Rövid áttekintés
- Tünetek: Korlátozott terheléstűrés és fokozódó légszomj, vízvisszatartás (ödéma), a nyálkahártyák kékes elszíneződése (cianózis)
- A betegség lefolyása és prognózisa: A korai és következetes kezeléstől függ; terápia nélkül, progresszív változások a szívben és a tüdőben, progresszív légszomj és rövidebb várható élettartam
- Okok és kockázati tényezők: a tüdő alapbetegségei (különösen a COPD, esetenként szarkoidózis vagy tuberkulózis következtében kialakuló tüdőfibrózis); akut cor pulmonale esetén általában tüdőembólia
- Vizsgálatok és diagnózis: kórelőzmény, fizikális vizsgálat, képalkotás (mellkasröntgen, szív ultrahang), elektrokardiogram (EKG), szívkatéteres vizsgálat
- Kezelés: dohányzás abbahagyása, oxigénterápia, enyhítő gyógyszerek (prosztaciklinek, bronchospasmolytikumok), szívelégtelenség kezelése (étrendi változtatásokkal, gyógyszeres kezeléssel)
Mi a cor pulmonale?
A betegség nevének második része a szívtágulás okára utal – a tüdőben rejlik: a tüdőartériákban megnövekedett áramlási ellenállás miatt a szív jobb kamrája egyre erősebben dolgozik, hogy pumpálja a szervezetből beáramló oxigénmentesített vért. a pulmonalis keringésbe.
Válaszul a kamra izomfala kezdetben megvastagodik. Ha az ellenállás tovább növekszik, a kamra megnagyobbodik, ahogy a vér visszaáll, és az izomrostok szerkezete felborul. A kamra szó szerint szivárog. Egy úgynevezett jobb szívgyengeség alakul ki, és végül cor pulmonale - ez az állapot, amelyet nem lehet visszafordítani.
Akut cor pulmonale
Krónikus Cor pulmonale
A krónikus cor pulmonale fokozatosan alakul ki. A lehetséges kiváltó okok különböző tüdőbetegségek, amelyekben egy közös dolog van: a tüdőkeringés nyomásának növekedését idézik elő. Ennek eredményeként a jobb szívből a tüdőbe pumpált vér részben ismét visszaáramlik. Ez további terheléshez vezet a jobb kamrában.
A szívizom egyre keményebben kénytelen dolgozni, hogy leküzdje a megnövekedett ellenállást, és tovább növekszik. Az izomsejtek feszes szerkezete felborul, kötőszövet rakódik le. E változások következtében a jobb kamra pumpáló ereje tovább csökken. Ennek eredménye az úgynevezett jobb szívelégtelenség.
Cor pulmonale: Mik a tünetek?
Mivel a krónikus cor pulmonale évek alatt alakul ki, a tünetek a betegség kezdetén enyhék. A jobb kamra növekvő gyengeségével (jobb szívelégtelenség) azonban tipikus tünetek jelentkeznek.
Például a vér a szív jobb pitvarába és a nagy szisztémás keringés vénáiba kerül vissza. Az itt létrejövő nyomás hatására folyadék szivárog az erekből a szövetekbe. Vízlerakódások alakulnak ki a sejtek között és a kötőszövetben (ödéma), különösen a lábszár és a boka területén, valamint a lábfej hátsó részén.
Oxigénhiány az egész szervezetben
A jobb szív csökkent pumpáló képessége miatt a tüdőkeringésbe kevesebb oxigénben gazdag vér jut a bal kamrába – és így a szervezetbe is. Ez oxigénhiányhoz vezethet, amely végül a bőrt és a nyálkahártyákat kékessé teszi (cianózis).
Ezenkívül a cor pulmonale-ban szenvedő betegek légszomjban szenvednek, amely kezdetben csak erős fizikai megterheléskor, később pedig nyugalomban is érezhető. Egyes betegeknél a nyaki vénák láthatóan kiemelkednek a szív torlódása miatt. Egyéb tünetek közé tartozik a rekedtség, a köhögés, néha véres köpettel és a mellkasi nyomásérzés.
A cor pulmonale-ban szenvedő betegek fizikailag kevésbé ellenállóak és gyorsabban kimerülnek. Előrehaladott stádiumban a fizikai túlterhelés esetenként összeomláshoz és eszméletvesztéshez vezet.
Az akut cor pulmonale életveszélyt jelent
Cor pulmonale: Mennyi a várható élettartam?
