Rövid áttekintés
- Mi az a paraplégia? A gerincvelő idegeinek részleges vagy teljes levágása
- Kezelés: Akut terápia, műtét, gyógyszeres kezelés, rehabilitáció
- A betegség lefolyása és prognózisa: Az egyéni lefolyás, a prognózis a károsodás mértékétől és helyétől függ
- Tünetek: A gerincvelő-károsodás mértékétől és helyétől függően: lábak és karok, valamint törzs bénulása, hólyag- és bélkontroll elvesztése, szexuális funkciózavar
- Diagnosztika: a baleset lefolyása, tipikus tünetek, mint a lábak (és a karok) bénulása és az érzékelés elvesztése, képalkotás (röntgen, CT, MRI), vér és gerincfolyadék vizsgálata.
- Megelőzés: általános biztonsági intézkedések a balesetek elkerülése érdekében, az alapbetegség kezelése
Mi a paraplegia?
Meghatározás
Komplett gerincvelő-szindróma esetén az érintett személyek a sérülés szintje alatt teljesen lebénulnak; inkomplett gerincvelő-szindrómában a reziduális funkciók megmaradnak.
Mi a gerincvelő?
A gerinc négy részből áll:
- Nyaki gerinc (HWS): 7 csigolya (C1-C7)
- Mellkasi gerinc (BWS): 12 csigolya (Th1-től Th12-ig)
- Ágyéki gerinc (LWS): 5 csigolya (L1-L5)
- Szakrális gerinc (SWS): keresztcsont (Os sacrum) és farkcsont (Os coccygi)
Ha ez az idegi kapcsolat a gerincvelőben megszakad vagy megszakad, ezeknek a jeleknek a továbbítása mindkét irányban meghiúsul. A gerincvelő-sérülés mértékétől függően a lábak (és a karok) bénulása, valamint a test különböző területein funkcionális zavarok lépnek fel – leggyakrabban vizelési vagy székletürítési problémák és szexuális zavarok.
Mi az, hogy lebénult?
A paraplegia az érintett egyének különböző testi funkcióinak jelentős kudarcához vezet. Az esettől függően a következő idegrendszerek érintettek, önmagukban vagy kombinációban:
- Motoros idegek: szükségesek a karok és lábak tudatos mozgásához
- Vegetatív idegek: belek és hólyag kiürülése, izzadás, szív- és érrendszeri szabályozás, légzésfunkció, szexualitás
- Érzékszervi idegek: érintés és fájdalomérzés
Osztályozás a gerincvelő-sérülés súlyossága szerint
Teljes paraplegia (plegia, bénulás): Teljes paraplegia esetén az idegek egy adott helyen teljesen elszakadnak. A sérülés helyétől függően a karok, lábak és a törzs teljesen lebénulnak, az izomerő és az érzet teljesen hiányzik. A testfunkciók, például a bél- és hólyagürítés, valamint a szexuális funkció súlyosan károsodott.
Osztályozás a sérülés mértéke szerint
Paraplegia/paraparesis: Ha a gerincvelő sérülése a mellkasi vagy ágyéki gerincben – az első mellkasi csigolya alatt – a lábak és a törzs egyes részei megbénulnak. A karok nem érintettek.
A paraplegia számos testi funkcióra jelentős hatással van, de soha nem rontja a szellemi képességeket!
Frekvencia
A férfiak lényegesen nagyobb valószínűséggel szenvednek traumás bénulásban, mint a nők, körülbelül 80 százalék, és az átlagéletkor 40 év.
A paraplegia gyógyítható?
Most jó lehetőségek vannak arra, hogy célzott terápiákkal javítsunk az érintettek helyzetén. Minden kezelés célja a holisztikus rehabilitáció, amelynek lehetővé kell tennie az érintettek számára, hogy minél önrendelkező életet éljenek.
Kezelés az akut fázisban
Sebészet
Sok betegnél a baleset után műtétre van szükség. A gerincvelő tehermentesítésére szolgál. Ez a helyzet például csigolyatörések vagy porckorongsérv esetén. Itt a sebész megpróbálja eltávolítani az esetlegesen előforduló csontszilánkokat, vagy stabilizálni a gerincoszlopot.
