Mik a stroke tünetei?
A stroke (apoplexia) különféle neurológiai rendellenességeket és hiányosságokat okoz. Ezek jellege és súlyossága elsősorban attól függ, hogy az agy melyik régióját érinti a károsodás, és hogy „néma” vagy „néma” stroke-ról van szó.
A „néma” stroke egy meglehetősen enyhe szélütés, amely például éjszaka következik be, és amelynek hatásai nem okoznak súlyos vagy tartós tüneteket. Az érintettek nem azonnal veszik észre az ilyen stroke-ot. Ha azonban ezek a csendes rohamok felhalmozódnak, a tipikus stroke-tünetek is jelentkeznek.
A legfontosabb tünetek, amelyek alapján felismerheti a stroke-ot:
Bénulás, zsibbadás érzés
A stroke gyakori jele a gyengeség, bénulás vagy zsibbadás a test egyik oldalán. A tipikus tünetek közé tartozik a lelógó szájzug, lebénult kar vagy hirtelen zsibbadt láb. Ha a test bal oldala érintett, az agy jobb oldali szélütést jelez. Ha viszont a test jobb oldalán szélütési tünetek, például zsibbadás vagy bénulás mutatkoznak, ez bal oldali stroke-ot jelez.
Néha a bénulás nem azonnal jelentkezik, hanem kezdetben bizsergő érzés kíséri, amely például a kézre is átterjed. Ez azt jelzi, hogy az idegeken keresztüli érzékelés és ingervezetés zavart okoz.
Látási zavarok
A szélütés tünetei gyakran a szemet is érintik: a vénák kitörése és a szem vérzése, kettős látás, homályos látás és átmeneti látásvesztés az egyik szemen, villogás vagy villogás a szemen például a szélütés jelei, különösen, ha előfordulnak. nagyon hirtelen.
Gyakran előfordul a látómező felének hirtelen elvesztése is. A látómező a környezet azon része, amelyet a szem vagy a fej mozgatása nélkül láthat. Ha ennek a látómezőnek egy része – például a bal oldal – hirtelen elveszik, az könnyen eséshez vagy balesethez vezethet, mert az érintett személy nem látja például a bal oldalról közeledő járművet.
Az agyi agyvérzés mellett fennáll annak a lehetősége is, hogy csak a szemek érintettek – azaz a szem szélütése.
Beszéd- és nyelvértési zavarok
A hirtelen beszédzavarok egy másik lehetséges stroke tünet. Gyakran eltérő súlyosságúak. Az enyhe agyvérzés például olyan tüneteket okoz, mint a megállás, a beszéd szaggatottsága. Egyes betegek hirtelen kicsavarják a szótagokat, rossz betűket használnak, vagy akadozva vagy elmosódottan beszélnek. Súlyos esetekben a stroke betegek egy része már egyáltalán nem tud beszélni.
A hirtelen fellépő beszédértési zavar is a stroke jele. Az érintett személy továbbra is hallja a szavakat, de hirtelen már nem érti, amit valaki mond neki.
Szédülés
A hirtelen fellépő szédülés bizonytalan járással szintén a szélütés egyik lehetséges tünete. Az érintettek egy része forgó szédülésként érzékeli. Ez azt jelenti, hogy úgy érzik, mintha körhintán ülnének. Mások viszont imbolygó szédülést tapasztalnak: számukra a talaj úgy tűnik, mintha hajón lennénk a zord tengeren. Az az érzés, hogy gyorsan zuhan lefelé a liftben, szintén a stroke lehetséges jele.
A szédülést gyakran kísérik olyan tünetek, mint az egyensúlyi problémák és a koordináció elvesztése.
Nagyon erős fejfájás
Mentális zavarok
A stroke esetén az érintettek szellemi képességei is gyakran érintettek, ami azt jelenti, hogy tudatzavarban vagy tájékozódási zavarban szenvednek. Például nem érzékelik megfelelően az őket körülvevő teret, az időt, más embereket, hangokat vagy tényeket, vagy nehezen értik meg a kapcsolatokat. Az orvosok ezt elhanyagolásnak nevezik.
Néha a stroke-os betegek nyugtalanabbak, mint az egészségesek, vagy nagyon szórakozottnak (apatikusnak) tűnnek.
Melyek a stroke tünetei nőknél?
A tipikus stroke tünetei férfiak és nők esetében nem különböznek. A nők azonban nagyobb valószínűséggel mutatnak olyan atipikus tüneteket, amelyek első pillantásra nem utalnak agyvérzésre. Például tudatváltozást mutatnak, zavartak, fáradtak, letargikusak és általában legyengültek. Az inkontinencia, a végtagfájdalom, a mellkasi fájdalom és az émelygés szintén tünetek a stroke-on átesett nőknél. Az idősebb nők gyakran fokozott gyarlóságot mutatnak.
A stroke két formája – ugyanazok a tünetek
A stroke általában akkor következik be, amikor hirtelen túl kevés a véráramlás az agy egy régiójában (ischaemiás stroke). Az ok általában egy vérrög, amely elzárja az agyban lévő edényt. Más esetekben az agyvérzés apoplexiát (vérzéses stroke) okoz.
Mindazonáltal mindkét forma ugyanazokat a stroke-tüneteket váltja ki (ha az agy ugyanazon régiója érintett). Ez azt jelenti, hogy nem lehet megmondani, hogy melyik típusú stroke-ról van szó, pusztán az agyvérzés jelei alapján. Sürgős esetben azonban ennek nincs jelentősége: ha valakinél esetleges szélütési tünetek jelentkeznek, azonnal hívni kell a sürgősségi orvost!
A Stroke cikkből megtudhatja, hogyan kell tesztelni egy esetleges agyvérzést.
A stroke gyakran bejelenti magát
Gyakran vannak a közelgő stroke jelei: körülbelül minden harmadik betegnél a stroke-ot az úgynevezett tranziens ischaemiás roham (TIA) jelzi. Ez alatt az orvosok az agy véráramlásának átmeneti csökkenését értik, ami hirtelen következik be, mint egy „igazi” stroke, és nem fokozatosan épül fel.
Az „igazi” stroke-hoz képest a TIA hatásai kevésbé súlyosak, ezért általában enyhe, kisebb vagy akár mini stroke-nak is nevezik. A TIA azonban egyértelmű figyelmeztető jel, ezért nem szabad félvállról venni.
Határozottan komolyan kell vennie a közelgő stroke jeleit, például a TIA-t, és azonnal orvoshoz kell fordulnia. Az orvos ezután azonnal megfelelő kezelési intézkedéseket javasol, például véralvadásgátló gyógyszer szedését. Ez csökkenti az „igazi” stroke kockázatát.
