Rövid áttekintés
- Okok: Például izgatottság, hideg, de különféle betegségek (például Parkinson-kór, szklerózis multiplex, szélütés, idegkárosodás, pajzsmirigy túlműködés, Wilson-kór, Alzheimer-kór, májelégtelenség), alkohol és gyógyszeres kezelés
- Tünetek: A tremor rendszeres, ritmikus izomösszehúzódásokon nyilvánul meg. A lefolyás a tremor típusától függően változik
- Mikor forduljunk orvoshoz: Ha az izomremegés hosszú ideig fennáll, és nincs rá egyértelmű magyarázat
- Kezelés: A tremor kiváltó okától függően, pl. gyógyszeres kezeléssel, munkaterápiával, agyi pacemakerrel, relaxációs gyakorlatokkal
- Diagnosztika: Beteginterjú, fizikális és neurológiai vizsgálat, vérvizsgálat, elektromiográfia (EMG), számítógépes tomográfia (CT), mágneses rezonancia képalkotás (MRI), agy-gerincvelői folyadék vizsgálat
Mi a remegés?
Más a helyzet, ha a remegés erősebb és megnehezít bizonyos cselekvéseket. Ezután a remegés jelentősebbé válik az érintettek számára. Ez már akkor is előfordulhat, ha kiráz a hideg, „remeg” a térdünk az izgalomtól, vagy remegnek az izmaink a kimerültségtől. Remeghetünk azonban egy (súlyos) betegség miatt is.
A remegés a fej, a végtagok vagy az egész test akaratlan és ritmikus rázásában nyilvánul meg.
Vannak, akik olyan mértékben szenvednek a remegéstől, hogy az jelentősen rontja a mindennapi tevékenységekben, például az evésben vagy az írásban. Másoknál a remegés olyan enyhe, hogy nincs kóros értéke.
A tremor típusai
Az orvosok különbséget tesznek a nyugalmi tremor között, amely akkor következik be, amikor a megfelelő testrész ellazul, és az úgynevezett akciós tremort. Ez utóbbi három kategóriába sorolható:
- A mozgásremegés olyan mozdulatoknál jelentkezik, amelyeket önkéntelenül, azaz nem tudatosan vagy nem szándékosan hajtanak végre, például pohárból iszik.
- A szándékos remegés akkor lép fel, amikor egy nagyon konkrét célt céloznak meg, például amikor meg akarja érinteni az orr hegyét az ujjával. Szándékos tremorban szenvedő embereknél a remegés amplitúdója, azaz amplitúdója annál nagyobb, minél közelebb kerül a kéz a céltárgyhoz. Ez a mozgási tremor egy speciális formája.
Emiatt remegés előfordulhat bizonyos helyzetekben, egy meghatározott tevékenység, például írás (feladat-specifikus remegés) vagy egy bizonyos testhelyzet felvételekor (pozíció-specifikus remegés).
A tremor gyakoriságától és intenzitásától függően különböző formákra is felosztható:
- Alacsony frekvenciájú, viszonylag elsöprő remegés másodpercenként négynél kisebb frekvenciával (XNUMX-XNUMX Hz)
- Nagyfrekvenciás remegés, amely 15 Hz-ig terjedő finom remegésként nyilvánul meg
A tremor lokalizáció szerint is felosztható: fej-, kéz- vagy lábremegés.
A tremor különböző típusai közé tartozik az esszenciális tremor, a disztóniás tremor, az ortosztatikus tremor és a pszichogén tremor.
A tremor típusa nyomokat ad az orvosnak az izomremegés okára vonatkozóan.
Hogyan fejlődik az esszenciális tremor?
Az esszenciális (néha „esszenciális”) tremor a tremor leggyakoribb formája, és bármely életkorban előfordul. Az esszenciális tremorban szenvedő betegeknek munkahelyet kell váltaniuk a remegés miatt, vagy munkaképtelenné válhatnak, ami azt jelenti, hogy nyugdíjba kell vonulniuk.