Gyógyszer
Rehabilitáció
A rehabilitáció elsődleges célja, hogy a beteg a kórházi kezelést követően nagymértékben önálló életet éljen, és elkerülje a szövődményeket. Mivel a paraplegia az élet számos területét érinti, a pácienst általában egy interdiszciplináris orvosokból, ápolónőkből, gyógytornászokból, foglalkozási terapeutákból és pszichoterapeutákból álló csapat támogatja, hogy lépésről lépésre visszataláljanak a mindennapi életbe.
Minden bénulásos terápiát kap, amely egyénileg igazodik az igényeihez. Beszéljen nyíltan orvosával vagy terapeutájával elképzeléseiről és félelmeiről!
A rehabilitáció során az érintettek fokozatosan megtanulnak együtt élni fogyatékosságukkal. A rehabilitáció a következő intézkedéseket tartalmazza:
- Fizioterápia és kerekesszékes edzés
- A munkaterápia során a páciensek új mozgásmintákat sajátítanak el azzal a céllal, hogy újra önállóan végezzék el a mindennapi tevékenységeket, például öltözködést vagy ételkészítést.
- A pszichoterápia stratégiákat tanít az új helyzettel való jobb megbirkózásra.
- A beszédterápiás gyakorlatok segítenek a beszéd- és nyelési zavarokban. Ha a rekeszizom megbénul, az érintettek olyan technikákat tanulnak, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy a nap folyamán több órán keresztül önállóan lélegezzenek.
Életre gyakorolt hatások
A betegség progressziója
Az idegek teljes levágása a végtagokat (lábakat, karokat) lebénítja, ami nem gyógyítható. Attól függően, hogy a sérülés az első mellkasi csigolya felett vagy alatt van, az orvosok tetraplegiáról/tetraparézisről (mind a négy végtag bénulása, beleértve a törzset is) vagy paraplegiáról (a lábak, valamint a törzs egyes részeinek bénulása) beszélnek.
Ha a bénulást nem traumás okok váltották ki, lehetséges a korrekció. Ez a helyzet például a gerincvelő gyulladásainál. Ha az idegek még épek, átvehetik az elveszett idegek feladatait. Ebben az esetben az orvosok „kompenzációról” beszélnek.
Prognózis
Tünetek
A fellépő tünetek a gerincvelő-sérülés mértékétől és típusától függenek. A gerincvelőben különböző idegpályák vannak: szenzoros idegek az olyan érzetekhez, mint a hő, hideg, érintés vagy fájdalom, és a mozgást irányító motoros idegek. Attól függően, hogy melyik útvonal érintett, a tünetek is eltérőek.
Tünetek az akut fázisban (gerinc sokk)
A gerincsokk fázisában a betegek ezért intenzív orvosi ellátást igényelnek a létfontosságú testi funkciók fenntartásához. Csak a sokk enyhülése után lehet megbecsülni a maradandó károsodás tényleges mértékét.
A gerincsokk jellemzői:
- Az izmok teljes petyhüdt bénulása a sérülés szintje alatt.
- A sérülés szintje alatt nincs érintés vagy fájdalom
- Reflexek hiánya a sérülés szintje alatt
- Bélelzáródás a bénult bélizmok miatt
- A rekeszizom bénulása miatti légzési elégtelenség a negyedik nyakcsigolya feletti károsodással
- Keringési gyengeség
- Alacsony testhőmérséklet
- Vese rendellenességek
A teljes paraplegia tünetei
A hiányos paraplegia tünetei
Bél- és hólyagürítési zavar
Szinte minden paraplegiában szenvedő embernél bélürülési és húgyhólyagürítési zavarok alakulnak ki. A bélürítési zavarok a következők:
- Székrekedés
- Hasmenés
- Bélelzáródás
- Mivel a végbélben lévő záróizom is érintett, az érintett egyének alig vagy egyáltalán nem tudják ellenőrizni a bélmozgást.
Hólyagürítési zavarok:
- Az érintett személyek ellenőrizhetetlenül veszítenek vizeletet.
