Mi a neutrofil granulociták funkciója?
A neutrofil granulociták a veleszületett immunrendszer fontos részét képezik. Nagyrészt alvó állapotban vannak a véráramban. Amikor idegen testek vagy kórokozók kerülnek a szervezetbe, olyan anyagok szabadulnak fel, amelyek vonzzák a neutrofileket. Ezek aztán elhagyják a véráramot és belépnek a szövetbe. Ott scavenger sejtekként, úgynevezett fagocitákként vállalják feladatukat: felszívják a kórokozókat és elpusztítják azokat.
Neutrophil granulociták: osztályozás
Magjuk alakjától függően különbséget tesznek rúdmagú és szegmensmagú neutrofilek között: az érett granulociták magja három-négy részből áll, ezért szegmensmagvúnak nevezik őket. A rúdmagú granulocitáknak viszont megnyúlt a magjuk. Ezek a neutrofil granulociták éretlen formái. Általában a differenciális vérkép összes sejtjének legfeljebb öt százalékát teszik ki.
A neutrofil granulociták normál értéke az életkortól és a nemtől függ. Az értékek százalékban vannak kifejezve (a teljes leukocitaszám aránya):
|
NEUTROFIL GRANULOCITÁK |
||
|
Kor |
női |
férfi |
|
14 napig |
15,2 - 66,1% |
20,2 - 46,2% |
|
15 - 30 nap |
10,6 - 57,3% |
14,0 - 54,6% |
|
31 - 60 nap |
8,9 - 68,2% |
10,2 - 48,7% |
|
61 - 180 nap |
14,1 - 76,0% |
10,9 - 47,8% |
|
0.5-tól 1-ig |
16,9 - 74,0% |
17,5 - 69,5% |
|
2 és 5 években |
22,4 - 69,0% |
22,4 - 69,0% |
|
6 és 11 években |
29,8 - 71,4% |
28,6 - 74,5% |
|
12 és 17 években |
32,5 - 74,7% |
|
|
18 évektől |
34,0 - 71,0% |
34,0 - 67,9% |
A rúdmaggal rendelkező granulociták normál értékeit százalékban is kifejezik (az összes leukocitaszám aránya):
|
Kor |
A rúdmagok standard értékei |
|
1 - 2 nap |
0,0 - 18,0% |
|
3 - 9 nap |
0,0 - 15,0% |
|
10 - 13 nap |
0,0 - 14,0% |
|
14 nap és 5 hónap között |
0,0 - 12,0% |
|
6 a 12 hónap |
0,0 - 8,0% |
|
1 és 13 években |
3,0 - 6,0% |
|
14 évektől |
3,0 - 5,0% |
A szegmensmagvú granulociták standard értékeit százalékban is megadjuk (a teljes leukocitaszám aránya):
|
Kor |
|
|
legfeljebb 12 hónapig |
17,0 - 60,0% |
|
1 és 13 években |
25,0 - 60,0% |
|
14 évektől |
50,0 - 70,0% |
Mikor emelkedik a neutrofil granulociták száma?
- Vírusfertőzés, gombás vagy parazita fertőzés
- Szív- vagy tüdőinfarktus
- Terhesség
- A szervezet elsavasodása (acidózis)
- pajzsmirigy túlműködés (pajzsmirigy túlműködés)
- rosszindulatú hematológiai betegségek („vérrák”), mint például az akut mieloid leukémia
- a csontvelő-károsodást követő fizikai helyreállítási szakasz (például sugárkezelés vagy kemoterápia után)
Mikor csökken a neutrofil granulociták száma?
A neutrofilek hiányát neutropeniának nevezik, és nagyon veszélyes. A granulociták nélkül a szervezet védtelen a behatoló kórokozókkal szemben, és a fertőzések sem küzdenek le.
Ha a neutrofilek száma csökken, annak veleszületett és szerzett okai is lehetnek. Például a neutropeniával járó ritka veleszületett rendellenességek a következők:
- a granulocita képződés veleszületett rendellenességei
- Fanconi vérszegénység
- veleszületett immunhiányos betegségek
A későbbi életszakaszban szerzett neutropenia okai a következők:
- autoimmun betegségek, például szisztémás lupus erythematosus
- Fertőzések, például influenza vagy varicella (bárányhimlő, övsömör)
- Csontvelő-betegségek, például plazmacitóma
- Bizonyos gyógyszerek (például protonpumpa-gátlók, antibiotikumok vagy gyulladáscsökkentő gyógyszerek, például ibuprofén) szedése