A remegés azonban formájától függően különböző módon nyilvánulhat meg. Példák erre
- Ortosztatikus tremor: Jellemző a lábizmok magas frekvenciájú tremorja, amely nem mindig látható. Az érintett személy álláspontja bizonytalanná válik. Időnként bizonytalan a járásuk, és ennek megfelelően hajlamos az esésre.
- Remegés Parkinson-kórban: A Parkinson-kóros betegek főként nyugalmi remegést szenvednek (a remegés például akkor fordul elő, amikor a kéz az ölben pihen). Az izomremegés mozgás közben részben javul.
- Holmes remegés: Lassú, nem ritmikus remegés lép fel.
- Lágy szájpadlás tremor: Ez a lágy szájpadlás (= a szájpad lágy része) ritmikus mozgásában nyilvánul meg.
- Pszichogén remegés: Általában a remegés csak időszakosan és változó mértékben fordul elő. Ez is alábbhagy, ha az érintett személy figyelmét elvonják.
Milyen okai lehetnek?
Speciális eset az úgynevezett pszichogén tremor, amely masszív érzelmi stressz következtében alakul ki. Például a traumatizált katonák érintettek lehetnek – korábban „háborús remegésnek” nevezték őket.
A szándékos remegést gyakran a kisagyban okozzák, ezért is nevezik kisagyi tremornak.
A tremor fizikai okai
Egyes esetekben fizikai betegség az izomremegés oka. Ilyenek például
- Esszenciális/esszenciális tremor: Nem ismert, hogy mi váltja ki, de feltételezik, hogy genetikai oka van. Az esszenciális tremor családokban fordul elő, de előfordul családi hajlam nélkül is.
- Ortosztatikus tremor: Az ortosztatikus tremor oka ismeretlen. Előfordulhat úgynevezett másodlagos ortosztatikus tremorként Parkinson-kórban vagy kisebb agytörzsi károsodást követően.
- Disztónia: Zavar az agy motoros központjaiban. Ez az izmok kóros, akaratlan megfeszüléséhez vezet, ami helytelen testtartást eredményez. Például az érintettek természetellenesen döntik fejüket egy irányba (dystonikus torticollis). A dystóniát remegés kíséri, vagy úgy hirdeti magát.
- Pajzsmirigy-túlműködés (túlműködő pajzsmirigy): Túlműködés esetén a pajzsmirigy túl sok hormont termel. Az eredmény pszichomotoros izgatottság: a betegek izgatottak, idegesek, és gyakran remegnek az ujjaik.
- Graves-kór (autoimmun hyperthyreosis): A Graves-kór a pajzsmirigy autoimmun gyulladása. Ez hyperthyreosishoz vezet, amelyet remegés kísérhet.
- Sclerosis multiplex: A sclerosis multiplexben szenvedők gyakran szenvednek remegéstõl. Ezt a páciens agyában fellépő gyulladás váltja ki.
- Ezenkívül a stroke néha úgynevezett Holmes-remegést vált ki, amelyet az agytörzsből a középagyba való átmenet károsodása okoz. A legújabb kutatások összefüggésbe hozták a stroke-ot a Parkinson-kór kialakulásával is.
- Agygyulladás (encephalitis): Az agygyulladás, például kanyaró, rubeola vagy TBE fertőzés következtében, az idegsejtek károsodásával jár. Ez remegést válthat ki.
- Wilson-kór: Ebben a betegségben a máj rézanyagcseréje zavart okoz. Ennek eredményeként a szervezet több létfontosságú nyomelemet raktároz el a májban, a szemben és az agyban, ami funkcionális zavarokhoz és remegéshez vezet.
- Alzheimer-kór: Alzheimer-kórban az agy idegsejtjei degenerálódnak. A memória- és gondolkodási képesség elvesztése mellett a következmények közé tartoznak a motoros rendellenességek és a remegés is.
- Májelégtelenség: A máj a szervezet legfontosabb méregtelenítő szerve. Ha nem sikerül, mérgező anyagcseretermékek halmozódnak fel, ami neurológiai és motorikus rendellenességeket is okozhat. A tremor a májelégtelenség egyik tünete.
