Gerincvelősérülés: meghatározás, gyógyulás, következmények

Rövid áttekintés

  • Mi az a paraplégia? A gerincvelő idegeinek részleges vagy teljes levágása
  • Kezelés: Akut terápia, műtét, gyógyszeres kezelés, rehabilitáció
  • A betegség lefolyása és prognózisa: Az egyéni lefolyás, a prognózis a károsodás mértékétől és helyétől függ
  • Tünetek: A gerincvelő-károsodás mértékétől és helyétől függően: lábak és karok, valamint törzs bénulása, hólyag- és bélkontroll elvesztése, szexuális funkciózavar
  • Diagnosztika: a baleset lefolyása, tipikus tünetek, mint a lábak (és a karok) bénulása és az érzékelés elvesztése, képalkotás (röntgen, CT, MRI), vér és gerincfolyadék vizsgálata.
  • Megelőzés: általános biztonsági intézkedések a balesetek elkerülése érdekében, az alapbetegség kezelése

Mi a paraplegia?

Meghatározás

Komplett gerincvelő-szindróma esetén az érintett személyek a sérülés szintje alatt teljesen lebénulnak; inkomplett gerincvelő-szindrómában a reziduális funkciók megmaradnak.

Mi a gerincvelő?

A gerinc négy részből áll:

  • Nyaki gerinc (HWS): 7 csigolya (C1-C7)
  • Mellkasi gerinc (BWS): 12 csigolya (Th1-től Th12-ig)
  • Ágyéki gerinc (LWS): 5 csigolya (L1-L5)
  • Szakrális gerinc (SWS): keresztcsont (Os sacrum) és farkcsont (Os coccygi)

Ha ez az idegi kapcsolat a gerincvelőben megszakad vagy megszakad, ezeknek a jeleknek a továbbítása mindkét irányban meghiúsul. A gerincvelő-sérülés mértékétől függően a lábak (és a karok) bénulása, valamint a test különböző területein funkcionális zavarok lépnek fel – leggyakrabban vizelési vagy székletürítési problémák és szexuális zavarok.

Mi az, hogy lebénult?

A paraplegia az érintett egyének különböző testi funkcióinak jelentős kudarcához vezet. Az esettől függően a következő idegrendszerek érintettek, önmagukban vagy kombinációban:

  • Motoros idegek: szükségesek a karok és lábak tudatos mozgásához
  • Vegetatív idegek: belek és hólyag kiürülése, izzadás, szív- és érrendszeri szabályozás, légzésfunkció, szexualitás
  • Érzékszervi idegek: érintés és fájdalomérzés

Osztályozás a gerincvelő-sérülés súlyossága szerint

Teljes paraplegia (plegia, bénulás): Teljes paraplegia esetén az idegek egy adott helyen teljesen elszakadnak. A sérülés helyétől függően a karok, lábak és a törzs teljesen lebénulnak, az izomerő és az érzet teljesen hiányzik. A testfunkciók, például a bél- és hólyagürítés, valamint a szexuális funkció súlyosan károsodott.

Osztályozás a sérülés mértéke szerint

Paraplegia/paraparesis: Ha a gerincvelő sérülése a mellkasi vagy ágyéki gerincben – az első mellkasi csigolya alatt – a lábak és a törzs egyes részei megbénulnak. A karok nem érintettek.

A paraplegia számos testi funkcióra jelentős hatással van, de soha nem rontja a szellemi képességeket!

Frekvencia

A férfiak lényegesen nagyobb valószínűséggel szenvednek traumás bénulásban, mint a nők, körülbelül 80 százalék, és az átlagéletkor 40 év.

A paraplegia gyógyítható?

Most jó lehetőségek vannak arra, hogy célzott terápiákkal javítsunk az érintettek helyzetén. Minden kezelés célja a holisztikus rehabilitáció, amelynek lehetővé kell tennie az érintettek számára, hogy minél önrendelkező életet éljenek.

Kezelés az akut fázisban

Sebészet

Sok betegnél a baleset után műtétre van szükség. A gerincvelő tehermentesítésére szolgál. Ez a helyzet például csigolyatörések vagy porckorongsérv esetén. Itt a sebész megpróbálja eltávolítani az esetlegesen előforduló csontszilánkokat, vagy stabilizálni a gerincoszlopot.