Szexuális funkciózavar
Melyek a paraplegia lehetséges szövődményei?
Az izombénulás vagy érzékszervi zavarok hosszú távú következményekkel járnak, amelyek számos bénultság életét befolyásolják.
- Húgyutak: kényszerinkontinencia, visszatérő hólyagfertőzések, veseműködési zavarok
- Emésztőrendszer: székrekedés, hasmenés, széklet inkontinencia, bélelzáródás.
- Erek: megnő az érelzáródás (különösen a mélyvénás trombózis) kockázata
- A krónikus fájdalom (neuropathiás fájdalom) állandó égő, bizsergő vagy felvillanyozó érzésként nyilvánul meg.
- A szexuális funkció károsodása: csökkent a hüvely síkosodása, csökkent erekciós funkció férfiaknál.
- Fekélyek nyomással terhelt területeken (decubitus), mint például az ischium, a keresztcsont és a farkcsont, a combcsont (nagyobb trochanter) vagy a sarok
- Csontvesztés (osteoporosis) a bénult testrészben
- Légzési zavar váladéktorlódással, tüdőgyulladással vagy a tüdő összeomlásával a negyedik mellcsigolya feletti sérülés esetén (rekeszizom bénulása)
Mik a paraplegia okai?
balesetek
Az esetek körülbelül felében trauma okozza a paraplegiát. Ebben az esetben a gerincvelő közvetlen, néha hatalmas erő hatására károsodik. Ilyenek például a közlekedési balesetek, esések, sportsérülések vagy úszásbalesetek.
Nem traumás károsodás
- Sclerosis multiplex
- Porckorongsérv
- Csigolyatesttörés (csigolyatörés)
- Gerincvelői infarktus (gerinc ischaemia)
- Bizonyos vírusok vagy baktériumok által okozott gerincvelő-gyulladás (fertőző myelitis), egyes esetekben autoimmun eredetű gyulladás
- A gerincvelő daganatai, általában prosztata- vagy mellrákból származó áttétek
- Sugárterápia eredményeként (sugár myelopathia)
- Rendkívül ritkán fordul elő paraplégia az agy-gerincvelői folyadék eltávolítása (lumbálpunkció) vagy spinális érzéstelenítés (a test alsó felén végzett eljárások érzéstelenítése, például császármetszés, csípőprotézis műtét) következtében.
Mit csinál az orvos?
Kórtörténet
Esésből vagy balesetből eredő gerincvelő-sérülések esetén a történtek leírása adja az orvosnak az első jeleket az esetleges bénulásra.
Klinikai neurológiai vizsgálat
Az orvos megvizsgálja, hogy a beteg tud-e mozogni vagy érezni ingereket, például egy tűvel. Ellenőrzi a reflexeket, valamint a légzési, hólyag-, bél- és szívműködést is.
Képalkotó eljárások
A vér és az agy-gerincvelői folyadék vizsgálata
A vér és a csontvelőt körülvevő folyadék (agy-gerincvelői folyadék) vizsgálata információt nyújt a baktériumok vagy vírusok lehetséges fertőzéséről.
Döntés a további eljárásról
Ezen előzetes vizsgálatok alapján az orvos dönti el, hogy milyen további lépések szükségesek. A bénulás tényleges mértékére vonatkozó végső diagnózis csak a gerincsokk enyhülése után lehetséges.
Megelőzés
A gerincvelő-sérülések körülbelül fele baleset vagy esés következménye. Ide tartoznak elsősorban a közlekedési, szabadidős és munkahelyi balesetek.
Tippek a sérülések megelőzésére:
- Ne ugorjon fejjel előre ismeretlen vizekre.
- Tegye meg a biztonsági óvintézkedéseket a munkahelyen (különösen, ha magasban dolgozik, például tetőfedő).
- Óvatosan vezessen autót vagy motorkerékpárt.
- Rögzítse a létrákat, ne rakja egymásra a bútorokat a létra helyettesítőjeként.
Ha a bénulás más betegség következménye, a megelőzés csak korlátozottan lehetséges – veleszületett betegségek esetén egyáltalán nem.
