Bevezetés A verejtékmirigyeket általában úgynevezett ekrinális verejtékmirigyeknek nevezik, azaz azokat a verejtékmirigyeket, amelyek néhány kivételtől eltekintve az egész testben eloszlanak. Feladatuk az izzadság kiválasztása, ami jelentősen hozzájárul testünk hőháztartásának szabályozásához. Továbbá léteznek az úgynevezett apokrin verejtékmirigyek,… Verejtékmirigyek
A verejtékmirigyek működése Az eccrine verejtékmirigyek feladata, hogy előállítsák azt a váladékot, amelyet általában verejtékként ismerünk. A verejték tiszta folyadék, amely enyhén savas (a pH értéke körülbelül 4.5) és sós. A verejték a közönséges són kívül más elektrolitokat is tartalmaz, és más anyagokat, például zsírsavakat,… A verejtékmirigyek működése | Verejtékmirigyek
A verejtékmirigyek betegségei A verejtékmirigyek fontos betegségei elsősorban a kiválasztott folyadék mennyiségét érintik: ha az izzadságtermelés teljesen hiányzik, ezt anhidrosisnak nevezik, de ha fokozódik, ezt hyperhidrosisnak nevezik. Továbbá jóindulatú daganatok (adenómák) is előfordulhatnak a verejtékmirigyek területén. Tipikus betegségek… A verejtékmirigyek betegségei Verejtékmirigyek
Hogyan lehet eltávolítani a verejtékmirigyeket? A túlzott izzadás nagyon stresszes lehet. Az érintettek általában különösen kényelmetlenül érzik magukat a kellemetlen izzadságszag miatt, amely kialakul, amelyet súlyos esetekben nem lehet dezodorokkal kezelni. Néhány klinikán a verejtékmirigyek sebészeti eltávolítását ajánlják intézkedésként. Ez a művelet általában… Hogyan lehet eltávolítani a verejtékmirigyeket? | Verejtékmirigyek
Bevezetés A verejték a test egyes részeinek bizonyos verejtékmirigyei által kiválasztott vizes váladék. Feladata a testhőmérséklet szabályozása, és a benne lévő szexuális illatok (feromonok) révén a szexuális tevékenység során történő jelzés is. Az izzadság összetétele A verejték szinte kizárólag vízből és sóból áll. A verejtékben található egyéb ásványi anyagok… Hegesztés
Izzadságtermelés Az izzadság alapszekréciója (alapmennyisége), azaz a külső körülményektől függetlenül mindig előállított verejtékmennyiség emberben körülbelül 100-200 ml. Ezt a mennyiséget azonban különböző tényezők erősen befolyásolhatják, ezért változhatnak. A fokozott izzadás okai A legfontosabb inger a fokozott… Izzadság előállítása Hegesztés
Az izzadság szaga Általában az izzadság szagtalan vagy szagtalan. Különösen nyáron, nagyon magas hőmérsékleten fordulhat elő, hogy izzadságtól elázik, de egyáltalán nincs szaga. Az izzadságszag csak akkor jelentkezik, amikor a verejték lebomlik. Ez is magyarázza, hogy a friss verejték miért szagtalan és idősebb… Verejték szaga | Hegesztés
Hegesztő kezek A lábakhoz hasonlóan a tenyéren is nagy a verejtékmirigyek sűrűsége, ezért nem meglepő, hogy az izzadt kéz gyakori probléma. Ennek akár pszichológiai hatása is lehet, mivel az érintett emberek szégyellik izzadt kezüket, amikor például kezet ráznak, vagy nem akarnak olyan dolgokhoz nyúlni, mint a kilincs… Hegesztő kezek Hegesztés
Az izzadság okozta pattanások (hő pattanások) Különösen a nyári hónapokban, amikor sokat és gyakran izzad, gyakran előfordul, hogy apró pattanások alakulnak ki azokon a területeken, amelyeket általában erősen izzadság borít. Leggyakrabban a homlok, az arc vagy a hát érintett. A bőrváltozás, más néven hő pattanások, általában… Verejték okozta pattanások (hő pattanások) Hegesztés
A bőr, mint funkcionálisan legsokoldalúbb szervünk, gyakran alábecsülik jelentőségét. Többek között gátként szolgál saját testünk és a külvilág között, megvéd minket a környezeti hatásoktól, javítja az észlelésünket, sőt a környezetünkkel való kommunikációt is. Ezenkívül fontos szerepet játszik az anyagcserében… Bőrmirigyek
Illatmirigyek Az illatmirigyek csak a test nagyon meghatározott részein fordulnak elő: a hónaljban, a mellbimbókban és a nemi szervek területén. Három -öt mm -nél lényegesen nagyobbak, mint a normál verejtékmirigyek, és a szubkutisban találhatók (lásd fent), szoros kapcsolatban a szőrszálakkal. Bár az illatmirigyek jelen vannak… Illatmirigyek | Bőrmirigyek
