Rövid áttekintés
- A betegség lefolyása és prognózisa: Helytől és kiterjedtségtől függően potenciálisan életveszélyes, lehetséges következmények, például mozgászavarok, kognitív károsodás, bénulás, jobb prognózis kis vérzésekkel és korai terápia
- Kivizsgálás és diagnózis: Szükség esetén anamnézis, családi anamnézis, baleseti előzmény, képalkotó eljárások, számítógépes tomográfia (CT), mágneses rezonancia képalkotás (MRI), érképalkotás röntgenkontrasztanyaggal (angiográfia)
- Tünetek: hirtelen fellépő erős fejfájás, hányinger, hányás, eszméletvesztés, kóma.
- Kezelés: Állítsa le a vérzést sebészeti beavatkozással, sebészeti eljárásokkal, például nyírással vagy tekercseléssel.
- Megelőzés: Nincs általános megelőzés, magas vérnyomás kezelése, vérnyomásemelő tényezők kerülése.
Mi a subarachnoid vérzés?
Subarachnoidális vérzés esetén egy ér felszakad a középső agyhártya (pókháló) és a lágy agyhártya között, amelyek közvetlenül az agy felett helyezkednek el.
Közép-Európában és az Egyesült Államokban 100,000 30 emberből körülbelül hat-kilenc ember szenved SAB-tól évente. A szubarachnoidális vérzés általában 60 és 50 év között fordul elő, de az átlagéletkor XNUMX év. A nőket valamivel gyakrabban érinti, mint a férfiakat.
Mennyi az esélye a felépülésnek a subarachnoidális vérzésből?
Általában a subarachnoidális vérzés potenciálisan életveszélyes. Összességében minden második SAB által érintett ember meghal. A túlélők körülbelül fele szenved a subarachnoidális vérzés késői következményeitől, például bénulástól, koordinációs zavaroktól vagy mentális károsodásoktól, és egyharmaduk élete végéig külső segítségre szorul.
A subarachnoidális vérzés korai intenzív orvosi kezelése javítja a gyógyulás esélyeit és a prognózist.
A subarachnoidális vérzés nyomasztó fejfájásként nyilvánul meg. Ez potenciálisan életveszélyes. Ezért bárki, akinek súlyos, hirtelen fejfájása van, amelyet korábban soha nem tapasztalt, menjen a kórház sürgősségi osztályára, vagy hívja a 911-et.
Az orvos többek között a stroke-ban és agyvérzésben szenvedő családtagokról érdeklődik, mert a subarachnoidális vérzés néha családon belül is előfordul.
Képalkotó technikák
A subarachnoidális vérzés diagnosztizálásához a koponya CT (számítógépes tomográfia) vizsgálata különösen informatív. Az úgynevezett koponya-komputertomográfiában (cCT) az orvos a szubarachnoidális vérzést általában kétdimenziós, az agyfelszín melletti fehér területként ismeri fel.
Mágneses rezonancia képalkotás (MRI) is használható a subarachnoidális vérzés kimutatására az eseményt követő első napokban. Ha a CT vagy MRI nem figyelemre méltó leleteket ad, a cerebrospinális folyadék (CSF) gyűjtése lumbálpunkcióval segít a diagnózisban. A véres minta SAB-t jelez.
A vérzés (például aneurizma) forrásának azonosítására az orvos néha röntgenképet készít az erekről (angiográfia).
Mi az oka a subarachnoidális vérzésnek?
Az aneurizma szakadása nem kötődik konkrét betegséghez, hanem gyakran teljes egészségben, előzetes tünetek nélkül, gyakran még teljes nyugalomban is előfordul. Néha a subarachnoidális vérzést fizikai megerőltetés előzi meg, például nehéz emelés, nehéz székletürítés (erős nyomás) vagy nemi közösülés.
Az aneurizma felrobbanásának oka néha a vérnyomás hirtelen emelkedése is.
Néha az intenzív keresés ellenére sem találunk okot a subarachnoidális vérzésre.
Subarachnoidális vérzés: kockázati tényezők
A subarachnoidális vérzés megelőzhető kockázati tényezői közé tartozik a magas vérnyomás, a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás és a kokainfogyasztás. A SAB nem megelőzhető kockázati tényezői közé tartozik az életkor, a kórelőzményben szereplő SAB, a családban előforduló SAB, a genetikai tényezők vagy az érrendszeri változások, például az aneurizma.
