Táplálkozási terápia: diagnózisok, receptek

Mi a táplálkozási terápia?

A táplálkozási terápia pozitívan befolyásolhatja a különböző betegségek lefolyását és elősegítheti a gyógyulást. Egyes esetekben a speciális diéta a kezelés központi magja.

Táplálkozási terápia, mint gyógymód

A gyógyászati ​​katalógus keretein belül a táplálkozási terápia a meghatározott betegségek kiegészítő kezelésének felírható gyógymódja.

Ide tartoznak a cisztás fibrózisban szenvedő betegek. Másrészt olyan emberek, akik ritka veleszületett anyagcsere-betegségben, például fenilketonuriában, karbamidciklus-hibákban vagy glikogénraktározási betegségben (glikogenózis) szenvednek. Előfeltétele, hogy a táplálkozási terápiás kezelés feltétlenül szükséges a súlyos szellemi vagy testi károsodás, illetve a halál megelőzéséhez.

Ha ez a helyzet, a panelorvos táplálkozási terápiát írhat elő. Ezt speciálisan képzett terapeuták (dietetikusok, ökotrofológusok és táplálkozási szakemberek) végzik.

A táplálkozási terápia céljai

A táplálkozásterápia céljai a következők

  • az életkornak megfelelő testi és szellemi fejlődés elősegítésére
  • stabil tápláltsági állapot elérése érdekében
  • az állapot súlyosbodásának megelőzésére és a tünetek enyhítésére
  • komplikációk elkerülése érdekében
  • a terápia sikerének fenntartása érdekében
  • a várható élettartam javítására

A táplálkozási terápia bizonyos betegségek gyógymódjaként írható elő. Bár más betegségek kezelését is támogathatja, a költségeket általában nem térítik meg.

Táplálkozási terápia, mint gyógymód

Az orvosi táplálkozási terápiát cisztás fibrózis és bizonyos ritka anyagcsere-betegségek esetén az orvos írja fel.

A cisztás fibrózis táplálkozási terápiája

A cisztás fibrózis energiaelnyelő betegség. Ezért a betegeknek különösen energiadús étrendre van szükségük kiegyensúlyozott zsírokkal. Sok sóra és nagyobb mennyiségű különféle vitaminra és nyomelemre is szükségük van.

A pszichológiai szempont is fontos a cisztás fibrózis táplálkozási terápiájában. A betegeknek gyakran többet kell enniük, mint amennyit valójában szeretnének. Ez különösen a gyermekeknél vezethet visszautasító hozzáálláshoz – az evés küzdelemmé válik. Ez az a hely, ahol a táplálkozási terápia fontos tanácsokkal látja el a szülőket.

Táplálkozási terápia fenilketonuriára

E ritka betegségben szenvedőknél egy speciális enzim hibás a hibás gének miatt. Az érintetteknél a fenilalanin aminosav felhalmozódik a vérben, és megzavarja az agy ellátását. Ez károsíthatja az agy fejlődését, különösen korai gyermekkorban.

  • Hús, hal, tojás
  • Tej és tejtermékek (joghurt, túró, puding)
  • Gabonafélék (liszt, kenyér, tészta, sütemények stb.)
  • Hüvelyesek (borsó, bab, lencse, szója)

Táplálkozási terápia a karbamid ciklus hibáira

A karbamidciklus hibáiban szenvedő betegeknél a nitrogénkiválasztás károsodott. Ekkor megemelkedik a vér ammóniaszintje. Ez különféle tüneteket okoz – a letargiától és görcsrohamoktól a kómáig. A táplálkozási terápia célja, hogy az étrendet a lehető legkevesebb nitrogéntartalommal kezelje. Ez konkrétan alacsony fehérjetartalmú étrendet jelent.

Táplálkozási terápia glikogén-raktározási betegség (glükogenózis) kezelésére

A glikogénraktározási betegségben szenvedő betegeknél a glikogén felhalmozódása vagy lebomlása károsodott. Ez a molekula energiaraktárként szolgál az izomsejtek számára, és fontos a kiegyensúlyozott vércukorszinthez. A glikogenózis különböző típusainak egész sora ismert, nagyon eltérő tünetekkel. A glikogenózis táplálkozási terápiája magas fehérjetartalmú étrendre irányul, amelyben a fehérje a szénhidrátok alternatív energiaforrásaként szolgál.

