Rövid áttekintés
- Tünetek: Nyomás- és fájdalomérzékeny fül mögötti duzzanat és bőrpír, láz, halláscsökkenés, fáradtság, folyadékfolyás a fülből; maszkos formában nem specifikus tünetek, mint például a hasi fájdalom és a fejfájás
- Kezelés: antibiotikum beadása, gyakran a véráramon keresztül, általában műtét a gyulladt terület eltávolításával
- Okok és kockázati tényezők: Bakteriális fertőzés általában a túl későn vagy nem elég hosszú ideig kezelt középfülgyulladás után; az akadályozott váladékelvezetés vagy a legyengült immunrendszer kedvez a kialakulásának
- Diagnózis: Anamnézis, külső vizsgálat, fültükrözés, hallásvizsgálat, további vizsgálatok; szövődmények megtalálására, többek között röntgen és számítógépes tomográfia.
- Prognózis: Időben történő kezelés esetén a betegség általában gyorsan és tartósan gyógyul; ha nem kezelik, életveszélyes szövődmények, például agytályogok léphetnek fel.
Mi az a mastoiditis?
A mastoiditis (más néven mastoiditis) a fül mögötti csont gennyes gyulladása. Ennek a csontnak (orvosi nevén os mastoideumnak vagy mastoidnak) megnyúlt, hegyes alakja van, amely távolról szemölcsre emlékeztet, innen ered a mastoid folyamat elnevezése (pars mastoidea).
A mastoid folyamat belseje nincs teljesen tele csonttömeggel; belsejét részben nyálkahártya-sejtekkel bélelt üregek töltik ki. Mastoiditisben itt gyulladás áll fenn.
A mastoiditis a középfülgyulladás leggyakoribb szövődménye. A középfülgyulladás elsősorban gyermekeket és serdülőket érint, míg a felnőtteket ritkábban. Ezért a mastoiditis gyakrabban fordul elő gyermekkorban. A középfülgyulladás jó kezelési lehetőségei miatt ritka betegség. 1.2 1.4 gyermekből 100,000-XNUMX gyermeket érint ez a szövődmény.
Krónikus mastoiditis
Az akut mastoiditistől meg kell különböztetni a krónikus mastoiditist, más néven maszkos mastoiditist vagy fátyolos mastoiditist. A krónikus mastoiditis valamivel ritkábban fordul elő, mint az akut mastoiditis, de veszélyesebb. Ebben az esetben a mastoid folyamat is begyullad. Ez a gyulladás azonban nem jelentkezik a mastoiditis klasszikus tüneteivel (például lázzal vagy fájdalommal).
Hogyan lehet felismerni a mastoiditist?
A mastoiditis tünetei körülbelül két-négy héttel az akut középfülgyulladás megjelenése után jelentkeznek. A legtöbb esetben a tünetek már enyhülnek, és hirtelen újra fellángolnak. Az ok ezután mastoiditis lehet.
Általában a mastoiditis tünetei hasonlóak a középfülgyulladás tüneteihez. Egy laikus számára ezért nagyon nehéz különbséget tenni a két betegség között. Akárhogy is, tanácsos a lehető leghamarabb kezelni őket. Általános szabályként ezért elővigyázatossági intézkedésként tanácsos orvoshoz fordulni, ha az alábbi tünetek közül egy vagy több jelentkezik:
- Fájdalom a fülben és a fül körül. Jellemző az állandó, lüktető fájdalom.
- „Pulzus lüktetés” a fülben
- Hosszan tartó láz
- A hallás romlik
- Nyugtalanság, alvászavarok, heves sírás (csecsemőknél)
- Fáradtság
Ha a duzzanat erős, oldalra nyomja le a fület. Ennek eredményeként a fülkagyló jelentősen kinyúlik. Ezenkívül nagy mennyiségű tejszerű folyadék gyakran kiürül a fülből. A beteg megtagadhatja az ételt, és apatikusnak tűnhet.
Kisgyermekeknél nehéz meghatározni, hogy pontosan mik a tünetek. Mind a középfülgyulladás, mind a mastoiditis tünete, ha a gyerekek gyakran megfogják a fülüket, vagy előre-hátra rázzák a fejüket. Sok kisgyermek hányingert és hányást tapasztal. A mastoiditis gyakran kevésbé súlyos csecsemőknél, mint idősebb gyermekeknél.
Hogyan jelenik meg a maszkos mastoiditis?
