Rövid áttekintés
- Mi az a glaukóma? Szembetegségek csoportja, amelyek előrehaladott stádiumban tönkretehetik a retinát és a látóideget, és kezelés nélkül vaksághoz vezethetnek. Más néven glaukóma.
- Tünetek: Kezdetben alig, előrehaladott stádiumban látótérvesztés, szemfájdalom, fejfájás. Akut glaukóma (glaukóma roham) esetén olyan tünetek, mint a hirtelen fellépő látászavarok, nagyon kemény szemgolyó, erős fej- és szemfájdalom, hányinger.
- Oka: A látóideg visszafordíthatatlan károsodása, amelyet gyakran (részben) a túlzott szemnyomás okoz.
- Társ- és kockázati tényezők: pl. idősebb kor, alacsony vérnyomás, magas vérnyomás, szívkoszorúér-betegség (CHD), diabetes mellitus, emelkedett vérzsírszint, migrén, fülzúgás, súlyos rövid- vagy távollátás, zöldhályog a családban, sötétedés bőrszín, dohányzás.
- Kezelés: gyógyszeres kezelés, szükség esetén műtét.
- Prognózis: Ha nem kezelik, a glaukóma vaksághoz vezet.
Glaukóma: Leírás
A glaukóma a vakság egyik leggyakoribb oka. Az iparosodott országokban a glaukóma a vakság harmadik leggyakoribb oka. A becslések szerint Európában körülbelül 14 millió ember szenved zöldhályogban. Sok esetben az érintettek nincsenek tisztában állapotukkal.
Amint a zöldhályogban szenvedő személy észreveszi a látászavarokat, a retina és/vagy a látóideg károsodása gyakran már előrehaladott állapotban van. A már bekövetkezett károkat pedig általában már nem lehet visszafordítani.
A glaukóma az életkor előrehaladtával gyakoribb. 75 éves kor után az emberek hét-nyolc százaléka, 80 éves kor után már 10-15 százaléka érintett.
A glaukóma formái
Másodszor, a kamraszög anatómiájától függően a glaukóma két fő csoportra osztható: nyitott zugú glaukóma (széles zugú glaukóma) és szűk zugú glaukóma (zárt zugú glaukóma).
Nyitott szögű glaukóma
A zöldhályognak messze a leggyakoribb formája az idős embereknél az elsődleges nyitott zugú glaukóma – tíz glaukómás betegből körülbelül kilencnél fordul elő. A glaukóma ezen formáját az úgynevezett trabekuláris háló (a kamraszögben szivacsos szövet) elvezetési zavara okozza, melynek oka ismeretlen. Mivel a vizes humor nem tud megfelelően lefolyni, az intraokuláris nyomás megnő. Az elsődleges nyitott zugú glaukóma krónikus, és mindkét szemet érinti.
A másodlagos nyitott zugú glaukóma kevésbé gyakori. Ebben az esetben a vizes humor nem tud megfelelően lefolyni a trabekuláris hálón belüli elzáródás miatt. Ezt az elzáródást okozhatják például gyulladásos sejtek, vörösvérsejtek vagy tumorsejtek, vagy a kortizonterápia eredménye.
Zugú glaukóma
Néha a szűk zugú glaukóma oka – azaz a lapított elülső kamra – ismeretlen marad (elsődleges szűk zugú glaukóma). Ezzel szemben a másodlagos szűk zugú glaukóma egy másik szembetegségnek tulajdonítható, például a rubeosis iridisnek (az írisz rendellenes vaszkularizációja a helyi véráramlás hiánya miatt, pl. cukorbetegeknél).
Ha ez a kiáramlási rendellenesség akutan (rohamként) jelentkezik, azt zöldhályogrohamnak (akut szögzárásnak is nevezik) nevezik. A kamra szöge hirtelen elmozdul. Az intraokuláris nyomás ezután néhány órán belül annyira megnőhet, hogy a retina és az idegek azonnal és véglegesen károsodnak (vakság veszélye!).
A glaukómás roham szemészeti vészhelyzet, amelyet a lehető leggyorsabban kezelni kell!
A glaukóma egyéb formái
A glaukómának számos más típusa is létezik.
A veleszületett glaukóma viszont ritka: az érintett csecsemőknél a szemzugban a trabekuláris háló ismeretlen okokból nem alakul ki teljesen, vagy szövetek akadályozzák a vizes humor kiáramlását. A glaukóma ezen formája már az első életévben észrevehető, és viszonylag gyorsan vaksághoz vezethet.
