A szégyen vagy a szégyen alapvető emberi érzelem, akárcsak a szomorúság vagy az öröm. A keresztény és muszlim mitológiában a szégyen először akkor jelent meg, miután Ádám és Éva gyümölcsöt evett a Tudás Fájáról, és tudatában volt meztelenségüknek.
Mi a szégyen?
A szégyen vagy a szégyen olyan alapvető emberi érzelem, mint a szomorúság vagy az öröm. Pszichológiai szempontból a szégyen szorosan összefonódik a szocializáció során megszerzett saját erkölcsi beállítottságaival. Az egyéneknél kétféle módon váltja ki. Egyrészt a szégyent más személy cselekedetei vagy szavai idézhetik elő. Ilyen külföldi kezdeményezésű kényelmetlenség vagy zavartság példái közé tartoznak a sértések, amelyek nagyon privát és érzékeny ponton érik az embert. Harmadik fél általi megszégyenítő tevékenységek átléphetik a személyes határokat is. Nagyon gyakran ezek a cselekedetek az érintett személy szexualitásával vagy szexuális önképével függnek össze. A szégyen második kategóriája inkább a saját gondolataival vagy cselekedeteivel és annak tudatával függ össze, hogy azokat kínosnak kell tekinteni. A felmerülő szégyenérzet megszerzett érzelemnek vagy akár önszabályozásnak tekinthető. Ennek az önszabályozásnak a részeként gyakran úgy tekintik, hogy a saját testét vagy akár saját gondolatait megszégyeníti.
Funkció és feladat
A szégyent érezni nagyon erős emberi érzelem. Noha a zavartság pillanata rendkívül kellemetlen az érintett emberek és a körülöttük élők számára, szociológiai szempontból a szégyenérzetnek számos előnye van. Jelöli a társadalom határait és biztosítja, hogy ne lépjék át azokat. A legtöbb társadalomban például a magántulajdon birtoklása személyes jognak számít. A lopást mások személyes terének inváziójának tekintik, és emiatt szégyen érte. A szégyentől való félelem önmagában biztosítja, hogy sokan megtagadják a lopást, pedig ezt nem tudják ésszerűen megmagyarázni. Az úgynevezett Fremdschämen, vagyis más emberek viselkedésének szégyene elvileg pozitívnak tekinthető. Annak érdekében, hogy szégyent érezzen egy másik ember, talán egy teljesen idegen ember iránt, bizonyos fokú empátiára van szükség. Csak akkor lehet a helyzetébe helyezni magát, ha a másik embert embernek vagy egyenrangúnak érzékelik. Az idegen szégyen együttérzést mutat és biztosítja, hogy a társadalom egyes tagjai garantálják a szabályok és az erkölcsi álcák végrehajtását. Sőt, azokat az embereket, akik gyorsan szégyent éreznek, érzelmesnek és empatikusnak érzékelnek. Azok az emberek viszont, akik ritkán éreznek szégyent, érzéketlenek és önzőek. És a filozófia foglalkozik a szégyen pozitív, társadalmi jelentőségével is. Jean Paul Sartre francia egzisztencialista például a szégyent a megismerés folyamatának tekinti. Csak a szégyen által elfoglalt helyzetekben válik világossá, hogy az embereket mindenekelőtt embertársaik nézete és véleménye alkotja és határozza meg. A szégyen megléte azt mutatja, hogy a társadalom tagjai egymásra vannak utalva, és cselekedeteikkel más embereket is érintenek.
Betegségek és betegségek
A szégyen pozitív hatásai ellenére a túlzott szégyentől az emberek is megbetegedhetnek. A szégyen enyhe fizikai hatása mindenki számára ismerős és közös. Szív szívdobogás, izzadás és fokozott vér a nyomás a zavarban észlelt azonnali hatása, amely általában gyorsan elmúlik. A túlságosan erős szégyenérzet azonban súlyosan befolyásolhatja az egyén életminőségét. Alapvetően a kifejezett szégyenérzet jár együtt az alsóbbrendűségi komplexussal. Azok az emberek, akik sok helyzetben szégyent éreznek, félnek az elutasításuktól. Nehezen fogadják el a kritikát, vagy ismeretlen helyzetekkel néznek szembe, mert a kudarc és a hibák szorosan összefüggenek a szégyennel. Bizonyos esetekben ez a félelem képes vezet az úgynevezett elkerülési kényszer. Lehetséges módon elkerüljük a potenciálisan kínos helyzeteket, és az események horizontja szigorúan korlátozott. Az elkerülés kényszerének általános példája a szégyenérzet beszéd közben. Ez gyakran rendkívüli félénkségben nyilvánul meg, ami meg is teheti vezet társadalmi elszigeteltséghez és társul depresszió.A saját testének szégyene kóros tulajdonságokat is felvehet. Ha túl kövérnek, túl vékonynak vagy egyszerűen nem felel meg a normának, szégyenérzet támad néha vezet étkezési rendellenességek vagy sportfüggőség. Ahelyett, hogy a saját testének „szégyenkezésére” összpontosítana, az ésszerűbb, ha az érintettek a szégyen pszichológiai oldalának mélyére jutnak. Ezenkívül a szégyen állandó tapasztalata összefüggésbe hozható a bűntudattal. Bizonyos esetekben ezekre a negatív érzelmekre való állandó figyelem rögeszmés gondolatokat eredményez, amelyek lehetetlenné teszik a normális mindennapi élet megtapasztalását. Nagyon komoly kérdés a szexualitással kapcsolatos szégyen tapasztalata. Például sokan úgy érzik, hogy zavarban vannak óvszer mert nem akarják, hogy megfigyeljék a fogamzásgátló vásárlását. A szexuális betegségeket gyakran a szégyenkezés okának is tekintik. Ezért az érintettek elkerülik a szükséges orvoslátogatást, és súlyos, Egészségkapcsolatos következményei. Még a szexuális erőszak vagy a legrosszabb esetben a nemi erőszak esetén is sok érintett ember titokban tartja az átélteket. Attól tartanak, hogy kínos helyzetbe kerülnek, és elfogadják az olyan fizikai következményeket, mint az STD-k vagy egy nem kívánt terhesség valamint a trauma következtében felmerülő pszichés betegségek.