Gyógyszer

Rehabilitáció

A rehabilitáció elsődleges célja, hogy a beteg a kórházi kezelést követően nagymértékben önálló életet éljen, és elkerülje a szövődményeket. Mivel a paraplegia az élet számos területét érinti, a pácienst általában egy interdiszciplináris orvosokból, ápolónőkből, gyógytornászokból, foglalkozási terapeutákból és pszichoterapeutákból álló csapat támogatja, hogy lépésről lépésre visszataláljanak a mindennapi életbe.

Minden bénulásos terápiát kap, amely egyénileg igazodik az igényeihez. Beszéljen nyíltan orvosával vagy terapeutájával elképzeléseiről és félelmeiről!

A rehabilitáció során az érintettek fokozatosan megtanulnak együtt élni fogyatékosságukkal. A rehabilitáció a következő intézkedéseket tartalmazza:

  • Fizioterápia és kerekesszékes edzés
  • A munkaterápia során a páciensek új mozgásmintákat sajátítanak el azzal a céllal, hogy újra önállóan végezzék el a mindennapi tevékenységeket, például öltözködést vagy ételkészítést.
  • A pszichoterápia stratégiákat tanít az új helyzettel való jobb megbirkózásra.
  • A beszédterápiás gyakorlatok segítenek a beszéd- és nyelési zavarokban. Ha a rekeszizom megbénul, az érintettek olyan technikákat tanulnak, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy a nap folyamán több órán keresztül önállóan lélegezzenek.

Életre gyakorolt ​​hatások

A betegség progressziója

Az idegek teljes levágása a végtagokat (lábakat, karokat) lebénítja, ami nem gyógyítható. Attól függően, hogy a sérülés az első mellkasi csigolya felett vagy alatt van, az orvosok tetraplegiáról/tetraparézisről (mind a négy végtag bénulása, beleértve a törzset is) vagy paraplegiáról (a lábak, valamint a törzs egyes részeinek bénulása) beszélnek.

Ha a bénulást nem traumás okok váltották ki, lehetséges a korrekció. Ez a helyzet például a gerincvelő gyulladásainál. Ha az idegek még épek, átvehetik az elveszett idegek feladatait. Ebben az esetben az orvosok „kompenzációról” beszélnek.

Prognózis

Tünetek

A fellépő tünetek a gerincvelő-sérülés mértékétől és típusától függenek. A gerincvelőben különböző idegpályák vannak: szenzoros idegek az olyan érzetekhez, mint a hő, hideg, érintés vagy fájdalom, és a mozgást irányító motoros idegek. Attól függően, hogy melyik útvonal érintett, a tünetek is eltérőek.

Tünetek az akut fázisban (gerinc sokk)

A gerincsokk fázisában a betegek ezért intenzív orvosi ellátást igényelnek a létfontosságú testi funkciók fenntartásához. Csak a sokk enyhülése után lehet megbecsülni a maradandó károsodás tényleges mértékét.

A gerincsokk jellemzői:

  • Az izmok teljes petyhüdt bénulása a sérülés szintje alatt.
  • A sérülés szintje alatt nincs érintés vagy fájdalom
  • Reflexek hiánya a sérülés szintje alatt
  • Bélelzáródás a bénult bélizmok miatt
  • A rekeszizom bénulása miatti légzési elégtelenség a negyedik nyakcsigolya feletti károsodással
  • Keringési gyengeség
  • Alacsony testhőmérséklet
  • Vese rendellenességek

A teljes paraplegia tünetei

A hiányos paraplegia tünetei

Bél- és hólyagürítési zavar

Szinte minden paraplegiában szenvedő embernél bélürülési és húgyhólyagürítési zavarok alakulnak ki. A bélürítési zavarok a következők:

  • Székrekedés
  • Hasmenés
  • Bélelzáródás
  • Mivel a végbélben lévő záróizom is érintett, az érintett egyének alig vagy egyáltalán nem tudják ellenőrizni a bélmozgást.

Hólyagürítési zavarok:

  • Az érintett személyek ellenőrizhetetlenül veszítenek vizeletet.

