Definíció gyomor-bél vérzés
A gyomor-bél vérzés a gyomor-bél traktus kívülről látható vérzése. Vér vagy hányódik, vagy kiválasztódik a bélmozgás. A megjelenése vér lehetővé teszi a következtetések levonását a vérzés forrásáról.
Terápiás gyomor-bél vérzés
A terápia gyomor-bél vérzés kezdetben a keringés stabilizálására összpontosít, mivel a térfogatvesztés az akut veszélyéhez vezethet sokk tünetek. Erre a célra külföldi vér transzfúziót végeznek, vagy plazma expanziót adnak be. Ez utóbbiak plazmahelyettesítőként is ismertek, és adhatók a szervezet saját fehérjeoldataként vagy mesterségesen előállított, módosított keményítőoldatokként (úgynevezett dextránokként).
Szintetikus oldatokat, más néven kolloid oldatokat használnak, ha a vérveszteség nem haladja meg a 20% -ot, és nem várható intolerancia reakció. A „kolloid oldat” elnevezés ezeknek az anyagoknak a térfogatnövelő hatásmechanizmusára utal: A magas fehérjetartalom miatt a vérben magas felszívódás, úgynevezett „kolloid ozmotikus nyomás” képződik hajók, ami a környező szövetekből az erekbe áramló folyadékhoz vezet. Ha a beteg keringése stabil, kiterjedt diagnosztika (lásd fent) végezhető el pl. Műtéti beavatkozás előtt a vérzés forrásának intenzitásának és pontos eredetének megállapítása érdekében.
A műtéti kezelés nem szükséges ismert nyelőcső-varikumok esetén (vastagbél nyelőcső): ezeket előnyösen nem műtéti úton kezeljük a vérzés lezárásával hajók gumiszalagokkal. Ebben a Goff és Stiegmann által bevezetett kezelési módszerben, amely más néven „ligálás”, avastagbél) endoszkópos megfigyelés alatt leszívjuk, és gumiszalaggal rögzítjük az aljzathoz. A választott módszer azonban ma az úgynevezett szkleroterápia (a szklerózistól kezdve = elpusztítva).
Szklerotizáló szer injektálásával, amely például sok telítetlen zsírsavat tartalmazó polidokanolt tartalmaz, mesterséges gyulladást okoznak az érben, a szövet megduzzad és az ér véglegesen záródik. Így egy első vérzéscsillapítás elérhető. Ugyanaz a formázási módszer hajók kezelésében is alkalmazzák vastagbél.
A nyelőcső varikózisának halálozási aránya ér A vérzést a szkleroterápiával lehet a leghatékonyabban csökkenteni: Az orvosi intézkedések hatékonyságának értékelésére szolgáló paraméter, amelyet orvosilag halálozási aránynak is neveznek, a szklerotizáló vérzéses varikumok körüli 50–70% -ról 20–30% -ra csökken a hagyományos sebészeti terápiához képest. Ennek ellenére potenciálisan végzetes szövődmények továbbra is előfordulhatnak: A nyelőcső fala az aspiráció során elszakadhat (orvosi: a nyelőcső megrepedése), az izomcső falainak részei elhalhatnak (orvosi: elhalás) vagy mély, vérző nyálkahártya elváltozások (fekélyek) alakulhatnak ki. Ennek a beavatkozásnak az igazolása, amely a betegek kb. 10% -ában szövődményekkel jár, viszonylag nagy terápiás hasznot jelent egy nagyon fenyegető betegségben, amelynek halálozási kockázata sokszor nagyobb más kezelési módszerek nélkül vagy másokkal (körülbelül egyharmada). a betegek az első vérzéstől halnak meg; lásd fent).
Nem szabad lebecsülni a nyelőcső-varikumok megismétlődésének arányát, vagyis a visszaesések arányát: még a sikeres kezelés esetén is a betegek 70% -ában ismét megjelennek a visszerek (visszerek). Lehetséges, hogy javítható a szkleroterápia és a gumiszalag-lekötés eredménye egy Linton Nachlas-szondának nevezett ballon behelyezésével, amely elsődleges vérzéscsillapítás az erek összenyomásával a gyomor vagy nyelőcső. Ha a fenti intézkedések mindegyike nem vezet sikerhez, akkor a nyelőcső visszér ér a vérzést műtéti úton kell kezelni, pl mellkas (orvosilag: transthoracalis), a nyelőcső elvágása és a vérző vénák eltávolítása (ezt az eljárást, amelyet csak ritkán alkalmaznak és ultima arányként alkalmaznak, „sperma sebészet").