Az álarcos vagy krónikus mastoiditist nem jelzik egyértelműen olyan tünetek, mint a duzzanat vagy a bőrpír. Inkább nem specifikus tünetek jelentkeznek, mint például általános fáradtság, hasi fájdalom, fejfájás, fáradtság vagy étvágytalanság.
Hogyan kezeljük a mastoiditist?
Az orvos a mastoiditist más bakteriális fertőzésekhez hasonlóan antibiotikumokkal kezeli. Attól függően, hogy mely kórokozók felelősek a mastoiditisért, a különböző antibiotikumok különösen hasznosak. Ha a pontos kórokozók (még) nincsenek meghatározva, az orvos általában széles spektrumú antibiotikumot alkalmaz, például a penicillin csoportba tartozó hatóanyagot. Hatékonyak számos különböző baktérium ellen, de különösen hatékonyak a staphylococcusok és a streptococcusok ellen, amelyek a mastoiditis leggyakoribb kórokozói.
Csecsemőknél és kisgyermekeknél az orvos a legkönnyebben a vénán keresztül (infúzióval, „intravénásan”) adja be az antibiotikumot. Ez biztosítja, hogy a gyógyszer valóban a véráramba kerüljön, és ne köpjék ki újra.
Mastoiditis – mikor szükséges műtét?
Ha a mastoiditis nagyon kifejezett, vagy néhány napos kezelés után sem javul, a duzzanat műtéti eltávolítása szükséges. Ebből a célból az orvos eltávolítja a mastoid folyamat gyulladt területeit (mastoidectomia). Az orvosok azt feltételezik, hogy szinte mindig műtétre van szükség. Csak néhány esetet kezelnek antibiotikumokkal.
Két műtéti módszer áll rendelkezésre, az egyszerű és a radikális mastoidectomia. Az egyszerű mastoidectomia során a mastoid folyamatnak csak a gyulladás által érintett sejtjeit távolítják el. A radikális mastoidectomiában viszont a szakember további struktúrákat távolít el. Ide tartozik a külső hallójárat hátsó fala és a középfül dobüregének felső része.
Annak érdekében, hogy a folyadék (általában genny) kiszabaduljon a fülből, az orvos a műtét során egy vékony csövet (lefolyót) helyez el, amelyen keresztül a genny kiürül.
A műtétet mindig fekvőbetegként végezzük. A fül mögött egy kis bemetszést végeznek, amelyen keresztül a műtétet végzik. A bemetszés gyorsan gyógyul.
A műtét után az érintett személyeknek körülbelül egy hétig a kórházban kell maradniuk. Ezt követően általában tünetmentesek. A műtétet követően antibiotikum-terápiát adnak a szervezetben megmaradt baktériumok elpusztítására.
Mit lehet tenni krónikus mastoiditis esetén?
A diagnózis felállítása után az orvos a krónikus mastoiditist antibiotikumokkal és a legtöbb esetben műtéttel kezeli.
Okai és kockázati tényezők
A csecsemőknél és gyermekeknél a mastoiditis okai általában olyan baktériumok, mint a pneumococcusok, streptococcusok és a b típusú Haemophilus influenzae, csecsemőknél pedig gyakran a staphylococcusok. Mivel nincs külső út közvetlenül a mastoid folyamathoz, a mastoiditis általában más betegségek következménye.
A legtöbb esetben a mastoiditist a fertőzések rendszeres láncolata előzi meg. A gyerekek gyorsan és gyakran megfertőződnek különféle vírusokkal, amelyek aztán torok- és garatgyulladást okoznak. A vírusfertőzés csökkenti a szervezet védekezőképességét. Így könnyen kialakul egy további baktériumfertőzés (szuperfertőzés).
A fertőzések során akadályozott váladékelvezetés kedvez a mastoiditisnek. Ez például erősen duzzadt orr vagy eldugult fül esetén fordul elő. A legyengült immunrendszer szintén kedvez a fertőzéseknek. Az immunvédelem gyengülése például bizonyos antibiotikumokkal vagy kortikoszteroidokkal (például kortizonnal) végzett kezelés során, valamint bizonyos krónikus betegségek (például HIV-fertőzés vagy diabetes mellitus) esetén fordul elő.
Vizsgálatok és diagnózis
Ha mastoiditis gyanúja merül fel, egy fül-orr-gégész (ENT) a megfelelő személy, akivel kapcsolatba kell lépni. Az első konzultáció során felveszi az Ön kórtörténetét (anamnézist). Lehetősége lesz részletesen leírni a tüneteit. Gyermekek esetében általában a szülők adnak tájékoztatást. Az orvos kérdéseket tesz fel, például:
- Szenvedett Ön (vagy gyermeke) nemrégiben fertőzésben?
