Rövid áttekintés
- Tünetek: Szájgátlás, „ördögvigyor”, nyelési zavarok, gégebénulás, ingerlékenység, nyugtalanság, a törzsizomzat extrém megfeszülése, a csigolyatörésig hátranyúló túlnyúlás, légzésbénulás.
- Okok és kockázati tényezők: Clostridium tetani fertőzés a legkisebb sebeken, talajban vagy állati ürülékben lévő spórákon keresztül is; a baktérium oxigénhiányos helyen szaporodik (ezért a felületes sebek kevésbé veszélyesek, mint a mélyebbek)
- Diagnózis: Jellemző tünetek sérülés után, a baktérium kimutatása a vérben
- Kezelés: Sebélek kivágása, antitestek beadása, intenzív orvosi kezelés oxigénellátással, szükség esetén lélegeztetés
- Prognózis: Kezelés nélkül szinte mindig halálos, a halálozási arány akár 20 százalékos intenzív kezelés mellett
- Megelőzés: Hatékony védőoltás minden korosztály számára, általában csecsemőknél
Mi a tetanusz?
Kisebb sérülésekkel is bejutnak az emberi szervezetbe. Méreganyaguk ezután az agyba és a gerincvelőbe is vándorol. Gyakran egy kis vágás vagy szilánk a bőrön elegendő a fertőzéshez. Tetanusszal nem lehet emberről emberre terjedni, így a fertőzött személyek nem fertőzőek.
Mi történik a testben
A baktériumok két toxint termelnek:
- Az egyik, a tetano-lizin elpusztítja a vörösvérsejteket, és károsítja a szívet.
- A baktériumok által termelt második toxin a tetano-spasmin. Idegek mentén halad, majd eléri a központi idegrendszert. A toxin gátolja az idegimpulzusokat, amelyek általában megakadályozzák az izmok túlzott összehúzódását.
A tetano-spasmin az idegeket erősen túlingerelhetővé teszi. Az eredmény a tetanuszra jellemző súlyos, elhúzódó, gyötrelmes izomgörcsök.
Lappangási időszak
Hogyan nyilvánul meg a tetanusz?
A tetanusz elsősorban súlyos, tartós izomgörcsökben nyilvánul meg. Ezek gyakorlatilag minden lehetséges izomrészt érintenek. A görcsöket jellemzően akusztikus és vizuális ingerek, valamint érintési ingerek váltják ki.
Szájzár és ördögi vigyor
A generalizált tetanusz tipikus tünete az állkapocs. A nyelv és az állkapocs izmai megfeszülnek, ami grimaszokat eredményez: állandó „mosolyog” és felhúzott szemöldök, más néven „ördög vigyor”. A betegek nem is nyitják szélesre a szájukat.
Nyelési zavarok és bénult gége
Ha a garat és a gége izmai érintettek, a beteg nyelési nehézségekkel küzd. Szélsőséges esetekben a betegek nem tudnak beszélni vagy sikoltozni.
Íves hát
Ezenkívül súlyos görcsök alakulnak ki a hát és a hasizmokban. Az érintett egyének ívesen kinyújtják a hátukat. Extrém esetekben olyan erők alakulnak ki, hogy még a csigolyatestek is eltörnek.
A zárt állkapocs egyéb jelei a következők:
- fájdalom és izommerevség, különösen a nyakban és az arcon
- Vérnyomás emelkedés
- Izzadó
- Szívdobogásérzés (tachycardia)
- görcsök a végtagokban
- légzési problémák
- Az újszülöttkori tetanuszban szenvedő csecsemők az ivás terén is jelentős gyengeséget mutatnak.
- A betegség általános tünetei, például fejfájás, láz, hidegrázás. Ezek bizonyos esetekben a görcsök előtt jelentkeznek, de gyakran hiányoznak.
Ha nem kezelik, a tetanusz drámaian előrehalad. A betegek végül meghalnak a légzőizmok bénulásában. Egészen tudatánál maradnak, amíg meg nem halnak, ami különösen kínzóvá teszi a szenvedést.
A tetanusz különböző formái
Az orvosok megkülönböztetik a tetanusz különböző formáit:
- Az általánosított forma: Ebben az esetben a betegség klasszikus megjelenése következik be, súlyos görcsökkel az egész testben.
- A lokalizált forma: Itt a tünetek (például izommerevség) általában a test azon részére korlátozódnak, ahová a kórokozó bejutott. Ez gyakrabban fordul elő, ha megmarad a vakcina elleni védelem.
- Cephalicus tetanusz: Ebben a speciális formában a fertőzött seb a fejen található. Mivel az agyba vezető idegpályák itt rövidek, a lappangási idő is rövid.
- Anyai tetanusz: Ilyenkor a betegség a terhesség alatt vagy a terhesség vége előtti utolsó hat hétben jelentkezik.
- Gyermekágyi tetanusz: Ez az anya szülés vagy vetélés utáni fertőzését írja le. A fertőzés ezután a méhen keresztül történik.
- Posztoperatív tetanusz: Sebészeti beavatkozásokat követő tetanuszfertőzés.
Mi a tetanusz oka?
