Ösztrogénhiány: Leírás
Ösztrogénhiány esetén az ösztrogének (például az ösztradiol) koncentrációja a szervezetben túl alacsony. Ez a szteroid hormonok egy csoportja, amelyek elsősorban a női reproduktív rendszer fejlődéséért és szabályozásáért, valamint a másodlagos szexuális jellemzők (például a mell) kialakulásáért felelősek.
A férfiaknak is van kis mennyiségű ösztrogénje. Itt a hormonok fontosak többek között a csontok egészsége és a zsíranyagcsere szempontjából.
Ezen nemi hormonok képződéséről és feladatairól az Ösztrogén című cikkben olvashat bővebben.
Ösztrogénhiány: tünetek
Az ösztrogénhiány különféle tünetekben nyilvánul meg, amelyek befolyásolják az általános egészségi állapotot és közérzetet. Az alábbi lista tartalmazza azokat a leggyakoribb tüneteket, amelyek jellemzően az ösztrogénhiányban jelentkeznek:
Szabálytalan vagy hiányzó menstruációs időszakok.
Az ösztrogén fontos szerepet játszik a nők menstruációs ciklusának szabályozásában. Ezért az alacsony ösztrogénszint gyakran rendszertelen vagy legyengült menstruációt okoz. Néha a menstruáció teljesen leáll (amenorrhoea).
Ezek a változások nagyon megterhelőek lehetnek az érintett nők számára. A nők termékenységét is befolyásolják.
Forró villanások és izzadás
Ezenkívül a hirtelen fellépő hőérzet és izzadás (néha szívdobogásérzéssel kombinálva) zavarja az alvást. Napközben a nők emiatt gyakran fáradtak és ingerlékenyek.
Hőhullámok azonban nem mindig kísérik a hormonális változást – néhány nő arról is beszámol, hogy fázik, valószínűleg keringési problémák miatt.
Száraz, vékonyabb nyálkahártyák a húgyúti és nemi traktusban
Az ösztrogénhiány megváltoztatja a nyálkahártyákat, különösen a húgyúti és a nemi traktusban (urogenitális traktus). Vékonyabbak, szárazabbak és kevésbé rugalmasak lesznek.
Következmények a húgyutak számára
A húgyutakban a változások vizelési problémákat okozhatnak: A nyálkahártya kiszáradása viszketést és égést okozhat a húgycsőben. Gyakrabban az érintetteknél fokozott vizelési inger is jelentkezik, de vizeléskor csak kis mennyiségű vizeletet választanak ki (pollakiuria).
Az ösztrogénhiány következtében fellépő nyálkahártya elvékonyodása szintén elősegítheti a gyulladást, például a hólyaggyulladást (cystitis).
Következmények a nemi szervekre
Az ösztrogénhiány a hüvely szövetének kiszáradását és zsugorodását is okozza (sorvadás). Ez az érintett nők számára kényelmetlenné vagy fájdalmassá teheti a szexuális kapcsolatot.
Egy másik hozzájáruló tényező az, hogy az ösztrogén hiánya megváltoztatja a hüvelyi folyást. Gyakran vékonyabbá és kevésbé csúszóssá válik.
Törékenyebb csontok
Az ösztrogén elengedhetetlen a magas csontsűrűséghez, és így az erős csontokhoz. Szabályozza a csontképző sejtek (oszteoblasztok) és a csontlebontó sejtek (oszteoklasztok) aktivitását.
Ezért a csontsűrűség csökken, ha az ösztrogénszint alacsony. A csontok így törékenyebbé válnak, és megnő a csontritkulás kockázata (a következményekkel pl. hátfájás, csonttörések nagy erőkifejtés nélkül is stb.).
Pszichológiai tünetek
Az ösztrogén szerepet játszik a hangulat és az érzelmi jólét szabályozásában.
Ennek megfelelően az ösztrogénhiány hozzájárul a hangulati ingadozásokhoz, a depressziós hangulathoz és a szorongáshoz. Ennek eredményeként a szenvedők szociális kapcsolatai és munkateljesítménye gyakran szenved.
Kognitív zavar
Ha a vér ösztrogénszintje túl alacsony, az negatív hatással van a kognitív funkciókra és a memóriára. Az ösztrogénhiány az Alzheimer-kór és a demencia egyéb formáinak fokozott kockázatával jár.
