Hogyan kezelik az övsömört?
Az övsömör gyógyítása akkor lehetséges, ha a varicella zoster vírus fertőzése megszűnt. Az övsömör kezelésének különböző megközelítései vannak. Vannak, akik a kiütést, mások a fájdalmat, mások pedig az okot kezelik: segítenek kiűzni a vírust a szervezetből. Ez lerövidítheti a gyógyulási időt.
Milyen házi gyógymódok segíthetnek?
Az övsömör terápiája professzionális kézbe tartozik. Az orvos által végzett kezelés mellett egyesek házi gyógymódokat is alkalmaznak, például a tünetek enyhítésére. Sokan megnyugtatónak találják a hűsítő, nedves borogatást, amikor már kialakultak a hólyagok. Néha segítenek az olyan panaszok ellen, mint a fájdalom és viszketés.
Az övsömör okozta kellemetlen viszketés csillapítására alkalmanként mézet, homoktövist vagy natúr joghurtot is használnak.
Az otthoni gyógymódoknak megvannak a határai. Ha a tünetek huzamosabb ideig fennállnak, nem enyhülnek, sőt rosszabbodnak, mindig orvoshoz kell fordulni.
Mi enyhíti a fájdalmat?
Az övsömör akut fájdalma fájdalomcsillapítókkal csillapítható. Néha közepesen hatékony gyógyszerek, például paracetamol vagy acetilszalicilsav (ASA) elegendőek. Ezeknek lázcsillapító hatása is van. Vény nélkül kaphatók a gyógyszertárakban.
A súlyosabb fájdalom gyakran erősebb fájdalomcsillapítókat igényel az opioid csoportból, például a tramadolt. Az ilyen gyógyszerek vénykötelesek.
Kenőcsök és krémek bőrápoláshoz
A gondos bőrápolás az övsömör (herpes zoster) kezelésének fontos része. A fertőtlenítő porok például megakadályozzák, hogy további baktériumok telepedjenek meg az érintett bőrterületeken. Stádiumtól függően fertőtlenítő, szárító vagy viszketéscsillapító lotionok, kenőcsök, gélek vagy porok is javasoltak. A lehetséges hatóanyagok közé tartoznak a barnítószerek, a mentol vagy a podicanol.
Vírusellenes szerek
A vírusellenes gyógyszerek közvetlenül az övsömör okát célozzák: a varicella-zoster vírust. Gátolják a vírusok szaporodását, ezért vírusellenesnek nevezik. A hatóanyagok ebbe az osztályába tartozó példák az aciklovir, a valaciklovir és a brivudin.
A vírusellenes övsömör terápia felgyorsítja a gyógyulást és lerövidíti a fájdalom időtartamát. Előfeltétele a korai kezdés: Az orvosok azt javasolják, hogy a kiütés megjelenése után 72 órán belül kezdjék meg az antivirális kezelést. Általában a vírusellenes szereket tabletta formájában veszik be. A betegség súlyos lefolyása esetén és immunhiányos betegeknél az orvos infúzió formájában is beadja őket.
Az övsömör viro-statikus kezelése általában hasznos. Bizonyos esetekben azonban nem feltétlenül szükséges. Ez vonatkozik például azokra a fiatal betegekre, akiknél nem súlyos az övsömör, és akiknél nem kell szövődményekkel számolni.
Más esetekben azonban erősen ajánlott az antivirális terápia, például:
- 50 évnél idősebb betegek
- Övsömör az arcon, a fejen vagy a nyakon
- A herpes zoster súlyos lefolyása
- Olyan emberek, akiknél fokozott a szövődmények kockázata (például immunhiány).
más gyógyszerek
Ha az övsömör betegség az egyik fület érinti, néhány beteg a viro-statica mellett kortizont is kap. Gyulladáscsökkentő hatása van azáltal, hogy csökkenti a szervezet saját immunválaszát. Jelenleg azonban még nem világos, hogy milyen előnyei és hátrányai vannak egy ilyen kombinált kezelésnek.
Ha az övsömör kiütésén bakteriális fertőzés is kialakult, az orvos antibiotikumot ír fel. Harcol a baktériumok ellen, és gyakran kenőcsként alkalmazzák.
Alternatív kezelések övsömörre
Vannak, akik Schuessler-sókat használnak övsömörre, például Kalium chloratum, Ferrum phosphoricum vagy Kalium phosphoricum. A herpes zoster kezelésére homeopátiás szereket is alkalmaznak.
A homeopátia fogalma, valamint a Schüssler-sók használata ellentmondásos a tudományban. Ezeknek a jogorvoslatoknak a hatása nem bizonyított véglegesen.
A zoster utáni neuralgia kezelése
Az övsömör leggyakoribb szövődménye a zoster utáni neuralgia. Poszt-zoster vagy posztherpetikus neuralgiának is nevezik. Az érintett személyek idegfájdalmakban szenvednek még a kiütés enyhülése után is. Ráadásul bőrük túlérzékeny és viszket. Egyes esetekben a tünetek hónapokig vagy akár évekig is fennállnak.
A kezelőorvos minden beteg számára egyéni terápiás tervet készít. A fájdalomcsillapítók fontos összetevői. Különbséget tesznek a hatóanyagok két osztálya között, amelyek kombinálva is használhatók:
- Nem opioid fájdalomcsillapítók, például acetilszalicilsav vagy paracetamol. Enyhe-közepes tünetek esetén ajánlottak, és általában vény nélkül kaphatók a gyógyszertárakban.
- Opioid fájdalomcsillapítók, például oxikodon vagy tramadol. Vénykötelesek, és csak közepes vagy súlyos fájdalom esetén írják fel őket.
Milyen fájdalomcsillapítók hasznosak, és az adagolás betegenként változik. Mindenekelőtt a fájdalom típusa és súlyossága játszik szerepet. Ezenkívül az orvos figyelembe veszi, hogy valaki mennyire reagál egy fájdalomcsillapítóra, és milyen mellékhatások jelentkeznek.
Tartós (krónikus) fájdalom esetén az orvosok azt javasolják, hogy pácienseik kérjenek tanácsot és kezelést egy fájdalomterapeutától, egy fájdalomközpontban vagy fájdalomklinikán.
További intézkedések zoster utáni neuralgia esetén
A fájdalomcsillapítók mellett az antidepresszánsok alacsony dózisban is hasznosak a zoster utáni neuralgia esetén. Gátolják a fájdalomjelek átvitelét a gerincvelőben. Az orvos időnként görcsoldó szereket is ír fel: csillapítják az idegsejtek ingerlékenységét. Ez is segít az idegfájdalmak ellen.
A kapszaicin készítmények (például kenőcsként) is hasznosak: A kapszaicin egy csípős anyag, amely a chili paprikában található. Égő érzést vált ki a bőrön, ami átmenetileg megbénítja a fájdalomreceptorokat. Alternatív megoldásként helyi érzéstelenítőt (lidokaint) tartalmazó krémet is alkalmazhatunk.
Mivel a krónikus fájdalom a pszichét is megterheli, és erősen korlátozza az érintettek mindennapi életét, az orvosok pszichoterápiát vagy viselkedésterápiát is javasolnak a gyógyszeres kezelés mellé.