Glaukóma: tünetek
A glaukóma tünetei a betegség formájától és stádiumától függően változnak.
Krónikus glaukóma: tünetek
A betegek túlnyomó többsége krónikus progresszív glaukómában szenved – leggyakrabban primer nyitott zugú glaukómában, néha krónikus szűk zugú glaukómában is. Ilyen esetekben a kezdeti szakaszban általában nincsenek tünetek. A zöldhályogban szenvedő betegek gyakran csak előrehaladott stádiumban veszik észre betegségüket a növekvő látótér-rendellenességek (scotomák) miatt:
Időnként a látómező közepén is előfordulnak látótér-hibák.
A zöldhályog egyéb tünetei közé tartozik a szem vörössége, fejfájás és szemfájdalom. Ezenkívül a hosszan tartó megnövekedett szemnyomás a szem bizonyos sejtjeinek duzzadásához (ödémához) vezethet, ami fénytöréseket eredményezhet, amelyek színes gyűrűkként vagy halókként (auraként) érzékelhetők az erős fényforrások körül.
Akut glaukóma (glaukóma roham): Tünetek
Akut szűkzugú glaukóma (glaukóma roham) esetén a szemnyomás néhány órán belüli hirtelen, éles emelkedése a következő tüneteket váltja ki:
- tapintható kemény szemgolyó
- Súlyos szemfájdalom és fejfájás
- a szemek kivörösödése
- Színes fénykörök (halók) a fényforrások körül
- csökkent látásélesség
- Fix, közepesen széles pupilla (a „rögzített” azt jelenti, hogy alig vagy egyáltalán nem szűkül össze fény hatására)
- Hányinger és hányás
Veleszületett glaukóma: tünetek
Ha egy csecsemőnél a következő tünetek jelentkeznek, veleszületett glaukóma lehet az oka:
- A szemgolyó és a szaruhártya megnagyobbodása (tehénszem vagy bikaszem, orvosi kifejezés: buphthalmos)
- Megnagyobbodott szaruhártya átmérő
- szaruhártya fedettsége
- fényérzékeny szemek (fotofóbia)
- vizenyős szemek
Ha ezeket a jeleket észleli gyermekénél, feltétlenül forduljon gyermekorvoshoz! Szakorvoshoz irányíthatják Önt és gyermekét.
Glaukóma: okok és kockázati tényezők
Mint fentebb említettük, a glaukómának vannak primer formái, amelyek oka ismeretlen, és másodlagos formái, amelyek például más betegség vagy szemsérülés következtében alakulnak ki.
A glaukóma legfontosabb okainak és kockázati tényezőinek áttekintése:
- Lerakódások (plakkok), amelyek elzárják a trabekuláris hálót a kamraszögben és a „Schlemm-csatornát” a kamraszögben (nyílt zugú glaukóma). A betétek általában korfüggőek.
- alacsony vérnyomás vagy nagyon alacsony második vérnyomásérték (diasztolés vérnyomás), pl. szívbillentyű-hibák vagy bizonyos érrendszeri rendellenességek miatt
- krónikus magas vérnyomás (hipertónia), amely károsítja az érfalat
- krónikusan megemelkedett vérzsírszint (például hiperkoleszterinémia), ami az erekben lerakódásokhoz vezet (arterioszklerózis)
- diabetes mellitus és más anyagcsere-betegségek, amelyek megváltoztatják az erek belső falát és akadályozzák a véráramlást
- Az ereket érintő autoimmun betegségek
- Dohányzás, mivel a nikotin összehúzza az ereket (beleértve a szem ereit is)
- Keringési zavar (érrendszeri diszfunkció)
- (átmeneti) görcsös érszűkület, mint például Raynaud-szindróma, migrén, fülzúgás
- a szem vagy a szem súlyos gyulladása, amely hegesedéshez vagy lerakódásokhoz vezethet a kamra szögében
- hosszú távú kortizon kezelés
- súlyos rövidlátás vagy négy dioptrián túli hyperopia, amelyben a szemgolyó alakja és a szem elülső kamrája megváltozik
- Zöldhályogos esetek a családban
- sötét bőrszín
Megnövekedett intraokuláris nyomás
Sok esetben a glaukóma a szemgolyóban megnövekedett nyomással (szemen belüli nyomás) társul. Ez akkor fordul elő, ha a vizes humor felhalmozódik a szem elülső kamrájában, például a kiáramlás akadályozása miatt:
A vizes humort speciális sejtek állítják elő, és a szem hátsó kamrájába juttatják. Innen a szem elülső kamrájába folyik, ahonnan az elvezető rendszeren keresztül a kamra szögében elvezetik. A vizes folyadék folyamatos cseréje fontos a szem működéséhez. A vizes humor tápanyagokat és oxigént szállít a lencsébe és a szaruhártya felé, amelyeknek nincs saját véredényük. Optikai közegként is szolgál.
