Rövid áttekintés
- Tünetek: A gerinc deformációja púphoz vagy púposhoz, mozgáskorlátozottsághoz és fájdalomhoz vezet.
- A betegség lefolyása: Korai diagnózissal és következetes terápiával a betegség gyakran jól megfékezhető; súlyos lefolyások ritkák.
- Okok: Az okok nem pontosan ismertek, valószínűleg örökletes tényezők és bizonyos kockázati tényezők, például gyenge hátizmok játszanak szerepet.
- Diagnózis: A diagnózis fizikális vizsgálat és képalkotó technikák, különösen röntgen segítségével történik.
- Kezelés: A kezelés általában konzervatív fizioterápia és fűző viselése révén; műtét általában nem szükséges.
- Megelőzés: A növekedési zavar megelőzésére a rendszeres testmozgás és a függőleges testtartás megfelelő. Tanácsos kerülni a hosszú ideig tartó ülést.
Mi a Scheuermann-kór?
A Scheuermann-kór, más néven Scheuermann-szindróma vagy Scheuermann-kór, a gerincoszlop viszonylag gyakori növekedési rendellenessége. Serdülőkortól a gerinc tipikus görbületéhez (púpos) vezet, ami általában a mellkas szintjén (mellkas), ritkábban az ágyéki régióban (lumbális) fordul elő.
A gerinc szerkezete
Ahhoz, hogy megértsük, mi történik a Scheuermann-kórban, fontos ismerni a gerinc szerkezetét. Nagyjából leegyszerűsítve úgy írható le, mint egymásra helyezett kockák (csigolyatestek), amelyek között rugalmas pufferek (csigolyaközi lemezek) találhatók.
A verem semmiképpen sem egyenes. Oldalról nézve dupla "S" alakú. Mint az emberi test bármely szerkezetének, a gerincnek is egyenletesen kell növekednie gyermek- és serdülőkorban. A Scheuermann-kórban azonban ez nem így van, így a csigolyatestek helytelen alakot vesznek fel.
Mi történik Scheuermann-kórban?
Ez a kockamodell szempontjából azt jelenti, hogy a kocka mellkas/has felé mutató elülső éle lassabban nő, mint a hátul mutató éle. Ennek eredményeként a csigolyatest ék alakot vesz fel, csúcsával a hasi oldal felé mutat. Ezért a Scheuermann-kórt ékcsigolyának is nevezik.
Ha több ilyen ékcsigolya fekszik egymáson, az a gerinc kóros, hátrafelé görbülését eredményezi. A mellkasi csigolyáknál a gerincoszlop enyhe, hátrafelé görbülete (kyphosis) teljesen normális, Scheuermann-kórban viszont nagyon kifejezett. Ebben az esetben az orvosok hyperkyphosisról is beszélnek.
Mik a Scheuermann-kór tünetei?
A Scheuermann-kór egyénenként nagyon eltérő. Néha nem okoz észrevehető tüneteket a korai szakaszban, és csak mellékes lelet. Ha a betegség előrehalad, az érintett egyének a következő tüneteket tapasztalják:
- Kifejezett púp vagy púpos, a vállak általában előre esnek, a mellkas pedig besüllyed.
- Mozgási és működési korlátozások
- @ Hátfájás
- @ Erős pszichológiai stressz az esztétikai szempont miatt
Ha a gerinc deformációi erősen görbült háthoz vezetnek, a Scheuermann-kór légzési problémákat okozhat. A fájdalom és a testtartási károsodás mellett a betegség lehetséges késői hatásai közé tartoznak a neurológiai tünetek, például bizonyos testrészek érzéketlensége. Ezeket az érzékszervi üzenetekért felelős idegpályákra nehezedő nyomás okozza. A felnőttkori késői következmények közé tartozik a porckorongsérv az ágyéki gerincben.
Hogyan fejlődik a Scheuermann-kór?
Bizonyos progressziós paraméterek, például a Cobb-szög segítségével az orvos ellenőrzi, hogy a Scheuermann-kór milyen mértékben halad előre a növekedési szakaszban.
A prognózist befolyásoló fontos tényezők a következők
- a gerinc deformációjának súlyossága
- a kísérő gerincferdülés mértéke, azaz a gerinc oldalirányú görbülete
- a testsúly
Korai és következetes terápia esetén a prognózis általában kedvező. A Scheuermann-kór súlyos formái ritkák.
