Rövid áttekintés
- Öngyilkosság – Meghatározás: Az öngyilkosság arra a tapasztalatra és viselkedésre utal, amelynek célja a saját halál szándékos előidézése. Különféle formák és fázisok lehetségesek.
- Okok és kockázati tényezők: főként mentális betegségek, de családon belüli öngyilkosságok vagy öngyilkossági kísérletek, saját múltbeli öngyilkossági kísérletek, stresszes élethelyzetek vagy események, életkor, súlyos testi betegségek
- Tünetek és figyelmeztető jelek: pl.: társadalmi visszahúzódás, öngyilkossági gondolatok kifejezése, az étkezés és a személyes higiénia figyelmen kívül hagyása, búcsúzás, személyes holmik átadása, végrendelet készítése
- Öngyilkos emberek kezelése: Aktívan foglalkozzon a kérdéssel, ne ítélje el, maradjon józan és tárgyilagos, szervezzen szakszerű pszichiátriai segítséget, ne hagyja magára az érintettet, akut veszély esetén hívja a 911-et!
Mi az öngyilkos hajlam?
Az öngyilkossági hajlam az, amikor egy személy tapasztalatai és viselkedése arra irányul, hogy szándékosan - aktívan vagy passzívan - saját halálát idézze elő. Az ilyen öngyilkossági hajlam egyszer előfordulhat, vagy krónikussá válhat. A krónikus öngyilkossági hajlam azt jelenti, hogy az érintettekben ismételten öngyilkossági gondolatok és szándékok alakulnak ki, és általában már elkövettek egy vagy több öngyilkossági kísérletet.
- A béke és a visszavonulás igénye a halál vágya nélkül
- Az élettől való kimerültség a halál vágyával párosulva, de anélkül, hogy magát a halált okozná
- Öngyilkossági gondolatok akut cselekvési kényszer és konkrét tervek nélkül
- Öngyilkossági szándék – öngyilkossági konkrét tervek
- Öngyilkos késztetések – hirtelen jelentkeznek, nagy nyomással, hogy azonnal kioltsa az életét
- Öngyilkos cselekedetek – öngyilkossági szándékok vagy késztetések tényleges megvalósítása
- Öngyilkossági kísérlet – öngyilkos cselekedet, amelyet az érintett túlélt
- Öngyilkosság – öngyilkos cselekedet végzetes véggel
Ennek az osztályozásnak az a célja, hogy a lehető legpontosabban fel lehessen mérni, hogy az egyes esetekben milyen beavatkozási intézkedésekre van szükség.
Az öngyilkossági gondolatok akkor merülnek fel, amikor egy személy pszichés szorongása túlsúlyba kerül. Ilyenkor olyan gondolatok merülhetnek fel, mint „mi értelme ennek az egésznek?”, „Jobb lenne meghalni” vagy „Nem akarok így tovább élni”. Ezek a gondolatok nagyon eltérőek lehetnek a gyakoriság és az intenzitás tekintetében. Minél gyakrabban fordulnak elő és minél sürgetőbbek, az érintett személy annál inkább elveszíti szem elől az öngyilkosság alternatíváit.
Az öngyilkosság szakaszai Pöldinger szerint
Walter Pöldinger osztrák pszichiáter színpadi modellje bevált modell az öngyilkosság progressziójának leírására. Az öngyilkosság fejlődését három szakaszra osztja:
Az első fázisra jellemző az ismétlődő öngyilkossági gondolatok és az érintettek társadalmi visszahúzódása. Emellett az öngyilkos eseményeket, például a médiában vagy a saját környezetükben, erősebben vagy szelektívebben érzékelik. Az érintettek azonban ebben a fázisban még elhatárolódhatnak öngyilkossági gondolataiktól, még képesek az önuralomra. Gyakran rejtett jeleket küldenek, hogy felhívják a figyelmet nehéz helyzetükre.
