Gyermekek mentális betegségei: tünetek, terápia

Rövid áttekintés

• Definíció: mentális rendellenességek, amelyek negatív hatással vannak a gyermek mindennapi életére, és amelyektől a gyermek szenved.
• Formái: életkortól független formák, mint például depresszió, szorongásos zavarok, bipoláris zavar, étkezési zavarok (pl. anorexia), kényszerbetegség. A gyermekkorra jellemző életkorfüggő formák, mint az ADHD, oppozíciós viselkedészavar, szociális viselkedészavar, autizmus, Rett-szindróma, törékeny X-szindróma, kötődési zavar, nyelvi zavarok, tic zavarok.
• Tünetek: pl. hirtelen társadalmi visszahúzódás, látszólag ok nélküli, tartós szomorúság, érdeklődés elvesztése, kedvetlenség, gyakori dührohamok, nedvesség tartós száraz szakasz után
• Diagnózis: orvosi interjú, orvosi vizsgálatok, viselkedés megfigyelés, pszichológiai tesztek.
• Kezelés: általában multimodális (családi) pszichoterápiával, szükség esetén gyógyszeres kezeléssel és kísérő szociális, beszéd- vagy mobilitástámogató intézkedésekkel

Mentális betegség gyermekeknél: Definíció

Csak akkor kell a szülőknek és a gondozóknak ébernek lenniük, és közelebbről megvizsgálniuk az ilyen szembetűnő jelenségeket, és a kivételből a szabállyá válnak: Beavatkoznak-e a negatív érzések a gyermek életébe és napi rutinjába? Szenved-e emiatt? Ha ez a helyzet, akkor mentális betegségről lehet szó.

Frekvencia

A mentális egészségügyi problémák gyakrabban figyelhetők meg fiúknál, mint lányoknál. Ez különösen igaz három és 14 éves kor között.

A mentális betegségek formái: életkori és nemi különbségek

Az életkor és a nem is befolyásolja, hogy a fiatalok körében milyen típusú mentális rendellenességek vagy betegségek dominálnak:

• A négy év alatti kisgyermekek mentális zavarai többnyire fejlődési rendellenességeken alapulnak.
• A 15-18 éves fiatalok körében a depresszió, az étkezési zavarok és a szenvedélybetegségek dominálnak.

A fiúknál nagyobb valószínűséggel alakulnak ki ADHD (körülbelül négyszer olyan gyakran, mint lányoknál), agresszív viselkedési zavarok és szenvedélybetegségek, míg a lányoknál az étkezési zavarok, a pszichoszomatikus betegségek és a depresszió dominálnak.

Mentális betegségek gyermekeknél: tünetek

De hogyan lehet felismerni a gyermekek mentális zavarait, melyek a figyelmeztető jelek? És a gyereknek tipikus tünetekkel járó mentális zavara van, vagy átmeneti magatartászavar?

A tünetek – amelyek egy mentális betegség riasztó jelei lehetnek – áttekintése segít megkülönböztetni a kettőt. Fontos, hogy a szülők, pedagógusok, tanárok és más gondozók érzékenyen reagáljanak az ilyen figyelmeztető jelzésekre.

Az első lehetséges jel a gyermek viselkedésének hirtelen és tartós változása. Ha gyermeke hirtelen visszahúzódik, szomorú, elveszti érdeklődését a hobbi, a játék vagy a korábbi kedvenc tevékenységei iránt, szokatlanul gyakori dührohamai vannak, vagy ha a gyerekek, akik valóban „száraztak”, ismét benedvesítik az ágyat, mentális zavar állhat a hátterében.

• Mióta mutat megváltozott viselkedést a gyermek? Csak abban az esetben, ha a megváltozott viselkedés hosszabb ideig (több hétig) fennáll, akkor elmezavar állhat a hátterében.
• Milyen gyakran fordulnak elő a rendellenességek? A feltűnő viselkedés gyakoriságára vonatkozó információ hasznos lehet a gyermekorvossal vagy pszichiáterrel való első megbeszélés során. Ezért jegyezze fel a naptárba, ha gyermeke pszichológiailag feltűnően viselkedik.
• Mennyire súlyos a probléma? Kérdezd meg magadtól és gyermekedtől, hogy milyen intenzívek a rendellenességek. Az 1-től 10-ig terjedő skála hasznos lehet, ahol az 1 a leggyengébb, a 10 pedig a legsúlyosabb.
• Vannak ismert kiváltó okok a problémás viselkedésnek? Mi segít a tünetek megszüntetésében? Ha tudja, mi váltja ki gyermekét, átmenetileg elkerülheti a helyzetek vagy események kiváltását. Hosszú távon azonban az elkerülő magatartás nem megoldás. Ha a problémás viselkedés egy idő után sem javul, érdemes szakemberhez fordulni.
• Úgy gondolja, hogy egyedül meg tudja oldani a problémát, vagy segítségre van szüksége? A mentális rendellenességek és a kapcsolódó aggodalmak nagyon megterhelőek lehetnek – Ön és gyermeke számára. Ezért ne féljen korán orvosi segítséget kérni.