Okai és kockázati tényezők
Nem ismert, hogy pontosan mi okozza a Scheuermann-kórt. Úgy tűnik azonban, hogy van egy örökletes összetevő, mivel a betegség családokban fordul elő. Például néhány érintett személy gerinctestének általánosan csökkent teherbíró képessége vagy veleszületett anomáliái vannak a szélső bordáiknál. A vitaminhiány-szindrómák néha szerepet játszanak a Scheuermann-kórban is.
Ezenkívül vannak bizonyos kockázati tényezők, amelyekről feltételezhető, hogy a Scheuermann-kór kedveznek:
- Hosszú ideig tartó görnyedt testhelyzetben ülve, a gerincre nehezedő fokozott hajlítási terhelés mellett
- Gyenge has- és hátizmok
- Versenyképes sportok
- Gyors növekedés
Vizsgálatok és diagnózis
Fájdalom esetén többek között az is fontos, hogy mikor és melyik területen kezdődött. A fájdalom jellege (tompa, szúró, állandó vagy mozgásfüggő) is szerepet játszik. Ugyanakkor az orvos keresi a funkcionális korlátokat és a neurológiai tüneteket.
Ezt fizikális vizsgálat követi, melynek során az orvos felméri a gerinc alakját, mozgékonyságát és a fájdalom intenzitását. Ez segít a Scheuermann-kór súlyosságának meghatározásában is. A feltételezett diagnózis megerősítéséhez általában képalkotó eljárások szükségesek, különösen a gerinc röntgenvizsgálata.
A röntgenfelvételen az orvos felismeri a Scheuermann-kór jellegzetes vonásait, különösen az ékcsigolyákat, de a csigolyatestek alap- és felső lemezeinek egyéb elváltozásait is. A görbület mértékét írja le az úgynevezett Cobb-szög, amely a röntgenfelvételekből a csigolyatesthelyzetek alapján határozható meg. Ez az érték nagyon fontos a betegség előrehaladásának nyomon követéséhez.
Egyedi esetekben az orvos mágneses rezonancia képalkotást (MRI) is előír.
Kezelés
Fizikoterápia
A fizikoterápia segítségével speciális gyakorlatokkal erősíthetők a gerinc görbületét ellensúlyozó izomcsoportok. Ezen túlmenően az érintett gerincszegmensek ily módon mozgékonyak maradnak. A gyakorlatok azt is lehetővé teszik, hogy az érintettek megfeszítsék a rossz testtartás miatt helytelenül terhelt, megrövidült izmokat.
Fűzőterápia
Bizonyos fokú görbülettől támasztófűző viselése javasolt. A fő cél a Scheuermann-kór további előrehaladásának megakadályozása. Kezdetben az érintetteknek szinte folyamatosan kell viselniük a fűzőt, később csak éjszaka vagy óránként.
A fűző mindig egyedi méretre készül. A növekedés miatt nagyon fontos, hogy rendszeresen ellenőrizzük a fűző illeszkedését, szükség esetén igazítsuk. Mivel az érintett gyermekek és serdülők gyakran vannak kitéve ugratásnak a fűzőjük miatt, gyakran nagy az ellenállás ezzel a terápiával szemben. Következetes használattal azonban jó eredményeket lehet elérni.
Gyógyszeres kezelés
Sebészeti terápia
A Scheuermann-kór műtétét általában csak akkor hajtják végre, ha az érintett személy növekedési szakasza teljesen befejeződött, és egy bizonyos görbületi szöget túlléptek. Más kritériumok, mint például a krónikus fájdalom, a tüdőfunkció korlátozása vagy kozmetikai szempontok is szerepet játszanak itt.
A műtét során a sebész eltávolítja a sérült csigolyaközi lemezeket, és azokat a páciens saját csontanyagával helyettesíti. Ugyanakkor fémlemezek és csavarok segítségével kiegyenesíti és stabilizálja a gerincet. A betegeknek gyakran a műtét után több hónapig kell fogszabályzót viselniük.
Megelőzés
Mivel a Scheuermann-kórnak örökletes összetevője van, csak korlátozottan lehet megelőzni. A szülőknek és a fiataloknak azonban lehetőségük van tenni valamit a gerincgörbület kockázatának csökkentése érdekében.
Ide tartozik mindenekelőtt a jó hátizmok és az egyenes testtartás biztosítása korai életkorban. Nagyon egyszerű intézkedések alkalmasak erre, különösen a rendszeres testmozgás. Az úszás különösen jó, de sok más tevékenység is, mint például a labdasportok, a tánc és a torna. A legfontosabb, hogy a gyerek élvezze.