Szív- és érrendszeri kockázatok
Az ösztrogén védő hatással van a szív- és érrendszerre, például hozzájárul az erek rugalmasságához (fontos a vérnyomás szabályozásához), és pozitívan befolyásolja a lipidanyagcserét.
Az ösztrogénhiány ezért növelheti a szívbetegségek, a stroke és más szív- és érrendszeri problémák kockázatát.
Súlygyarapodás
A menopauzás nőknél azonban a súlygyarapodást nem csak az ösztrogénhiány, hanem a lecsökkent alapanyagcsere és a fokozott éhség is kiválthatja. A szöveti vízvisszatartás (ödéma), amely gyakrabban fordul elő az utolsó menstruáció (menopauza) előtti időszakban, szintén gyakran felhajtja a mérleg súlyát.
Fájdalom
Az ösztrogénhiány gyengítheti a medencefenék izmait és szalagjait, ami hasi fájdalmat és kellemetlen érzést okozhat. Az erre vonatkozó tanulmányi bizonyítékok azonban nem egyértelműek.
Az ösztrogénhiány a csigolyaközi porckorongok felgyorsult öregedésével is összefügg, ami gyakran hátfájást vált ki.
Ezenkívül az ösztrogénhiány hozzájárul az ízületi fájdalomhoz és gyulladáshoz, mivel az ösztrogén gyulladásgátló tulajdonságokkal rendelkezik.
Hajhullás
Az ösztrogének szerepet játszanak a haj növekedésében és az egészséges bőr fenntartásában. Ezért ösztrogénhiány esetén a haj elvékonyodik és törékennyé válik. Egyes esetekben ez látható hajhullást eredményez.
Nyelési nehézség és horkolás
Egyelőre azonban nem tisztázott, hogy a menopauza során fellépő hormonális változások (például ösztrogénhiány) pontosan milyen mechanizmusok miatt okozhatnak nyelési nehézségeket.
Egyes menopauzás nők gyakrabban horkolnak, vagy alvási apnoe szindrómában szenvednek. Az, hogy az ösztrogénhiány váltja-e ki ezeket a panaszokat, még nem bizonyított.
Ösztrogénhiány: kezelés
Az, hogy az ösztrogénhiányt kezelik-e és hogyan, az egyedi esettől függ. A döntő tényezők például az, hogy mi okozza az alacsony ösztrogénszintet, és milyen súlyosak az ebből eredő tünetek.
Elvileg többféle módszer létezik az ösztrogénhiány kompenzálására:
Hormonpótló terápia (HRT).
A HRT a leggyakoribb kezelési módszer az ösztrogénhiány korrigálására, különösen a menopauzális tünetekkel küzdő nőknél. A cél azonban nem az, hogy a hormonszintet visszaállítsák a menopauza előtti szintre.
Sokkal inkább az a cél, hogy a vér ösztrogénszintjét olyan mértékben emeljék, hogy az ösztrogénhiány nyomasztó tünetei enyhüljenek.
Ennek elérése érdekében a betegek ösztrogént kapnak (gyakran progeszteronnal kombinálva) tabletták, tapaszok, gélek, krémek vagy hüvelygyűrűk formájában. Ezzel enyhíthetők az ösztrogénhiány kellemetlen jelei, mint a hőhullámok, az éjszakai izzadás és a hüvelyszárazság, így jelentősen javítható az érintettek életminősége.
A hormonpótló terápia biztonságos és hatékony kezelésnek bizonyult sok olyan nő számára, akik fájdalmas menopauza tüneteitől szenvednek. Ennek ellenére kockázatokat is rejt magában:
Például a hormonpótló kezelés növeli a vérrögök és az ebből eredő érelzáródás kockázatát, mint például a stroke vagy a tüdőembólia. Egyes rákos megbetegedések (például a mellrák) kockázata is nő.
Ezek a kockázatok azonban csökkenthetők, ha az orvosok a hormonkezelést egyénileg a nő kórelőzményéhez és a meglévő kockázati tényezőkhöz igazítják – például a hormonkészítmény típusát és adagolását illetően.
Tudjon meg többet a HRT előnyeiről és kockázatairól a Hormonpótló terápia című cikkben.
Helyi ösztrogénterápia
Azoknál a nőknél, akiknek helyi tünetei vannak, mint például a hüvelyi terület szárazsága és szövetsorvadása, a tiszta hüvelyi ösztrogénkészítmény hatékony kezelés lehet.
