Az ideggyógyászatban a Babinski reflex egy kóros lábtag reflex a piramiscsatorna csoportból. Ez a reflexcsoport a motoros idegsejtek károsodására utal, amelyek révén az embereknél a motoros funkció kontrollálható. Ilyen károsodás előfordulhat olyan betegségek összefüggésében, mint pl sclerosis multiplex (MS) és izomsorvadásos laterális szklerózis (ALS).
Mi a Babinski-reflex?
A Bambinski-reflex egy kóros lábtag-reflex, amely akkor fordulhat elő, amikor a láb laterális szélét ecsetelik. A Bambinski reflex egy kóros lábtag-reflex, amely a láb laterális szélének ecsetelésénél jelentkezhet. A reflex mozgást Babinski jelnek is nevezik, és a Babinski reflex csoport piramis alakú traktus jele. Felnőtteknél tehát neuronbetegségre utaló kóros reflex. A jelenség további elnevezései a nagylábujj-reflex vagy a lábujj-reflex. A piramis alakú traktus jeleit általában úgy értelmezik, hogy jelzik a motoros neuronok elváltozásait. Ezek az efferens neuronok bioelektromos impulzusokat hajtanak végre, mint cselekvési potenciálokat a központi részből idegrendszer és vezesse őket az izomrostokba. Így a motoneuronok a testmozgások kapcsolási pontjai. Az önkéntes és a reflexes mozgások egyaránt összekapcsolódnak az idegsejteken keresztül. Az első motoneuron a agy. Az alsó motoneuron viszont az elülső szarvban található gerincvelő. Tünetként a Babinski reflex bármelyik motoneuron károsodásakor előfordulhat. Ez azt jelenti gyulladás valamint a degeneratív jelenségek lehetnek a kóros reflex elsődleges oka. A Babinski reflexet Joseph François Félix Babinski nevéről kapta. A francia neurológus a 19. században kapcsolta össze először a nagylábujj reflexjét az idegbetegségekkel.
Funkció és feladat
Emberi reflex olyan motoros reflexek, amelyek evolúciós háttérrel rendelkeznek. Legtöbbjük védő reflex, mint például a szemhéj zárási reflex, amelyet a szemgolyó és így a vizuális rendszer védelmére terveztek. Amikor valami közeledik a szemhez, a szemhéj önkéntelenül és automatikusan bezárul. A köhögés a reflexnek védelmi funkciója is van. Akkor vált ki, amikor a nyálkahártya a légutak erősen ingerült. Ennek célja a folyadékok és az ételmaradékok kiürítése a légutak ha az illető lenyeli. Ily módon a köhögés a reflex megvédi a szervezetet a fulladástól. Az emberek csak befolyásolni tudják reflex bizonyos mértékig, és csak bizonyos mértékig vannak tudatában azoknak. A reflexek az életkor előrehaladtával változnak. Például egy felnőttnél sokkal kevesebb a reflex, mint egy csecsemőnél. A csecsemőknek például szopási reflexük van. A szopási mozgás azonnal elindul, amikor a csecsemő száj megérintette. Nem releváns, hogy a mell, a ujj vagy akár egy tárgy, például egy cumi, valójában megérinti a csecsemőét száj. A szívó reflex egy bizonyos életkor után elvész. A reflexvesztésig eltelt idő személyenként fokozatosan változhat. Körülbelül egyéves kor után a szopás már nem indítható el. A szopási reflex mellett a csecsemőknek számos reflexe van. Az egyik a Babinski-reflex is. Amikor a csecsemők lábának oldalsó szélét kefélik, nagy lábujjuk felfelé nyúlik, és a többi falang egyszerre megragadó mozgást végez. Ebben a fejlődési szakaszban a lábvégtagok izomcsoportjai még együtt aktiválódnak. A szopási reflexhez hasonlóan azonban a Babinski-reflex is elvész átlagosan egy éves kortól. Ettől a kortól kezdve a motoros funkciókat magasabb szintű ellenőrzésnek vetik alá, amely lehetővé teszi az egyes izomcsoportok külön aktiválását. Ezt a kontrollt a felső és az alsó motoros neuronokon keresztül hajtják végre. Így, amikor a Babinski-reflex megfigyelhető a felnőttnél, a magasabb rendű kontroll elvesztése következik be, és a korábban együtt aktivált izomcsoportok tehát egyszerre aktiválódhatnak újra.
Betegségek és rendellenességek
A Babinski reflexet a neurológusok tünetnek tartják. A múltban a kóros reflex sokkal nagyobb prioritást kapott, mint ma. Eközben a Babinski jel puszta jelenléte az egyik vagy akár mindkét lábon nem tekinthető diagnosztikusnak. Ezért a reflexet manapság a szilárd jelzésként értelmezik. motoros idegsejt csak a Babinski-csoport más reflexeivel kombinálva és más megállapítások hátterében. A Babinski-csoport másik reflexe például a gordoni reflex. Feltűnő eredmények lehetnek bénulás, izomgyengeség, járás bizonytalanság vagy görcsösség. Ha a fogmosás nem a Babinski reflexet váltja ki, hanem csak a nagylábujj felfelé irányuló mozgását, akkor ez önmagában nem elegendő a motoneuronok elváltozásának feltételezett diagnosztizálásához. Az első motoneuron elváltozásait spasztikus megnyilvánulások kísérik. Ha viszont a második motoneuron károsodásának gyanúját diagnosztizálják, izomgyengeség vagy bénulás figyelhető meg. Mindkét idegsejt károsodhat a központi idegrendszer olyan betegségek, mint az ALS vagy az SM. Autoimmun betegségben sclerosis multiplex, az elváltozásokért immunológiai gyulladások felelősek. Ezzel szemben a izomsorvadásos laterális szklerózis fokozatosan degenerálja a motorrendszert, és így megtámadja mind a agy és a gerincvelő. A reflexvizsgálat standard neurológiai diagnosztikai eljárás. Ha azonban kóros reflexek észlelhetők, ennek nemcsak diagnosztikai, hanem gyakran prognosztikai értéke is van. Ban ben sclerosis multiplex, a piramis traktus jeleit, például a Babinski reflexet, a betegség korai szakaszában bekövetkező kedvezőtlen prognózis tényezőként értékelik.