A Clostridium tetani baktérium csak anaerob körülmények között szaporodik, azaz csak ott, ahol az oxigén nem jut el.
Egy kicsit nagyobb felületű felületes seb jobban szellőzik, mint egy hegyes tárggyal végzett mélyebb vágás vagy szúrás. Az ilyen seb ezért kevésbé veszélyes. Másrészt a kertészkedés során egy ártalmatlannak tűnő sérülés, például egy tövisszúrás ideális belépési pont lehet a tetanusz kórokozójának.
Ráadásul a kórokozó nagyon jól érzi magát a már elhalt szövetekben, mert itt is jelen van az anaerob környezet. Az ilyen elhalt (nekrotikus) szövetek gyakrabban fordulnak elő nagyobb sebekben, különösen, ha nem kezelik megfelelően sebészetileg.
Az állatcsípés, például a kutyaharapás is mély sebeket hagy maga után, ami egyben lehetséges belépési pontja a gyakorlatilag mindenhol előforduló tetanusz kórokozóknak.
A tetanusznak semmi köze a vérmérgezéshez. Igaz, hogy mindkét esetben baktériumok a kórokozók, de más baktériumok, amelyek más-más tünetekhez vezetnek. Ezenkívül a tetanuszfertőzésben lévő seb gyakran nem tűnik különösebben észrevehetőnek vagy gyulladtnak.
Kockázati tényező bőrbetegségek
A bőrfelszíni betegségek, mint például a nyílt ekcéma, kedveznek a tetanusz fertőzésnek.
Kockázati tényező életkora
Az idősek nagyobb valószínűséggel kapnak tetanust. Náluk az oltás után kialakult antitestek gyakran gyorsabban bomlanak le, mint fiatalabbakban. Ezért rövidebb időközönként emlékeztető oltásra van szükségük. Ha ez nem történik meg, akkor kevésbé védettek.
Vizsgálatok és diagnózis
Az orvos a tetanusz diagnózisát a tipikus klinikai lelet alapján állítja fel: ha egy sebsérülés következtében izommerevség vagy görcsök lépnek fel, általában egyértelmű a tetanusz diagnózisa. A további diagnózishoz olyan vizsgálatok állnak rendelkezésre, amelyekkel a tetanuszbaktérium toxinja kimutatható a sebanyagból vagy a vérszérumból (neutralizációs teszt). Ezek azonban nem mindig döntőek. Tetanuszfertőzés esetén azonban maga a seb általában nem feltűnő, és „normálisnak” tűnik.
Kezelés
A tetanusz kezelésére három alapvető szabály vonatkozik:
- A behatolás és a sebélek kimetszésének helyének azonosítása (sebtisztítás).
- A tetanusz toxin semlegesítése és immunizálás
- Támogató intézkedések a tünetek ellen
Antitestek befecskendezése
A keringő tetanusztoxin semlegesítésére fecskendezzen helyette a tetanusztoxin elleni antitesteket (immunglobulinokat) a farizmokba és a seb széleibe.
A légutak nyitva tartása
Mivel tetanusz esetén az arc- és gégeizmok görcsösek, a légutakat kifejezetten nyitva kell tartani. A páciens egy orrszondán keresztül kap oxigént. Légzőgépen mesterséges lélegeztetés is gyakran szükséges. Az orvosok az izomgörcsöket speciális, izomrelaxánsoknak nevezett gyógyszerekkel kezelik.
Sötét és csendes
Általában a pácienst egy sötétített és zajtalan helyiségbe helyezik. Ez elszigeteli a pácienst a külső ingerektől. Ellenkező esetben az akusztikus vagy vizuális ingerek gyakran további görcsöket váltanak ki, amit az orvosok nagyrészt megakadályoznak.
A betegség lefolyása és prognózisa
A tetanust nem szabad alábecsülni. A tetanusz tünetei nemcsak jelentős fájdalommal járnak az érintettek számára, hanem általában halálhoz is vezetnek, ha nem kezelik.
Mivel azonban az intenzív gyógykezelést általában időben elkezdik, ez sok esetben megelőzhető. Körülbelül négy hét elteltével a tünetek fokozatosan enyhülnek, további négy hét múlva pedig teljesen eltűnnek. Esetenként másodlagos károsodás marad, amely további kezelést igényel. Ennek ellenére a halálozási arány kezelés mellett is 20 százalék körüli.
A tetanuszbetegség nem hoz létre immunitást, ami azt jelenti, hogy lehetséges, hogy a személy újra elkapja ugyanazt a fertőzést. Ezért fontos a teljes immunizálás (= oltás) és a tetanusz elleni rendszeres emlékeztető oltás.
Megelőzés tetanusz elleni védőoltással
Általánosságban elmondható, hogy az orvosok minden korosztály számára javasolják a tetanusz elleni védőoltást. Az alapimmunizálást csecsemőknek adják, és az első születésnap előtt be kell fejezni. Ezt követi az emlékeztető oltás 16-XNUMX éves korban, valamint kilenc és XNUMX éves kor között. Az utolsó oltástól kezdve tízévente ajánlott az emlékeztető oltás.
A Tetanusz – Védőoltás című cikkből megtudhatja, mire kell figyelni a tetanusz elleni oltásnál.
