A bőr, mint funkcionálisan legsokoldalúbb szervünk, gyakran alábecsülik fontosságát. Többek között gátként szolgál saját testünk és a külvilág között, megvéd minket a környezeti hatásoktól, javítja észlelésünket és egyenletesebb kommunikációt a környezetünkkel. Ezenkívül fontos szerepet játszik az anyagcserében és a immunrendszer, és rendkívül alkalmazkodó.
Hogy mindezt garantálni tudjuk, bőrünk sokkal többből áll, mint csupán néhány egymásra rétegzett bőrsejtből. A mikroszkóp alatt több rétegre osztható: A felszínen levő hámrétegtől kezdve alul található a dermis (más néven dermis vagy corium), amelyet a subcutis követ. Az úgynevezett bőrfüggelékek olyan összetevőket tartalmaznak, mint pl haj és faggyúmirigyek és a szőrtüsző izmok, körmök és verejtékmirigyek és illatmirigyek. Végül a női emlőmirigy szintén módosult bőrmirigy.
Osztályozás
A bőrmirigyek magukban foglalják az összes mirigyet, amely a külső bőrben található (lásd fent). A mirigysejtekre jellemző, hogy kinyílnak kifelé, ezen keresztül szekréciójukat válthatják ki. A bőrmirigyek feloszthatók
- Verejték- és illatmirigyek,
- Faggyúmirigyek
- Emlőmirigyek
Verejtékmirigyek
Verejtékmirigyek (Glandula suderifera), feküdjön a dermisben. Emberi verejtéket (sudor) termelnek, amely aztán felszabadulhat a verejtékpórusokon keresztül, és így elsősorban a test hőjének szabályozására szolgál. A verejtékmirigyek az illatmirigyek, amelyek a test egyes meghatározott területein találhatók és amelyek váladékából szag alakul ki.
A verejtékmirigyek átmérője kb. 0.4 mm, és szilárd bazális membrán veszi körül őket. A szőrszálak helyzetétől függetlenül az egész dermisben eloszlanak. Mint már említettük, a verejtékmirigyek fő feladata az izzadság előállítása, amely aztán a bőr felszínén lévő párolgás révén lehűl, ami elengedhetetlenné teszi számunkra, embereknek a túlmelegedés elleni védelmet.
Ezenkívül az izzadtság fenntartja a bőr rugalmasságát és enyhén savas pH-értékét is, ami fontos a kórokozók elleni védekezésben és csíra amelyeket a savas környezet öl. Ha a vesék már nem képesek megfelelően ellátni a szervezet méregtelenítését, a verejtékmirigyek még kis mennyiségű anyagot is képesek kiválasztani, amelyek ténylegesen vizeletet abszorbeálnak, például nitrogénvegyületeket és konyhasót. Két-négy millió verejtékmirigyével az emberek rendkívüli számban vannak más szárazföldi emlősökhöz képest.
A nap folyamán egy ember itt, a közép-európai éghajlaton termel körülbelül 1⁄2 liter izzadságot. A fizikai megterhelés során azonban magas hőmérséklet, ill láz, akár öt liter is lehet. Mivel a verejték miatt sok víz veszít el, fontos a megfelelő folyadékellátás biztosítása, különösen akkor, ha magas a verejtéktermelés. A verejtékmirigyek főleg a talpon, a tenyéren és a homlokon találhatók. Legritkábban a combra vetik.