2. ambivalencia
3. határozat
Az utolsó fázisban az önuralom továbbra is fel van függesztve. Az érintettek mostanra gyakran nyugodtnak és nyugodtnak tűnnek, mivel a döntés terhét eltávolították. Erre a változásra tekintettel nagy a veszélye annak, hogy a laikusok azt feltételezik, hogy mentális állapotuk javult. A valóságban azonban az érintettek ebben a szakaszban konkrét előkészületeket tesznek az öngyilkosságra. Megfogalmazhatják akaratukat, elbúcsúzhatnak a családtól, barátoktól vagy bejelenthetnek egy hosszabb utazást – az ilyen figyelmeztető jelzéseket nagyon komolyan kell venni!
Presuicid szindróma Erwin Ringel szerint
- Szűkítés: Az érintettek egyre kevesebb lehetőséget vagy alternatívát látnak az öngyilkosságra. Ezt a felfogási beszűkülést a saját élethelyzetük vagy bizonyos események (pl. társadalmi elszigeteltség, munkanélküliség, betegség, pár elvesztése) okozhatják. Ennek oka lehet azonban mentális betegség (pl. depresszió) is.
- Agresszió: Az érintettek nagy agressziós potenciállal rendelkeznek, de nem tudják kimutatni haragjukat a külvilág felé, hanem saját maguk felé irányítani. Ezt az agresszió visszafordításának nevezik.
Öngyilkosság: Gyakoriság
Németországban évente körülbelül 10,000 10 ember hal meg öngyilkosság következtében. Emellett évente körülbelül 20-3,300-szor annyi öngyilkossági kísérlet történik. A haláloki statisztikákban ez jóval megelőzi az öngyilkosságot a közlekedési baleseteknél (évente körülbelül 1,400), a kábítószerrel szemben pedig körülbelül XNUMX-at.
Három öngyilkosságból kettőt férfiak követnek el. A nők viszont gyakrabban kísérelnek meg öngyilkosságot – különösen a fiatal, 30 év alatti nők.
Öngyilkossági hajlam: okok és kockázati tényezők
A skizofrénia, bizonyos személyiségzavarok, mint például a borderline és a függőségek szintén növelik az öngyilkosság kockázatát.
Az öngyilkossági hajlam egyéb kockázati tényezői pl
- Öngyilkosságok vagy öngyilkossági kísérletek a családban
- saját öngyilkossági kísérletei a múltban
- Társadalmilag marginalizált csoportokhoz való tartozás
- munkanélküliség
- Pénzügyi gondok
- Erőszaki tapasztalatok
- Elszakadás élettársától
- Közeli hozzátartozók halála
- Növekvő életkor
- Magány/társadalmi elszigeteltség
- Fizikai betegségek, különösen a fájdalommal járó betegségek
Öngyilkossági hajlam: tünetek és figyelmeztető jelek
- szociális visszahúzódás
- Öngyilkossági gondolatok közvetlen vagy közvetett kifejezése
- külső változások, például sötét ruházat, ápolatlan megjelenés
- a táplálkozás és a személyes higiénia figyelmen kívül hagyása
- kockázatos viselkedés
- Búcsúzás, személyes holmi átadása, végrendelet készítése
- Életválságok
Az akut öngyilkosságról akkor beszélünk, ha az érintett személynek heves gondolatai vannak arról, hogy belefáradt az életbe, és konkrét öngyilkossági szándékai vannak, így akut öngyilkosság küszöbön áll. Az akut öngyilkossági hajlamot a következő jelekről lehet felismerni. Az érintett…
- hosszas beszélgetés után is kitart öngyilkossági szándéka mellett
- sürgős öngyilkossági gondolatai vannak
- reménytelen
- akut pszichotikus epizódban szenved
- már elkövetett egy vagy több öngyilkossági kísérletet
Észrevette-e a fenti tünetek közül egyet vagy többet egy rokonnál, barátnál vagy ismerősnél? Akkor gyorsan kell cselekednie. Emelje fel a kérdést, és ajánlja fel támogatását. Az érintettet el kell kísérni például egy pszichiátriai ambulanciára. Akut öngyilkossági hajlam esetén hívja a 112-es segélyhívót.
Öngyilkossági gondolatok – mit tegyünk?
Öngyilkossági gondolatok – mit tegyünk?
Mindig tennie kell valamit az öngyilkossági gondolataival kapcsolatban, amelyek önmagukban vannak, vagy amelyeket valaki más kifejez! Az a fontos, hogy milyen gyakran és milyen sürgősek ezek a gondolatok. Első lépésként segíthet egy nyílt beszélgetés egy közeli bizalmassal, ahol a sokszor gyötrelmes gondolatok kifejezésre juthatnak.