Mentális betegségek gyermekeknél: diagnózis

Kórtörténet

Első lépésben a szakember részletes interjút készít Önnel és gyermekével a kórelőzmény (anamnézis) felvétele céljából. Fontosak például a következő információk:

• Milyen mentális rendellenességek miatt aggódsz?
• Hogyan, mikor, milyen gyakran és milyen helyzetekben jelentkeznek a problémák?
• Ön vagy gyermeke bizonyos kiváltó okokat sejt a problémák mögött?
• Gyermeke szenved a változásoktól?
• Ismeretes, hogy gyermeke testi vagy lelki betegségben szenved?
• Milyen családi és társadalmi környezetben él gyermeke? Például vannak-e stabil kapcsolatai és gondozói?
• Történtek-e a közelmúltban változások ebben a környezetben, például halálesetek, válások vagy hasonlók?

Az Ön beleegyezésével az orvos rokonaival, tanáraival vagy gondozóival is beszélhet, hogy a lehető legteljesebb képet kapjon gyermekéről.

Viselkedés megfigyelése

A következő lépésben a szakember javasolhatja a viselkedés megfigyelését. Például megkérheti Önt, hogy figyelje meg és rögzítse gyermeke étkezési vagy játékviselkedését egy bizonyos ideig.

Orvosi vizsgálatok

Pszichológiai tesztek

A gyermek fejlődésének számos aspektusa értékelhető standardizált pszichológiai tesztek segítségével, például a nyelv, a mentális képességek, a mozgáskészség, valamint az olvasási, helyesírási és számolási készség fejlettsége.

Az orvos standard tesztek segítségével is megvizsgálhatja a személyiségjegyeket vagy rendellenességeket.

Többtengelyű osztályozási séma (MAS)

• Az 1. tengely a mentális zavart jelzi.
• A 2. tengely azt jelzi, hogy azonosítottak-e fejlődési rendellenességeket.
• A 3. tengely a gyermek/serdülő intelligencia szintjét jelzi.
• A 4. tengely minden testi tünetet vagy betegséget jelez.
• Az 5. tengely a pszichoszociális körülményeket térképezi fel.
• A 6. tengely a gyermek pszichoszociális alkalmazkodását jelzi, például a társas kapcsolatokat, az érdeklődési köröket és a hobbikat.

Mentális betegség gyermekeknél: formák

Ezeken az életkortól független zavarokon kívül vannak olyan mentális zavarok is, amelyek mindig gyermekkorban alakulnak ki, úgymond „gyermekkori lelki betegségek”. Gyakran felnőttkorban is jelen vannak. A szakértők itt két csoportot különböztetnek meg:

• idegrendszeri fejlődési rendellenességek: nemcsak a mentális egészségre, hanem a gyermek általános fejlődésére is hatással vannak. Ide tartozik például az autizmus, a Rett-szindróma és a törékeny X-szindróma.

Az alábbiakban áttekintést adunk a gyermekek és serdülők mentális egészségi zavarairól:

Depresszió

Tudjon meg többet a depresszió tüneteiről, okairól, diagnózisáról és kezeléséről a Depresszió című cikkben.

Szorongásos betegségek

Gyermekek és serdülők körében is gyakoriak a szorongásos zavarok. Ide tartoznak a fóbiák (= bizonyos helyzetektől, állatoktól vagy tárgyaktól való félelem), a pánikbetegség és a generalizált szorongásos zavar.

A Szorongás cikkből mindent megtudhat, amit a szorongásról és a szorongásos zavarokról tudni kell.

Bipoláris zavar

Erről a súlyos mentális betegségről mindent megtudhat, ami fontos a Bipoláris zavar című cikkben.