A krónikus cor pulmonale egy progresszív betegség, amely ha nem kezelik, néhány év múlva halálhoz vezet. A szenvedők életminősége egyre romlik, mivel egyre kevésbé képesek fizikailag teljesíteni. Ezenkívül légszomj, krónikus köhögés, valamint tartós kimerültség és fáradtság jelentkezik.
Ha a betegség már a tüdőben és a szívben szervi elváltozásokhoz vezetett, ezek már nem visszafordíthatók. Az életminőség és a várható élettartam azonban jelentősen javítható különféle gyógyszerek tartós oxigénterápiával kombinált alkalmazásával. Következetes terápia mellett a betegség progressziója késik vagy leáll.
Cor pulmonale esetén fontos, hogy a dohányosok azonnal abbahagyják a dohányzást. Ez az egyetlen módja annak, hogy megállítsuk a szív és a tüdő progresszív megterhelését.
Az akut cor pulmonale egészségügyi vészhelyzet. A prognózis attól függ, hogy milyen gyorsan ismerik fel és kezelik a kiváltó okot – például a tüdőembóliát.
Cor pulmonale: okok és kockázati tényezők
A krónikus cor pulmonale a tüdőben vagy a tüdőartériákban megnövekedett nyomás miatt alakul ki. Ezt pulmonális artériás hipertóniának is nevezik. A tüdőszövet és a tüdőartériák károsodása miatt a tüdő kevésbé veszi fel az oxigénhiányos vért a jobb szívből, ami visszahúzódik.
Ez nagy terhelést jelent a jobb kamrára, amely a tüdő előtt van. Izomfalát megvastagítja, kitágul, és klinikailag manifesztálódó cor pulmonale esetén csak csökkent mértékben képes teljesíteni. Az ok általában krónikus tüdőbetegség, mindenekelőtt a COPD.
A COPD előrehaladtával a legkisebb hörgők és alveolusok károsodnak: Az alveolusok közötti válaszfalak megsemmisülnek, és nagy buborékok képződnek az apró alveolusokból. Ez a tüdő túlzott felfúvódását eredményezi, amelyet tüdőemfizémának neveznek, ami a cor pulmonale másik lehetséges oka.
A tüdőben fokozott kötőszövetképződéssel járó betegségek, az úgynevezett tüdőfibrózis, szintén a cor pulmonale kiváltó okai lehetnek. Emiatt a tüdőszövet elveszíti rugalmasságát, ami viszont nehezebb gázcserét eredményez. A tüdőfibrózissal összefüggő betegségek például a szarkoidózis, a tuberkulózis, a szilikózis vagy az azbesztózis.
A külső légúti elzáródás bizonyos esetekben cor pulmonale-hoz is vezet. Példa erre a gerinc görbülete (kyphoscoliosis), amely összehúzza a tüdőt és növeli a nyomást az erekben.
Az akut cor pulmonale okai
Az elzáródás miatt a nyomás a még működő tüdőartériákban erősen megemelkedik. A vér visszatér a jobb kamrába. Ugyanakkor az oxigénben gazdag vér áramlása a bal kamrába olyan alacsony, hogy már nem pumpál elegendő vért a szisztémás keringésbe. Nagy kiterjedésű (fulmináns) tüdőembólia esetén a keringés gyakran teljesen összeomlik. A legrosszabb esetben a szív leáll.
Az akut cor pulmonale további okai a különösen súlyos asztmás roham (status asthmaticus) vagy az úgynevezett tenziós pneumothorax, azaz a tüdőlebeny összeomlása, amikor levegő jut a tüdő és a mellkas közötti résbe. Ennek jelei a súlyos légszomj, szapora szívverés, izzadás és izgatottság, sőt a halálfélelem is.
Cor pulmonale: vizsgálatok és diagnózis
Valószínűleg a cigarettahasználatról, a köhögés és a köpet állapotáról, a légszomjról, a visszatérő légúti fertőzésekről és a testmozgás toleranciájáról fog kérdezni. Azt is tudni akarja, hogy van-e ismert szív- vagy tüdőbetegség.
Ellenőrzés és fizikális vizsgálat
Még a páciens külső vizsgálata (ellenőrzés) is gyakran ad az orvos kezdeti jelzéseit a lehetséges cor pulmonale-re. Például az érintettek gyakran kékes elszíneződést mutatnak az ajkakon és az ujjbegyeken. Az ujjak végtagjait időnként úgynevezett dobverőujjakká nyújtják, a körmöket pedig „óraüveg körmökké” görbítik. Mindezek a szervezet oxigénhiányának jelei.
A láb hátsó részén, a bokaízületeken és a sípcsont feletti vízvisszatartás (ödéma) szintén a cor pulmonale lehetséges jele.