Ha azonban az öngyilkossági gondolatok nagyon sürgetőek és gyakoriak, és az érintett már nem tud elhatárolódni tőlük, akkor gyors pszichiátriai (sürgősségi) segítségre van szükség.
Akut öngyilkossági hajlam: orvosi kezelés
Az akut öngyilkossági hajlamot kezdetben általában nyugtató, nyugtató gyógyszerekkel kezelik. Az akut veszély enyhülése után pszichoterápiás megbeszélések következnek. Az, hogy a kezelést kórházban vagy ambulánsan folytatják, attól függ, hogy a beteg öngyilkossági kockázatát milyen magasnak ítélik.
A kezelés fontos elemei pl
- A kockázati tényezőket, mint például a problémás társadalmi kapcsolatokat vagy a kábítószer-használatot lehetőség szerint ki kell küszöbölni.
- Biztosítják a betegek szoros megfigyelését, hogy ne férhessenek hozzá potenciális öngyilkossági eszközökhöz, például fegyverekhez vagy gyógyszerekhez.
- Egyes terapeuták nem öngyilkossági szerződést kötnek a pácienssel. Ez azt jelenti, hogy a beteg beleegyezik a kezelésbe, és kijelenti, hogy a terápia során nem károsítja magát. Ez a szerződés természetesen jogilag nem kötelező, de erősíti a bizalmi és a megfelelési viszonyt – vagyis a beteg hajlandóságát a kezelésben való aktív részvételre.
- Az öngyilkos betegeknek gyakran hiányzik a rögzített napi struktúra, amely stabilitást biztosít számukra a mindennapi életben. A kezelés ezért gyakran tartalmaz konkrét strukturáló segédeszközöket, például közösen kidolgozott napirendek formájában.
- A viselkedési tréning segíthet a betegeknek érzelmeik szabályozásában és a konfliktusok jobb megbirkózásában.
- A kognitív terápiás módszerek célja a diszfunkcionális gondolkodásmód megváltoztatása, amelyet a kilátástalanság, az önleértékelés, a töprengés és a jövő negatív megítélése jellemez.
- A rokonok, közeli barátok bevonása támogathatja a terápia sikerét.
Az öngyilkos hajlam kezelése: tippek a hozzátartozóknak
Aggódsz egy rokonod miatt, és kérdezed magadtól: Mit kell tenned, ha valaki öngyilkos akar lenni? A legfontosabb tanács az öngyilkossági hajlam kezeléséhez: Légy ott! Ne hagyja magára az érintett személyt, és vigyázzon rá. További fontos tanácsok:
- Vedd komolyan őket: Vedd komolyan az öngyilkossági gondolatokat, és ne ítéld el őket. Kerülje az olyan kijelentéseket, mint „jól lesz” vagy „Szedd össze magad”. Még ha a leírt problémák nem is tűnnek komolynak számodra, az érintettek a beszűkült gondolkodási és észlelési mintáik miatt teljesen másképp látják a dolgokat.
Fontos: Vállalj felelősséget az öngyilkos személyért azáltal, hogy segítséget szervezel, mellette maradsz és azt az érzést kelted, hogy ott vagy mellette. Biztosan tudja, milyen fontos, hogy egy akut, egzisztenciális válságban egy közeli ember legyen mellette.
Öngyilkos hajlam: érintkezési pontok
A magánpraxisban és pszichiátriai klinikákon működő pszichiátereken és pszichoterapeutákon kívül más kapcsolati pontok is elérhetők az öngyilkosság kockázatának kitett személyek és hozzátartozóik számára. Például
- Telefonos tanácsadó szolgálat a 0800-1110111 telefonszámon
- Szociálpszichiátriai szolgálat helyi tanácsadó és támogató szolgáltatásokkal. A címek a helyi egészségügyi hatóságtól szerezhetők be
A depresszió és a mentális betegségek témájában foglalkozó önsegítő csoportok szintén segíthetnek az öngyilkossági hajlam ellen. A címek és elérhetőségek megtalálhatók az interneten.