Poszttraumás stressz-zavar

Az elhanyagolást, erőszakot vagy bántalmazást átélt gyermekeknél gyakran alakul ki poszttraumás stressz zavar (PTSD). A tünetek közé tartozik az általános feszült, szorongó és ingerlékeny érzés, kísérteties emlékek vagy a traumás élmények mentális újraélése (visszatekintések).

Táplálkozási zavarok

Az anorexia nervosa-ban szenvedők kórosan vágynak a fogyásra. A falási evést (bulimia) viszont klasszikusan az ismétlődő „falászás” jellemzi, amelyet kényszerhányás követ. A tiszta falás az ismétlődő „falási” epizódokkal nyilvánul meg.

Mindent megtudhat, amit ezekről az étkezési zavarokról tudnia kell az Anorexia, Bulimia és Binge Eating cikkekből.

Személyiségzavarok

A személyiségzavar egyéb formái közé tartozik a disszociális, nárcisztikus és paranoid személyiségzavar.

A témáról bővebben a Borderline szindróma, a Disszociális személyiségzavar, a Nárcisztikus személyiségzavar és a Paranoid személyiségzavar című cikkekben olvashat.

Skizofrénia

Erről a súlyos klinikai képről mindent megtudhat, ami fontos a skizofrénia című cikkben.

Obszesszív-kompulzív zavar

A mentális zavar ezen formája kényszeres, rituális viselkedésben vagy gondolkodásban nyilvánul meg. Ilyen például a kényszeres mosás, a kényszeres gondolkodás és a kényszeres ellenőrzés.

Ezekről a gyermekkorban és serdülőkorban gyakran előforduló mentális rendellenességekről a Obszesszív-kompulzív zavar című cikkből tudhat meg többet.

ADHD

Erről a klinikai képről többet megtudhat az ADHD cikkben.

Ellenzéki viselkedészavar

Ezeknek a gyerekeknek a viselkedése azonban nem jelent veszélyt másokra, valójában nem bántanak másokat, képesek megbánást és bűntudatot érezni.

Szociális viselkedészavar

A szociális viselkedési zavar gyakran emberek elleni fizikai agresszióban, állatkínzásban, lopásban, csalásban és vagyonkárosításban nyilvánul meg. Az érintettek semmilyen szabályt nem követnek, gyakran elszöknek otthonról és kihagyják az iskolát. Nem éreznek lelkiismeret-furdalást vagy bűntudatot viselkedésükkel és annak következményeivel kapcsolatban.

Autizmus

Az Autizmus című cikkből mindent megtudhat, ami fontos az autizmus spektrum zavarairól.

Rett szindróma

A Rett-szindróma egy ritka genetikai fejlődési rendellenesség, amely szinte kizárólag lányokat érint. Az X kromoszóma génváltozásán (mutációján) alapul. A kezdetben normális fejlődés után különféle rendellenességek jelentkeznek, mint például:

• sztereotip kézmozdulatok (mosó, gyúró kézmozdulatok)
• autista vonások
• hirtelen sikoltozás és lámpás támadások
• alacsony termetű
• járászavarok, akaratlagos, céltudatos mozgások végrehajtásának zavara (apraxia)
• epilepsziás rohamok
• alvászavarok

Fragilis X szindróma

Ezt az örökletes betegséget az X kromoszóma mutációja is okozza. A fiúkat azonban gyakrabban érinti, mint a lányokat. A betegség lehetséges jelei a következők:

• többé-kevésbé csökkent intelligencia
• Tanulási nehézségek
• viselkedési problémák: pl. nyugtalanság, a szemkontaktus kerülése, figyelemzavar, hangulati ingadozások, dührohamok, érzékeny reakció erős fényre és hangokra
• pszichológiai rendellenességek: autista viselkedés, ADHD vagy szorongásos zavarok
• külső jellemzők: pl. megnyúlt fej, magas homlok, gyakran nyitott száj, túlnyúló ízületek, nagy herék

Egyéb mentális zavarok gyermekeknél

• Kötődési zavarok: Csecsemőkorban és ötéves korig fordulnak elő, és túlzott védelmező magatartásban, az elszakadástól való szélsőséges félelemmel kombinálva (reaktív forma) vagy válogatás nélküli és távoli kötődésben nyilvánulnak meg. Az ok általában az érintett gyermek rendkívüli elhanyagolása vagy rossz bánásmódja.
• Beszédzavarok: Ezek a zavarok közé tartozik a dadogás és a környezetszennyezés. Utóbbinál az érintett gyerekek nagyon gyorsan, ritmustalanul és szaggatottan beszélnek.