Hüvelykrémen, hüvelytablettán vagy hüvelygyűrűn keresztül a hüvelyszövet közvetlenül kap kis adag ösztrogént. Ez lehetővé teszi a hormon helyi mennyiségének növelését, ami enyhítheti az ösztrogénhiány helyi tüneteit – minimális szisztémás mellékhatásokkal.
Kivétel: Nagy dózisú ösztradiol krémek
Ennek eredményeként – a hormonpótló terápia más formáihoz hasonlóan – szisztémás mellékhatások léphetnek fel, például megnő az emlő- és petefészekrák, valamint a vérrögképződés kockázata.
Ezen kívül néhány nő reagál a helyi ösztrogén alkalmazásra, például átmeneti viszketéssel, bőrégéssel és/vagy bőrkiütéssel.
Csak nagy dózisú ösztradiol hüvelykrémeket használjon egyetlen kezelési ciklusban, legfeljebb négy hétig. Akkor is tartózkodnia kell ezek használatától, ha már más hormonpótló terápiás gyógyszert (pl. hormontablettát) szed.
Szelektív ösztrogénreceptor-modulátorok (SERM).
A SERM-ek a gyógyszerek egy csoportja, amelyek szelektíven hatnak az ösztrogén dokkolási helyeire (receptorokra) különböző szövetekben. Így segíthetnek enyhíteni az ösztrogénhiány bizonyos tüneteit, például a csontvesztést, a hagyományos hormonpótló kezeléssel járó kockázatok nélkül.
Ennek a szercsoportnak az egyik képviselője a raloxifen. Posztmenopauzás nők csontritkulásának megelőzésére és kezelésére engedélyezett.
Bioidentical hormonpótló terápia (BHRT)
Fontos azonban emlékezni arra, hogy a BHRT biztonságossága és hatékonysága még nem bizonyított egyértelműen.
Ösztrogénhiány: Mit tehetsz magad
Ha ösztrogénhiány következtében olyan tünetekkel küzd, mint a hőhullámok, alvászavarok és súlygyarapodás, akkor te is tehetsz ellene.
Egészséges életmód
Az egészséges életmód segíthet enyhíteni az ösztrogénhiány egyes tüneteit és javítani az általános jólétet. Az értelmes cselekvések közé tartozik:
- rendszeres testmozgás
- kiegyensúlyozott étrend
- stresszkezelés / stresszcsökkentés
- Egészséges súly fenntartása
Ezek a stratégiák pozitív hatással vannak a hormonháztartásra.
Orvosi növények
Egyes növények, például a szója és a vöröshere úgynevezett fitoösztrogéneket tartalmaznak. Ezek ösztrogénszerű hatású növényi vegyületek. Ezért gyakran alkalmazzák a menopauza tüneteinek kezelésére például szója- vagy vöröshere-kivonatot tartalmazó étrend-kiegészítőket.
A peri- és posztmenopauzára vonatkozó jelenlegi irányelvek szerint a fitoösztrogének valóban előnyösek lehetnek. Az adatok azonban nem egyértelműek, és sok készítmény biztonságossága is bizonytalan.
Egy másik gyógynövény, amelyet gyakran emlegetnek a hőhullámok elleni hatékony segédeszközként és társai. a fekete kakaó (Cimicifuga). A gyógynövény standardizált kivonatait hivatalosan jóváhagyták a menopauza tüneteinek enyhítésére szolgáló gyógyszerként.
Alternatív gyógyászat
Egyes alternatív módszerek, mint például az akupunktúra vagy a jóga, szintén képesek enyhíteni az ösztrogénhiány tüneteit. Ezeknek a módszereknek a hatékonysága még nem bizonyított egyértelműen.
Egyes nők ennek ellenére támaszkodnak rájuk és alkalmazzák őket – gyakran más intézkedések (például hormonpótló terápia) mellett, egy holisztikus kezelési terv részeként.
Ösztrogénhiány: okok és kockázati tényezők
Számos ok és kockázati tényező kedvez az ösztrogénhiány kialakulásának. A leggyakoribbak a következők:
Klimax
A menopauza egy természetes biológiai folyamat, amely a nő termékeny (reproduktív) évének végét jelzi: A petefészkekben fokozatosan csökken az ösztrogéntermelés.
Egy bizonyos ponton beáll az utolsó menstruáció (menopauza). Ez általában 45 és 55 év között történik.
Koraszülött menopauza
Az orvosok korai menopauzáról beszélnek, amikor a petefészkek működése 40 éves kor előtt leáll, és így az ösztrogéntermelés is leáll. Egy másik kifejezés erre az elsődleges petefészek-elégtelenség (POF).