A máj tapintásával az orvos megállapítja, hogy a szerv megnagyobbodott-e a torlódás miatt. A vénás torlódás gyakran látható a felsőtest és a nyak területén. A szövetekben történő vízfelhalmozódás fontos jele a külső nyomás hatására kialakuló horpadások kialakulása. Például az alsó lábakon gyakran láthatók szűkületek, amelyeket a harisnya vagy zokni mandzsetta okoz. Ujjjal történő nyomás után néhány percig látható horpadás marad.
Laboratóriumi jelzések
A laboratóriumi vérvizsgálatok néhány tipikus támpontot adnak a cor pulmonale-ra. Például megnő az oxigénszállító vörösvértestek (eritrociták) száma, mert a szervezet ily módon próbálja kompenzálni a tüdő gyengébb gázcseréjét. Ennek ellenére az artériás vér oxigéntartalma gyakran alacsonyabb a normálisnál.
Röntgen és egyéb műszeres vizsgálatok
A diagnosztikai képalkotás további jelzéseket ad a cor pulmonale-ról. Például a mellkas röntgenfelvétele gyakran a jobb szív megerőltetése következtében kiszélesedett jobb szív árnyékot mutat. A szív ultrahangos vizsgálatával (echokardiográfia) az orvos pontosan megméri a jobb szív megnagyobbodását. Itt is kimutatható a pulmonalis artériában megnövekedett nyomás és a szivárgó szívbillentyűk. Ultrahangos vizsgálat (sonográfia) segítségével a májnagyobbodás is láthatóvá válik.
A cor pulmonale gyanúja esetén egy további, rögzített vizsgálati elem az elektrokardiogram (EKG). Megmutatja a szív elektromos gerjesztését – ez az előfeltétele a szívizom összehangolt összehúzódásának. A cor pulmonaleban a túlzottan kitágult jobb kamra tipikus elváltozásokat okoz a gerjesztés vezetésében.
A szívkatéteres vizsgálat összetettebb, de nagyon pontos. Ez lehetővé teszi az orvos számára, hogy pontosan meghatározza a nyomást a jobb szívben és a nagy erekben, és összehasonlítsa azokat egymással. Jellemzően a katétert az inguinalis vénából a szív felé viszi előre. A nagy vena cava-n keresztül a katéter eléri a jobb pitvart, majd a jobb kamrán keresztül a tüdőartériát.
Ha tüdőembólia (az akut cor pulmonale leggyakoribb oka) gyanúja merül fel, az orvos a szívkatéter segítségével kontrasztanyagot fecskendez be a tüdőartériába speciális röntgenképalkotás céljából. Ha a diagnózis beigazolódik, a vérrög sok esetben speciális gyógyszerekkel vagy mechanikusan a katéteren keresztül feloldható vagy szétszakítható (a pulmonalis artéria rekanalizációja).
Cor pulmonale: Kezelés
Az oxigénterápia, általában hosszú távú kezelésként, jelentősen javítja a betegek terheléstűrő képességét és életminőségét. A fizikai pihenés és a leürítő gyógyszerek enyhítik a túlfeszített jobb kamrát.
Bizonyos gyógyszerek közvetlenül vagy közvetve csökkentik a pulmonalis artériák nyomását is. Például a prosztaciklinek vagy az endotelin receptor antagonisták közvetlenül tágítják a tüdőartériákat, míg a hörgőgörcsoldók és köptető gyógyszerek csökkentik a tüdő hiperinflációját. Ez egyébként szintén növeli az erek ellenállását.
Kortizon típusú gyógyszereket (kortikoszteroidokat) is alkalmaznak a légutak súlyos gyulladására. Súlyos bakteriális fertőzések esetén általában antibiotikum alkalmazására van szükség.
A véralvadást bizonyos esetekben terápiaként is alkalmazzák. Az ellenőrzött vérvesztés a vér „hígulásához” vezet a szervezetben. Ez javítja áramlási tulajdonságait és tehermentesíti a szívet.
Ha a fent említett terápiák nem elegendőek az érintett életminőségének fenntartásához, az orvosok tüdő- vagy szív-tüdőtranszplantációt is fontolóra vehetnek.
Sürgősségi terápia akut cor pulmonale esetén
Az akut cor pulmonale olyan egészségügyi vészhelyzet, amely gyors diagnózist és kezelést igényel. A feltétlenül szükséges oxigénellátás és nyugtató, valamint fájdalomcsillapító gyógyszerek mellett az orvosok gyors hatású gyógyszerekkel igyekeznek rövid távon tehermentesíteni a szívet.