Az intraokuláris nyomás csak minden második betegnél emelkedett
A közelmúltban végzett vizsgálatok kimutatták, hogy a glaukómás betegeknek csak körülbelül a fele rendelkezik abnormálisan magas szemnyomással. Az érintettek másik 50 százalékánál a szemnyomás a normál tartományon belül van. Mindazonáltal véráramlásuk is zavart okoz az intraokuláris nyomás és a perfúziós nyomás közötti egyensúlyhiány következtében. Ez az egyensúlyhiány azonban nem a vizes folyadék kiáramlásának akadályaira vezethető vissza (mint a megnövekedett intraokuláris nyomás esetében), hanem valószínűleg az erekben bekövetkezett változások vagy az általános keringési funkció zavarai miatt.
Glaukóma: vizsgálatok és diagnózis
Az orvoslátogatás részletes orvos-beteg konzultációval (anamnézissel) kezdődik. Ezt követik a különféle szemvizsgálatok.
Kórtörténet
Az orvos az anamnézis interjúból származó információkat felhasználhatja az Ön kórtörténetének összegyűjtésére. Az orvos által feltehető kérdések lehetnek például
- Szenvedsz látásproblémákkal?
- Keringési problémái vannak?
- Van-e ismert alapbetegsége, például cukorbetegség, migrén vagy magas vérnyomás?
- Sérült-e meg a szeme, például baleset vagy sport közben?
- Szedsz valamilyen gyógyszert?
- Elviseli a felírt gyógyszert?
- Az orvos által előírt módon szedi a gyógyszert?
- Van-e szembetegség a családban?
A szem vizsgálata
Az anamnézist a szem vizsgálata követi. Az orvos megvizsgálja a szemhéjakat, a szaruhártya, a lencsét és a könnyrendszert, és megvizsgálja a lehetséges változásokat. Például a bőrpír vagy genny bizonyos betegségekre utalhat.
Réslámpa vizsgálata
Glaukóma gyanúja esetén a szemész különösen a szem elülső kamrájának térbeli viszonyait és az elülső kamra mélységét értékeli. Emellett az írisz változásait és a szaruhártya szokatlan pigmentációját is keresi.
A réslámpás vizsgálat elsötétített helyiségben történik, a páciens számára teljesen fájdalommentes.
Intraokuláris nyomás mérés (tonometria)
A szemgolyó nyomása gyorsan mérhető az úgynevezett applanációs tonométerrel. A készülék mérőlapja elölről (a pupilla területén) nyomja a szem szaruhártyáját, és meghatározza egy meghatározott terület deformálásához szükséges nyomást (applanáció = ellaposodás, ellaposodás; tónus = feszültség, nyomás). Mivel a szem szaruhártya érintésre nagyon érzékeny, ezért a vizsgálathoz helyi érzéstelenítővel érzéstelenítik.
A legtöbb zöldhályogban szenvedő embernél 21 Hgmm feletti intraokuláris nyomást mérnek, extrém esetben (glaukómás roham) néha akár kétszeresét is.
A mérés során a szemész figyelembe veszi, hogy a szemnyomás gyakran magasabb az időseknél, anélkül, hogy azonnali glaukóma jelentkezne. Ezenkívül a mérési eredményt a szaruhártya vastagsága is befolyásolja, amelyet ezért további vizsgálattal (pachimetria – lásd alább) kell meghatározni.
Ellentmondásos előnyök
Az intraokuláris nyomásmérés előnyei azonban a glaukóma diagnosztikában ellentmondásosak. Az intraokuláris nyomás nem minden glaukómás betegnél emelkedik. Ez azt jelenti, hogy a glaukóma akkor is jelen lehet, ha a mérési eredmények normálisak. A vizsgálat előnyeit és kockázatait minden esetben egyedileg mérlegelni kell, és meg kell beszélni a szemorvossal.
A szaruhártya vastagságának mérése (pachimetria)
Ebből a célból a szaruhártya teljes elülső és hátsó felületét egy rés alakú fénysugárral leképezik, és nagy felbontású kamerával rögzítik. Egy számítógépes program ezeket a képeket felhasználva számítja ki a vastagságot több ezer egyedi ponton, és végül egy nagyon pontos vastagsági profilt készít.