A táplálkozási terápia általában

A táplálkozási terápia számos más alkalmazási területe is van, bár ezekre általában nem terjed ki az egészségbiztosítás. Ezek közé tartozik pl

Táplálkozási terápia achalasia esetén

Táplálkozási terápia nefrotikus szindróma esetén

A nefrotikus szindróma olyan vesebetegség, amely fokozott fehérjekiválasztással és ödémaképződéssel jár. A táplálkozási terápia itt elsősorban az alacsony só- és magas fehérjetartalmú étrendre irányul.

Clostridium difficil

A táplálkozási terápia megakadályozhatja a Clostridium difficil bélkórokozó ellenőrizetlen elszaporodását. Ez gyakran az antibiotikum-terápia részeként fordul elő. Probiotikumok, például probiotikus natúr joghurt rendszeres fogyasztása javasolt.

Táplálkozási terápia szivárgó bél számára

A táplálkozási terápia állítólag segít a szivárgó bél szindrómában is. Ebben az esetben a bélnyálkahártya lehetővé teszi olyan anyagok bejutását a szervezetbe, amelyek valójában nem tartoznak oda, például a részben megemésztett fehérjék és zsírok.

Feltételezhető, hogy ezek az anyagok olyan tüneteket okozhatnak a szervezetben, mint allergiás reakciók, emésztési problémák, fejfájás és ízületi fájdalom.

A szivárgó bél szindróma egy speciális diétával kontrollálható, amely többek között elkerüli a finomított cukrot, a gabonaféléket és a hüvelyeseket. Azonban sem magát a szindrómát, sem az étrendi ajánlásokat nem igazolták tudományosan.

Táplálkozási terápia elhízás (elhízás) kezelésére

Mit csinálsz a táplálkozási terápiával?

Az orvosilag felírt táplálkozási terápia egyértelműen szabályozott a jogorvoslati katalógusban. A tartalom tartalmazza

  • A terápiás célok anamnézise és koordinálása
  • Egyéni tanácsadás és támogatás, például a megfelelő élelmiszerekkel, a megfelelő táplálkozási elvekkel és diétás intézkedésekkel kapcsolatban
  • Tanácsok és gyakorlati támogatás az enzimek vitaminok, ásványi anyagok, aminosavak, zsírok vagy nyomelemek szükséges helyettesítése esetén
  • Utasítások az enterális tápláláshoz (ivás vagy szondatáplálás), a parenterális (intravénás) táplálás megvalósítása otthoni környezetben
  • Tájékoztatás a diétás termékekről és élelmiszer-összetevőkről
  • Egyénileg megfelelő főzési és konyhai technikák oktatása, gyakorlati tudnivalók az egyéni étrend megvalósításához

A táplálkozásterápiás konzultáció végén a beteg egyedi igényeihez igazodó táplálkozási terv készül. A táplálkozási terápia egyéni foglalkozáson vagy csoportosan is előírható. Egy munkamenet általában 30 percig tart.

A nem gyógyászati ​​​​táplálkozási terápia eljárása, például az elhízás vagy az achalasia kezelésére (lásd fent), nincs szigorúan szabályozva. A kezelő terapeutától függően különböző terápiás megközelítések választhatók.

Milyen kockázatokkal jár a táplálkozási terápia?

Kockázatok merülhetnek fel, ha a táplálkozási ajánlás nem egyénileg a beteg szükségleteihez szabott, azaz túl sok, túl kevés vagy nem megfelelő tápanyagot tartalmaz. Ekkor fennáll az alultápláltság vagy a túltápláltság veszélye, ami ronthatja a beteg állapotát.

Főleg parenterális (intravénás) és enterális (ital/szondás táplálás) esetén a fertőzést behatoló mikroorganizmusok, például vírusok, gombák vagy baktériumok is okozhatják. Ha azonban betartják az általános higiéniai előírásokat, ennek kockázata kicsi.

Mit kell figyelembe vennem a táplálkozási terápia után?

A táplálkozási terápia hosszú távon sikeres, ha a kapcsolódó ajánlásokat következetesen végrehajtják. Ezért az előírt táplálkozási terápiás foglalkozások befejezése után is szigorúan ragaszkodjon az Ön által kidolgozott táplálkozási tervhez, és alkalmazza a tanult tippeket és technikákat.