Mentális betegség gyermekeknél: terápia

A gyermekemnek lelki problémái vannak – és most?

A diagnózis felállítása után felmerül a kérdés, hogy mi a legjobb kezelés. A gyermekek és serdülők mentális betegségeit gyakran pszichoterápiás intézkedések, oktatási és szociális megközelítések, valamint szükség esetén gyógyszeres terápia (multimodális terápiás megközelítés) kombinációjával kezelik.

Pszichoterápia

A kezelés középpontjában a pszichoterápia áll. Végezhető egyedül a gyermekkel vagy az egész családdal. A terápia sikere szempontjából meghatározó a terapeuta és a páciens közötti bizalmi kapcsolat. Ezért fontos, hogy a gyermek és az összes többi résztvevő (szülők, testvérek stb.) jól kijöjjön a kezelő terapeutával.

A terapeuta megbeszéli, hogy milyen gyakran és mennyi ideig kell pszichoterápiát végezni a szülőkkel és a gyermekkel.

Gyógyszeres kezelés

Egyes rendellenességek, például ADHD vagy depresszió esetén a gyógyszeres kezelés kiegészítheti a kezelést, legalábbis átmenetileg. Néha nyugtató gyógyszerek és úgynevezett antiagresszív szerek is javasoltak, például a súlyos izgatottság megszüntetésére.

A kezelőorvos odafigyel a gyermekek és serdülők számára készült készítmények jóváhagyására, és egyénileg állítja be az adagolást.

Kísérő intézkedések

Az ifjúság- és családsegítő intézkedések, az olvasási vagy nyelvi készségek fejlesztését segítő programok, valamint a munkaterápiás intézkedések szintén segíthetnek a mentálisan beteg gyermekek problémáinak kordában tartásában. Az egyedi eset határozza meg, hogy ezen intézkedések közül melyik a megfelelő.

Hogyan segíthetek a gyermekemnek?

• Tájékoztassa a betegségről a hozzátartozókat, nevelőket, tanárokat és a barátságos gyermekek szüleit, hogy minősíthessék gyermeke deviáns viselkedését.
• Aktívan kísérje gyermeke terápiáját, és vegyen részt benne.
• Maradjon érzelmi kapcsolatban gyermekével.
• Bátorítsa gyermekét, és önbizalmat adjon.
• Vess véget az esetleges traumatizáló kapcsolatoknak vagy helyzeteknek a családban vagy a környezetben.
• Vigyázzatok magatokra, mert egy elmebeteg gyerekkel való foglalkozás nagyon megterhelő lehet. Keressen például egy támogató csoportot, ahol eszmét cserélhet más érintett szülőkkel.

Gyermekek mentális betegségei: okok és kockázati tényezők

A gyermekek és serdülők mentális betegségeinek okai változatosak. A legtöbb esetben több tényező kölcsönhatásba lép az ilyen rendellenességek kialakulásában.

Biológiai okok és kockázati tényezők

A gyermekek pszichés betegségeinek lehetséges biológiai kockázati tényezői a következők:

• genetikai hajlam
• testi betegségek
• károsodott agyműködés (például az agy gyulladása vagy fejlődési rendellenessége)
• nem – egyes rendellenességek, például a depresszió, általánosságban gyakrabban fordulnak elő a lányoknál, míg mások, mint például az ellenzéki viselkedészavar, inkább a fiúkra jellemzőek

Pszichológiai okok és kockázati tényezők

A gyermekek és serdülők mentális betegségeinek lehetséges pszichológiai kiváltó okai a következők:

• Visszaélések és erőszakos megélések
• A szülők/gondozók elhanyagolása, barátságtalansága
• Szülők vagy más jelentős gondozó elvesztése
• a szülők mentális betegségei
• instabil kapcsolatok a kulcsfontosságú gondozókkal
• következetlen nevelési módszerek
• gyakori veszekedések és erőszak a családon belül

Társadalmi-kulturális okok és kockázati tényezők

Végül, de nem utolsósorban a szociális környezet, például az iskolában, befolyásolja a mentális egészséget. A stabil barátságokkal és érdeklődési körökkel rendelkező gyerekek kisebb valószínűséggel lesznek elmebetegek, mint azok, akiket kiközösítenek vagy zaklatnak.

Általában a fenti tényezők közül több összejön, amikor a gyermekeknél mentális betegség alakul ki. Fontos a gyors kezelés. Akkor jó esély van arra, hogy egy elmebeteg gyerekből egészséges felnőtt lesz.