Azonnali műtétre van szükség az artériás vérzés injektálásához (a Forrest 1a besorolású, lásd fentebb) és a hátsó fal erősen vérző hibáihoz. gyomor nagy artériák közelsége miatt. Gyakran használják az elektromos és lézeres koagulációt, valamint a fémbilincsek (úgynevezett hemoklipek) elhelyezését a kezdeti vérzéscsillapítás.Ha a Forrest szerint 1b besorolású vénás szivárgó vérzés van, akkor nagy az esélye annak, hogy a vérzés önmagában megáll. Egyébként itt is alkalmazzák a már említett lézeres koagulációs (lézeres szkleroterápia) és szkleroterápiás módszereket.
Ha ez nem lehetséges, akkor elvégezhető a (statisztikailag kissé kevésbé sikeres) elektromos koaguláció (szkleroterápia) egy úgynevezett Electro-Hydro-Thermo Probe-val). Minden esetben további haemosztatikus gyógyszerek, például szekretin és szomatosztatin, amely a test számos mirigyében gátolja a hormontermelést, megpróbálja támogatni az elsődleges (közvetlen) haemostasis-t. A savtermelés megelőzésére szolgáló gyógyszerek csökkentik a vérzés korai megismétlődésének gyakoriságát (úgynevezett H2 receptor antagonisták, a „H” jelentése hisztamin, egy hírvivő anyag, amely elősegíti a gyomor sav; egy H2 receptor antagonista így blokkolja a hisztamin hatását.
Alternatív megoldásként a protonpumpa inhibitorok omeprazol vagy pantoprazolt manapság széles körben alkalmaznak a termelés gátlására gyomorsav. Ezenkívül a kezelést általában a meglévő fekélyek megszüntetésére vagy azok kialakulásának megakadályozására végzik: A csíra Helicobacter pylori, amely mára bebizonyosodott, hogy a fő ok, kéthetes kombinált terápiával sikeresen kiküszöbölhető különféle antibiotikumok. ) További információt erről a témáról a Gastric oldalon talál fekély Alsó esetén gyomor-bél vérzés, pl. Meckel diverticula vérzése miatt ezeket műtéti úton el kell távolítani.
Különböző kezelési módszerek állnak rendelkezésre az érrendszeri rendellenességek kezelésére, amelyek angiodysplasiaként ismertek: Ezek akár műtéti úton is eltávolíthatók, elektromosan koagulálhatók (szklerózissal) vagy lezárhatók artériás embolizációval (az edényben kialakuló alvadékkal). Ez utóbbi módszer elve folyékony műanyag vagy műanyag gyöngyök adagolása az edénybe katéter segítségével a teljes lezárás elérése érdekében. Az endoszkóppal (tubusos kamerával) végzett vizsgálat lehetővé teszi a gyomor-bélvérzés három csoportba sorolását, osztályozásuk szerint a további kezelés.
Az úgynevezett „vérzés” alapja a vérzés aktivitása:
- Forrest 1-es típusú aktív vérzés: Az 1a típusú Forrest injekciós artériás vérzés Az 1b típusú Forrest egy vénás szivárgó vérzés
- Forrest 2-es típusú vérzés, amelyet már leállítottak Forrest 2a típusú: a korábban vérző edény endoszkóposan látható a sérült területen belül Forrest 2b típusú: nyálkahártya-sérülés van koagulált vérrel borítva Forrest 2c típusú: endoszkópia sósav alvadt vérrel borított sérülést mutat - azaz hematint)
- 2a típusú erdei erdő: a korábban vérző edény endoszkóposan látható a sérült területen
- 2b típusú Forrest: véralvadásos vérrel borított nyálkahártya sérülés van
- 2c típusú erdő: a endoszkópia sósav alvadt vérrel borított sérülést mutat - azaz hematint)
- Forrest 3. típusú gyomor vagy bél elváltozások nyálkahártya, amelynek súlyossága nem elegendő a fenti kategóriák egyikébe történő besoroláshoz, és amelyekből (még) nem észleltek vérzést.
- 2a típusú erdei erdő: a korábban vérző edény endoszkóposan látható a sérült területen
- 2b típusú Forrest: véralvadásos vérrel borított nyálkahártya sérülés van
- 2c típusú erdő: a endoszkópia sósav alvadt vérrel borított sérülést mutat - azaz hematint)