- Idegkárosodás: Az idegkárosodás (neuropathia), mint például a mérgező anyagok, a cukorbetegség vagy bizonyos fertőző betegségek, remegéssel is megnyilvánulhat. A szakértők ezután neuropátiás tremorról beszélnek.
- Palatális tremor (lágyszájpad tremor): Többek között a kisagy károsodása után jelentkezik (tünetekkel járó lágyszájpad tremor). Az esszenciális lágyszájpad tremor oka nem tisztázott. Gyakran kattanó hangok kísérik a fülben.
- A gyógyszeres kezelés mellékhatásai: Bizonyos gyógyszerek mellékhatásként remegést válthatnak ki. Ide tartoznak például a neuroleptikumok, amelyeket az orvosok pszichózisok kezelésére használnak, és az antidepresszánsok, amelyeket a depresszió, valamint a kényszerbetegségek, szorongásos zavarok és pánikrohamok kezelésére használnak.
- Mérgezés: A nehézfém-mérgezés (higany, arzén, ólom stb.) más tünetek mellett gyakran remegést is okoz.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
A remegés nem mindig igényel orvosi kezelést. Azonban forduljon orvoshoz, ha az izomremegés hosszú ideig fennáll, és nincs rá egyértelmű magyarázat, például láz, sokk vagy megfázás. A remegés ekkor egy (súlyos) betegség jele lehet, amelyet orvosnak kell kezelnie.
Tremor: Kezelés
Gyógyszeres kezelés
A tremor (pl. esszenciális tremor) sok esetben gyógyszeres kezeléssel kezelhető, még akkor is, ha a gyógyulás nem mindig lehetséges. Például a következőket használják
- Béta-blokkolók: Az esszenciális tremor kezelése béta-blokkolók adagolásával jár. Az orvosok gyakran írják fel ezeket a gyógyszereket a magas vérnyomásra.
- Antikonvulzív szerek: Különösen hasznosak nagy amplitúdójú izomremegés esetén.
- L-Dopa: A Parkinson-kór által okozott remegés javul az L-Dopa beadásával.
- Botox injekciók: Sok esetben segítenek a hang- és fejremegésben. A botulinum toxin csökkenti a gerjesztés átvitelét az izmokhoz. Ily módon az izomösszehúzódás csökken, vagy teljesen leáll.
Agyi pacemaker
Foglalkozásterápia
A foglalkozási terápia részeként a betegek megtanulják, hogyan kezeljék jobban a remegést. Ha a remegés jelentősen megzavarja például az írást, hasznos lehet, ha gyakori szünetet tartunk írás közben, csak nyomtatott betűkkel írunk, vagy növeljük a kéz felületét. Könnyebb megbirkózni a remegéssel evés közben, ha evés közben a könyökét az asztallapnak támasztja.
Remegés: Amit magad is megtehetsz
Még akkor is, ha az izomremegés szerves, gyakran fokozódik a lelki feszültség hatására. Az olyan relaxációs gyakorlatok, mint az autogén tréning, a Jacobson szerinti progresszív izomlazítás, a jóga vagy a meditáció tehát jótékony hatásúak lehetnek. A relaxációs módszer elsajátítása ezért nagyon hasznos a tremorban szenvedők számára.
Tremor diagnózis: mit csinál az orvos?
Mindenekelőtt az orvos beszél a pácienssel, hogy megtudja a kórtörténetét (anamnézisét). A lehetséges kérdések a következők:
- Mióta szenved a remegéstől?
- Tested mely részei remegnek?
- Az izomremegés nyugalomban vagy főleg mozgás közben jelentkezik?
- Mekkora a tremor gyakorisága?
- Milyen erős az amplitúdó, azaz milyen kiterjedtek a remegés?
- Van-e alapbetegsége (pl. cukorbetegség, májbetegség)?
- Szedsz valamilyen gyógyszert? Ha igen, melyiket?
vizsgálatok
A kórelőzményi interjút szükség esetén különféle vizsgálatok követik – azzal a céllal, hogy bizonyos betegségeket, mint a tremor okait azonosítsák. Ezek tartalmazzák
- Fizikális vizsgálat: más alapbetegség jeleinek azonosítására szolgál. Az orvos különösen azokra a tünetekre összpontosít, amelyek hormonális működési zavarra utalnak, mint például a pajzsmirigy túlműködése vagy a mellékvese működési zavara.