A kapcsolódó ösztrogénhiány fiatal nőknél ugyanazokat a tüneteket válthatja ki, mint az idősebb nőknél a „normális” menopauza idején – például hüvelyszárazságot és hőhullámokat.
Orvosi kezelések
Különféle orvosi eljárások is felelősek lehetnek a túl kevés ösztrogénért.
Például, ha az egyik vagy mindkét petefészket sebészeti úton eltávolítják (oophorectomia vagy ovariectomia), ez természetesen csökkenti az ösztrogéntermelést. A kemoterápia és a sugárterápia ugyanolyan hatással lehet.
Ezek a kezelések azonban gyakran kötelezőek különféle állapotok, például rák vagy endometriózis kezelésére.
Hypogonadism
A hipogonadizmus kifejezés az ivarmirigyek (petefészkek, herék) alulműködésére utal. Ez különösen a petefészkek esetében korlátozott hormontermeléssel, azaz ösztrogénhiánnyal jár.
A hipogonadizmus oka lehet veleszületett rendellenesség, például Turner-szindróma, vagy szerzett rendellenességek, például policisztás petefészek szindróma (PCOS). A serdülőknél késlelteti a pubertást. Egyes esetekben meddőség és különféle egészségügyi problémák is kialakulnak.
Kedvezőtlen életmódbeli tényezők
Néha az egészségtelen életmód az oka annak, hogy az ösztrogén túl alacsony.
Például az extrém fogyás, a túlzott testmozgás és az étkezési zavarok megzavarják a szervezet hormonális egyensúlyát. Ez többek között alacsony ösztrogénszintet eredményezhet.
Genetikai tényezők és autoimmun betegségek
Például autoimmun oophoritis esetén az immunrendszer megtámadja a petefészket, ami a szövetek gyulladását okozza. Ennek eredményeként a petefészkek idő előtt tönkremennek (elsődleges petefészek-elégtelenség, POF) – az ösztrogénszint csökken.
Ösztrogénhiány: vizsgálatok és diagnózis
Az ösztrogénhiány kimutatásához a kórelőzmény alapos kiértékelése, fizikális vizsgálat és laboratóriumi vizsgálatok szükségesek – és esetenként más vizsgálatok is. A cél a hormonhiány kiváltó okának meghatározása, valamint a hasonló tüneteket okozó egyéb lehetséges állapotok kizárása.
Kórtörténet
Az orvos először felveszi az Ön kórtörténetét (anamnézisét). Ez tartalmazhat információkat a menstruációs ciklusáról, a menopauza kezdetéről, a korábbi műtétekről és bármilyen kórtörténetről.
Az orvos részletesen is megkérdezi Önt a tüneteiről. Ezek pontosabb információkat adhatnak a hormonális egyensúlyhiányról.
Fizikális vizsgálat
A fizikális vizsgálat alapján az orvos felméri általános egészségi állapotát, és megkeresi az ösztrogénhiány látható jeleit (pl. száraz nyálkahártya, hajhullás).
Laboratóriumi tesztek
Ezt követően gyakran vérvizsgálatot írnak elő a különböző hormonszintek mérésére. Leggyakrabban az ösztrogén, a progeszteron, a tüszőstimuláló hormon (FSH) és a luteinizáló hormon (LH) vérszintjét határozzák meg.
Ezenkívül gyakran szükséges a pajzsmirigyfunkció és más hormonok vizsgálata az ösztrogénhiányhoz hasonló tünetekkel járó állapotok kizárásához.
Képalkotó vizsgálatok
Egyes esetekben a képalkotó vizsgálatok hasznosak az ösztrogénhiány részletesebb tisztázásában.
Például ultrahangvizsgálat vagy mágneses rezonancia képalkotás (MRI) használható a petefészkek vizualizálására és szerkezetük és működésük felmérésére. Ez segíthet az olyan állapotok kimutatásában, mint a policisztás petefészek szindróma (PCOS) vagy a daganatok, amelyek ösztrogénhiányt okozhatnak.
További tesztek
Ha az ösztrogénhiány autoimmun vagy genetikai okára gyanakszik, további vizsgálatokra van szükség a diagnózis megerősítéséhez.
Például a kariotípus-analízis segít kimutatni egy kromoszóma-rendellenességet, például a Turner-szindrómát, amely az ivarmirigyek hipogonadizmusát és ezáltal ösztrogénhiányt okoz.