- Mióta jelentkeznek a tünetek?
- Észrevettél folyást a fülből?
Fültükör (otoszkóp) segítségével megvizsgálja a dobhártyát és a külső hallójáratot. Ezt a vizsgálatot otoszkópiának nevezik. Ha van dobhártya duzzanat, azt többek között fényreflex észleli, amely a dobhártyán más helyen található, mint az egészséges fülben. Ráadásul a fül belülről kipirosodik.
A mastoiditis alapos gyanúja esetén a további diagnózis a kórházban történik. Ez azért hasznos, mert a terápia a lehető leghamarabb elkezdődhet, és sebészeti beavatkozásra lehet szükség. Ilyenkor legkésőbb vérképet vesznek. Ha gyulladás van a szervezetben, a vérvizsgálat bizonyos értékei emelkednek. Ezek közé tartozik a fehérvérsejtek (leukociták) száma, a C-reaktív fehérje értéke és a vérsejtek ülepedési sebessége.
Az orvosok tovább erősítik a diagnózist röntgen vagy számítógépes tomográfia segítségével. A kapott képek bármilyen komplikációt mutatnak – például ha genny halmozódott fel a környező területeken.
Kisgyermekekről gyakran nehéz röntgent és számítógépes tomográfiát készíteni, mert gyakran nem fekszenek eleget. Ezért bizonyos esetekben, ha egyértelmű leletek vannak, amelyek alátámasztják a mastoiditis gyanúját, az orvosok nem végzik el ezeket a kiegészítő vizsgálatokat.
A hallásvizsgálat is általában a vizsgálat része.
A betegség lefolyása és prognózisa
A mastoiditis prognózisa attól függ, hogy mikor észlelték a fertőzést. A másodlagos betegségek elkerülése érdekében az orvos a lehető leghamarabb kezeli a mastoiditist. Minél később kezdődik a terápia, annál több időre van szükség a baktériumok elterjedésére a szervezetben, és annál valószínűbb a szövődmények előfordulása.
Ha a kezelést időben elkezdik, a mastoiditis szövődményei általában elkerülhetők. Következetes kezeléssel a mastoiditis néhány napon vagy héten belül meggyógyul. Eközben a tünetek tovább csökkennek. Maradandó károsodás, például halláskárosodás, ritkán fordul elő.
A mastoiditis szövődményei
Ha azonban a mastoiditist nem kezelik, súlyos szövődmények lehetségesek. Ha a genny felhalmozódása nem folyik kifelé, akkor menekülési útvonalakat keres a mastoid folyamat körül. Ez azt eredményezheti, hogy a mastoid alatt, a csonthártyában kapszulázott genny gyűlik össze.
Az is előfordulhat, hogy a genny behatol a csontok és a legkülső agyhártyák közé (epidurális tályog). Az is előfordulhat, hogy a genny behatol a nyak oldalsó izmaiba (Bezold tályog).
Lehetséges, hogy a baktériumok tovább terjednek a szervezetben a mastoid folyamatból. Különösen veszélyes, ha átterjednek az agyhártyára (meningitis) vagy a belső fülre (labirinthitis). Ha a baktériumok bejutnak a véráramba, vérmérgezés (szepszis) lép fel, amely kedvezőtlen körülmények között akár végzetes is lehet.
A mastoid közelében fut az arcideg is, amely többek között az arcizmokért is felelős. Ha ez megsérül, maradandó süketség és arcbénulás lehet a következménye.
Ha szövődmények lépnek fel, a mastoiditis extrém esetekben életveszélyes lefolyású lehet. Ha a középfülgyulladás tünetei nem enyhülnek, vagy az antibiotikum-kezelés befejezése után újra megjelennek, forduljon orvosához.
Megelőzés
Fontos, hogy a fellépő középfülgyulladást azonnal kezeljék. Ennek során tanácsos feltétlenül követni az orvos utasításait. Ha nem szedi rendszeresen, vagy túl rövid ideig szedi az antibiotikumot, előfordulhat, hogy néhány baktérium túléli a fület, és az antibiotikum szedésének abbahagyása után újra elszaporodik.
Ha középfülgyulladás esetén a tünetek két hét elteltével sem enyhülnek, ha a kezelés ellenére fokozódnak, vagy egy idő után kiújulnak, a mastoiditis kockázatának csökkentése érdekében ismét forduljunk orvoshoz.