A szubarachnoidális vérzés vezető tünete a hirtelen fellépő, súlyos, korábban soha nem tapasztalt fejfájás, amely gyorsan terjed a nyakból vagy a homlokból az egész fejre, majd a következő órákon belül a hát felé is.
Ezt az úgynevezett „megsemmisítő fejfájást” gyakran kíséri hányinger, hányás, fényfóbia és nyakmerevség (meningizmus). A subarachnoidális vérzés mértékétől függően a tudatzavarok egészen a mély kómáig terjednek.
Öt fokos subarachnoidális vérzés
A szakértők a subarachnoidális vérzés súlyosságát öt fokozatra osztják (Hunt és Hess osztályozás). Ezek a tünetek súlyosságán alapulnak, és az úgynevezett Glasgow Coma Skála (GCS) pontszámával hozhatók összefüggésbe.
- Hunt és Hess I. fokozat: nincs vagy csak enyhe fejfájás, esetleg enyhe nyakmerevség, GCS pontszám 15
- Hunt és Hess II. fokozat: közepestől súlyosig terjedő fejfájás, nyakmerevség, neurológiai hiányosságok, kivéve a koponya idegrendszeri rendellenességeit, amelyek a kiszivárgott vérnek a koponyaidegekre gyakorolt közvetlen nyomása miatt jelentkeznek, nincs tudatváltozás, GCS-pontszám 13-14
- Hunt és Hess IV. fokozat: súlyos tudatzavar/mélyalvás (sopor), közepesen súlyos vagy súlyos inkomplett hemiparesis, vegetatív zavarok (például légzési vagy hőmérsékletszabályozási zavarok), GCS-pontszám 7-12.
- Hunt és Hess V. fokozat: mély kóma, nincs fényreakció a pupillákban, a neurológiai vizsgálat során a koponya túlzott nyomása miatti agybeszorulás bizonyítéka, GCS pontszám 3-6
Hogyan kezelik a subarachnoidális vérzést?
Műtét az aneurizma megszüntetésére
Ha a szubarachnoidális vérzés oka az aneurizma megrepedése, akkor azt a lehető leggyorsabban el kell választani a véráramtól. Ezt kétféleképpen teheti meg: vagy műtéti úton idegsebész által (levágás), vagy ereken keresztül tapasztalt neuroradiológus által (endovaszkuláris tekercselés).
Ha érgörcs van jelen, vagy a beteg neurológiai állapota rossz, az orvosok hajlamosak megvárni a műtétet, ellenkező esetben fennáll annak a veszélye, hogy a beavatkozás súlyosbítja a vasospasmust.
A tekercselés akkor javasolt, ha alacsony kockázatú műtét nem lehetséges. Az aneurizmát azonban nem lehet olyan hatékonyan kiküszöbölni tekercseléssel, mint a nyírással. Emiatt az összes tekercselésen átesett beteget néhány hónap múlva angiográfiával (az erek röntgenkontrasztanyaggal történő leképezése) ellenőrizni kell.
Vaszkuláris görcsök (vasospasmus)
„Vízfej” (hidrocephalus)
A szubarachnoidális vérzés másik lehetséges szövődménye a „hydrocephalus” – az agykamrák tágulása, amelyet a felhalmozódott cerebrospinális folyadék okoz. Egyes esetekben a hydrocephalus spontán visszahúzódik. A legtöbb esetben azonban a felgyülemlett agy-gerincvelői folyadékot néhány napig szondán keresztül ki kell engedni.
Hogyan előzhető meg a subarachnoidális vérzés?
A subarachnoidális vérzés leggyakoribb oka – az aneurizma – általában nem előzhető meg. A SAB bizonyos kockázati tényezői azonban elkerülhetők. Ezek magukban foglalnak minden olyan intézkedést, amely hozzájárul az egészséges vérnyomáshoz, mint például:
- Nem dohányzik
- A magas vérnyomás kezelése és szabályozása
- Az elhízás elkerülése
- Mérsékelt alkoholfogyasztás
- Ne használjon kábítószert
