömésből származó higany tényleges felszívódása személyenként változik, és számos tényező befolyásolja (az amalgámtömések száma, kora és állapota, rágási szokások stb.).
Mint említettük, különösen veszélyes lehet, ha a betegek amalgámpótlást – azaz a régi amalgámtömések cseréjét más anyagú tömésre – szeretnének: az amalgámeltávolítás során nagy mennyiségű higany szabadulhat fel, amely lerakódhat a szervezetben. Ezért néha javasolt az amalgám eltávolítása.
Amalgám eltávolítás
Helyi érzéstelenítésben az amalgámot a lehető legnagyobb darabokban fúrják ki a fogból. Gumigát – a szóban forgó fog körüli gumikötés – a nyelés megakadályozására, egy szívókészülék pedig a káros higany belélegzésének megakadályozására szolgál. A páciens az amalgámeltávolítás során is speciális szemüveget visel (szemvédelem). A keletkező lyukat egy másik töltőanyaggal (pl. műanyag töltelék) töltjük ki.
Amalgám eltávolítás
Amalgám tetoválás és amalgám allergia
Néhány betegnél úgynevezett amalgám tetoválást írtak le. Ez a szájnyálkahártya elfeketedésére utal, az amalgám átvitele miatt. Ritka esetekben az emberek allergiás reakciót váltanak ki az amalgámtömésre. Ezt ezután el kell távolítani.