Szexuális funkciózavar

Melyek a paraplegia lehetséges szövődményei?

Az izombénulás vagy érzékszervi zavarok hosszú távú következményekkel járnak, amelyek számos bénultság életét befolyásolják.

  • Húgyutak: kényszerinkontinencia, visszatérő hólyagfertőzések, veseműködési zavarok
  • Emésztőrendszer: székrekedés, hasmenés, széklet inkontinencia, bélelzáródás.
  • Erek: megnő az érelzáródás (különösen a mélyvénás trombózis) kockázata
  • A krónikus fájdalom (neuropathiás fájdalom) állandó égő, bizsergő vagy felvillanyozó érzésként nyilvánul meg.
  • A szexuális funkció károsodása: csökkent a hüvely síkosodása, csökkent erekciós funkció férfiaknál.
  • Fekélyek nyomással terhelt területeken (decubitus), mint például az ischium, a keresztcsont és a farkcsont, a combcsont (nagyobb trochanter) vagy a sarok
  • Csontvesztés (osteoporosis) a bénult testrészben
  • Légzési zavar váladéktorlódással, tüdőgyulladással vagy a tüdő összeomlásával a negyedik mellcsigolya feletti sérülés esetén (rekeszizom bénulása)

Mik a paraplegia okai?

balesetek

Az esetek körülbelül felében trauma okozza a paraplegiát. Ebben az esetben a gerincvelő közvetlen, néha hatalmas erő hatására károsodik. Ilyenek például a közlekedési balesetek, esések, sportsérülések vagy úszásbalesetek.

Nem traumás károsodás

  • Sclerosis multiplex
  • Porckorongsérv
  • Csigolyatesttörés (csigolyatörés)
  • Gerincvelői infarktus (gerinc ischaemia)
  • Bizonyos vírusok vagy baktériumok által okozott gerincvelő-gyulladás (fertőző myelitis), egyes esetekben autoimmun eredetű gyulladás
  • A gerincvelő daganatai, általában prosztata- vagy mellrákból származó áttétek
  • Sugárterápia eredményeként (sugár myelopathia)
  • Rendkívül ritkán fordul elő paraplégia az agy-gerincvelői folyadék eltávolítása (lumbálpunkció) vagy spinális érzéstelenítés (a test alsó felén végzett eljárások érzéstelenítése, például császármetszés, csípőprotézis műtét) következtében.

Mit csinál az orvos?

Kórtörténet

Esésből vagy balesetből eredő gerincvelő-sérülések esetén a történtek leírása adja az orvosnak az első jeleket az esetleges bénulásra.

Klinikai neurológiai vizsgálat

Az orvos megvizsgálja, hogy a beteg tud-e mozogni vagy érezni ingereket, például egy tűvel. Ellenőrzi a reflexeket, valamint a légzési, hólyag-, bél- és szívműködést is.

Képalkotó eljárások

A vér és az agy-gerincvelői folyadék vizsgálata

A vér és a csontvelőt körülvevő folyadék (agy-gerincvelői folyadék) vizsgálata információt nyújt a baktériumok vagy vírusok lehetséges fertőzéséről.

Döntés a további eljárásról

Ezen előzetes vizsgálatok alapján az orvos dönti el, hogy milyen további lépések szükségesek. A bénulás tényleges mértékére vonatkozó végső diagnózis csak a gerincsokk enyhülése után lehetséges.

Megelőzés

A gerincvelő-sérülések körülbelül fele baleset vagy esés következménye. Ide tartoznak elsősorban a közlekedési, szabadidős és munkahelyi balesetek.

Tippek a sérülések megelőzésére:

  • Ne ugorjon fejjel előre ismeretlen vizekre.
  • Tegye meg a biztonsági óvintézkedéseket a munkahelyen (különösen, ha magasban dolgozik, például tetőfedő).
  • Óvatosan vezessen autót vagy motorkerékpárt.
  • Rögzítse a létrákat, ne rakja egymásra a bútorokat a létra helyettesítőjeként.

Ha a bénulás más betegség következménye, a megelőzés csak korlátozottan lehetséges – veleszületett betegségek esetén egyáltalán nem.