- Vérvizsgálatok: A vérértékek többek között a máj, a vese és a pajzsmirigy működéséről adnak tájékoztatást. A vérvizsgálatok bizonyos fertőzésekről és mérgezésekről is tájékoztatást adnak.
- Elektromiográfia (EMG): Ez az izom természetes elektromos aktivitását teszteli. Ez információt nyújt az izom- és agyműködésről. Az EMG segítségével a tremor pontosan dokumentálható.
- Mágneses rezonancia képalkotás (MRI): Ez a vizsgálat, más néven mágneses rezonancia képalkotás (MRI), használható annak megállapítására, hogy a beteg agykárosodásban szenved - például stroke után - vagy daganatban szenved.
- Számítógépes tomográfia (CT): Ez is segít a remegés különböző okainak azonosításában (például stroke).
- Agy-gerincvelői folyadék vizsgálata: Az orvos a gerincvelői csatornából mintát vesz a cerebrospinális folyadékból (lumbalpunkció), hogy azt laboratóriumban megvizsgálják – például sclerosis multiplex gyanúja esetén.
Gyakran ismételt kérdések a tremorról
Mi az a remegés?
A remegés a test egy részének akaratlan és ritmikus remegése vagy remegése. Általában a kézben fordul elő, de érintheti a karokat, lábakat, fejet vagy más testrészeket is. A leggyakoribb formája az esszenciális tremor, amely ismert ok nélkül jelentkezik.
Miért van remegés?
Remegés akkor fordul elő, ha az agy azon területei, amelyek az izmokat irányítják, nem működnek megfelelően. A kiváltó tényezők közé tartoznak az idegrendszeri betegségek, az alkohol- vagy kábítószer-visszaélés vagy a túlzott koffeinfogyasztás. A stressz és a szorongás is remegést okoz. Ezenkívül bizonyos gyógyszerek remegést válthatnak ki vagy fokozhatják.
Mely betegségek váltanak ki remegést?
Gyógyítható a remegés?
Nem, a betegséggel összefüggő remegés általában nem gyógyítható. Azonban például gyógyszeres kezeléssel kordában tartható, és a tünetek enyhíthetők. A remegés egyéb eseteiben, mint például a túlzott koffeinfogyasztás, az ok, és így a remegés is orvosolható.
Veszélyes a remegés?
A remegés önmagában ártalmatlan, de súlyos betegségekre, például Parkinson-kórra utalhat. A mindennapi tevékenységeket is megnehezíti, ami rontja az életminőséget. Ha remegés lép fel, orvoshoz kell fordulni, hogy tisztázza az okot, és szükség esetén kezelje.
Mi az a tremorroham?
A „remegés roham” egy köznyelvi kifejezés. Ez azt jelenti, hogy a remegés, azaz a remegés bizonyos ideig gyakrabban fordul elő. A következő rohamig azonban a remegés ismét csökken, vagy teljesen eltűnik. Stressz hatására például fokozódik, pihenőidőszakban pedig javul.
Az esszenciális tremor a tremor leggyakoribb formája, amely főleg időseknél fordul elő. A stressz és az érzelmek felerősítik a remegés ezen formáját. A pontos ok nem ismert. Úgy tűnik azonban, hogy a genetikai tényezők szerepet játszanak.
Mit lehet tenni a tremor kezelésére?
A tremor pontos kezelése az okától függ. Bizonyos szívritmuszavarok (béta-blokkolók) vagy epilepszia elleni gyógyszerek (antiepileptikumok) csökkenthetik a remegést. A célzott gyakorlatok, gyógytorna, kevesebb koffein és kevesebb stressz is segíthet. Súlyos esetekben a mély agyi stimuláció hasznos lehet. Kérjen tanácsot orvosától, hogy mit lehet tenni a remegés kezelésére.