Oftalmoszkópia (funduscopia)
Az oftalmoszkópia (funduscopia) különösen informatív a „glaukóma” diagnózisához, mert lehetővé teszi a glaukóma károsodásának és a betegség stádiumának közvetlen megjelenítését:
A szemész – nagyító és fényforrás keveréke – oftalmoszkóppal felméri a retina, annak ereinek és a látóideg fejének állapotát. Annak érdekében, hogy az orvos a szem hátsó részének minél nagyobb részét láthassa, röviddel a vizsgálat előtt a páciens speciális szemcseppet kap a pupilla tágítására.
A kamra szögének vizsgálata (gonioszkópia)
A szűk zugú glaukómát a kamra sekély szöge jellemzi. Nyitott zugú glaukómában kimutathatóak az íriszen keresztüli kiáramlási elzáródások és az esetleges életkorral összefüggő plakkok. Az összenövések és az elszíneződések glaukómára is utalhatnak.
Látótér mérés (perimetria)
A meglévő retina- vagy idegkárosodás kimutatásának fontos vizsgálata a látótérmérés (perimetria). Minden szemre külön-külön kell elvégezni (a másik szemet a vizsgálat során letakarják).
A vizsgálat során a páciensnek egymás után optikai ingereket mutatnak be a szoba különböző pontjain anélkül, hogy közvetlenül ránézhetne. Ha fényingert észlel, azt egy gomb megnyomásával jeleznie kell. Ez lehetővé teszi a látómező méretének és a látómező esetleges hibáinak (scotomák) meghatározását, ahogyan a glaukómában előfordulnak.
A véráramlás mérése
Különféle vizsgálatokkal lehet meghatározni a retina és a látóideg véráramlását. A gyakran alkalmazott módszerek a fluoreszcein angiográfia (a szem ereinek röntgenkontraszt vizsgálata), a termográfia (a szemgolyó által kibocsátott hő rögzítése a véráramlás mértékeként) és a kapillárismikroszkópia (a retina legfinomabb ereinek megfigyelése). nagyítás alatt).
Mivel glaukómában nem megfelelő az intraokuláris nyomás és a szem ereiben kialakuló nyomás kapcsolata, a vérnyomásmérés is a rutinvizsgálatok része.
Glaukóma: kezelés
Másodlagos zöldhályog esetén lehetőség szerint a kiváltó okot (pl. más szembetegség vagy az egész szervezetet érintő betegség, mint a cukorbetegség) is kezelni kell.
Az intraokuláris nyomás csökkentése
A glaukóma kezelésének célja a megemelkedett szemnyomás tartós kritikus szint alá csökkentése, hogy ismét elegendő vér áramolhasson a retina és a látóideg sejtjeibe. Ez a „kritikus intraokuláris nyomás” személyenként változik. Attól függ, hogy milyen átlagos nyomáson kering a vér a szemgolyó ereiben (perfúziós nyomás):
A szemnyomás egyéni célérték alá történő csökkentése gyakran gyógyszeres kezeléssel is elérhető, de néha glaukóma műtétre is szükség van. Ez a betegség okától és lefolyásától függ.
Glaukóma: gyógyszeres kezelés
A glaukóma nem minden formája kezelhető kielégítően gyógyszeres kezeléssel. A glaukóma leggyakoribb formája, az elsődleges nyitott zugú glaukóma esetében azonban gyakran elegendő a gyógyszeres kezelés.
A betegek általában speciális szemcseppeket kapnak, amelyeket naponta egyszer vagy többször kell alkalmazni. A cseppek olyan hatóanyagokat tartalmaznak, amelyek az intraokuláris nyomást az egyéni célérték alá csökkentik – a csarnokvíz termelésének csökkentésével és/vagy a vizes folyadék kiáramlásának javításával:
- Szén-anhidráz gátlók (pl. dorzolamid, brinzolamid, acetazolamid): ezek is csökkentik a vizes humor kialakulását. Általában szemcseppként használják őket. A glaukóma akut rohama esetén azonban közvetlenül a vénába is beadhatók, így gyorsabban fejtik ki hatásukat.
- Szimpatomimetikumok/alfa-agonisták (pl. apraclonidin, brimonidin): Csökkenthetik a vizes humor képződését és fokozhatják annak kiáramlását.
- Prosztaglandinok (pl. latanoprost, bimatoprost, travoprost, tafluprost): Biztosítják, hogy a nedvnedv jobban el tudjon ürülni. Mellékhatásként az írisz színe sötétebbé válhat.
- Paraszimpatomimetikumok (pl. pilokarpin, karbakol): Szűkítik a pupillát (miózis), ezáltal kiszélesítik a vizes humor szögét, és megkönnyítik a vizes humor kiáramlását. Kellemetlen mellékhatás: A pupilla szűkülete különösen az idősek látását korlátozza.
Az, hogy végül melyik gyógyszert írják fel és milyen adagban, elsősorban a kezelendő glaukóma formájától függ. Mindenesetre fontos, hogy az orvos és a glaukómás beteg jól működjön együtt, és a beteg következetesen betartsa a terápiát.
Glaukóma: sebészeti beavatkozások
Ha a glaukóma kezelésére szolgáló gyógyszeres kezelés nem képes kellően és megbízhatóan csökkenteni a szemnyomást, műtétre van szükség. A gyógyszeres és a sebészeti glaukómaterápiát néha kombinálják.
Zöldhályog roham esetén például először gyógyszert alkalmaznak a nyomás akut enyhítésére, majd csak ezután műtik meg a szemet. Ezzel szemben a glaukóma műtétet a lehető legkorábban elvégzik a glaukóma korai gyermekkori formájában (elsődleges veleszületett glaukóma).
A következő eljárások állnak rendelkezésre a glaukóma sebészeti kezelésére:
Trabeculotomia/trabeculotomia
A műtét helyi érzéstelenítésben történik, és gyakran járóbeteg alapon is elvégezhető. Az eljárás körülbelül 30 percet vesz igénybe.
Iridectomia és lézeres iridotómia
Az íriszt egy kis bemetszésen keresztül nyitják fel – akár finom késsel, akár lézerrel. A kis lyukon keresztül a vizes humor közvetlenül a szem hátulsó részéből a szem elülső kamrájába juthat, ahonnan egy csatornán keresztül távozik.
Ez az eljárás akkor hasznos, ha a betegnek szűk zugú zöldhályogja van, és fennáll a szögzáródás (glaukómás roham) veszélye. Helyi érzéstelenítésben végzik.
Lézeres trabeculoplasztika
A kamraszögben lévő szivacsszerű szövetet (trabekuláris háló) lézersugarakkal bombázzák, ami javítja a vizes humor kiáramlását. Ezt a módszert elsősorban nyitott zugú glaukómában szenvedő betegeknél alkalmazzák. Ideális esetben a szemnyomás körülbelül nyolc higanymilliméterrel (Hgmm) csökkenthető.
Ciklofotokoaguláció/ciklokriokoaguláció
A sebészeti beavatkozás a ciliáris testre összpontosít – a szem középső részének gyűrű alakú részére, amelyhez a lencse „csatlakozik”, és amely részt vesz a vizes humor előállításában.
Az eljárás során a ciliáris testet lézerrel (ciklofotokoaguláció) vagy hidegtollal (ciklokriokoaguláció) semmisítik meg a vizes humort képező területen – a keletkező vizes folyadék mennyisége csökken, ami csökkenti az intraokuláris nyomást.
A zöldhályog kezelésére mindkét eljárás megfontolható másodlagos glaukóma és olyan glaukóma esetén, ahol más műtétek sikertelenek voltak.
A Schlemm-csatorna megnyitása
A Schlemm-csatorna nagy szerepet játszik a vízelvezetésben. Az eljárás során a sebész szondával lokalizálja a csatornát, majd onnan nyílást hoz létre a szem elülső kamrájába. Ez javítja a vizes humor elvezetését.
Rendszeres ellenőrzések
A glaukóma kezelésének fontos részét képezik a rendszeres szemorvosi ellenőrzések is. Évente egy-három kivizsgálásnak van értelme – attól függően, hogy a glaukóma milyen mértékben haladt előre.
Glaukóma: a betegség progressziója és prognózisa
Kezelés nélkül a glaukóma vaksághoz vezet, mert továbbra is károsítja a retina és a látóideg látósejtjeit. A betegség progressziója felgyorsul, minél hosszabb ideig van jelen a glaukóma. Ha a károsodás megtörtént, azt már nem lehet visszafordítani.
Ez még fontosabbá teszi a glaukóma korai stádiumban történő felismerését, a kockázati tényezők elkerülését és a megkezdett kezelés következetes folytatását. A jó hír az, hogy a zöldhályog általában megállítható és a látás megőrizhető megfelelő gyógyszeres kezeléssel és/vagy műtéttel.
