Mi az a szcintigráfia?
A szcintigráfia egy vizsgálati módszer a nukleáris medicina területéről: A beteget alacsony radioaktív anyagokkal injektálják gyógyszerként diagnosztikai célból. Ezeknek az úgynevezett radiofarmakonoknak két típusa van:
- Egyes radioaktív anyagokat közvetlenül adnak be. Ilyen radionuklidok például a radioaktív jód, amely elsősorban a pajzsmirigybe vándorol.
A célszövetben a radiofarmakon különösen nagy metabolikus aktivitású és jó vérkeringésű helyeken halmozódik fel. Úgynevezett gamma-sugarakat bocsát ki, amelyeket speciális kamera (gammakamera) mér. Ezután egy számítógép kiszámítja a vizsgált testrész képét (szcintigram).
A szcintigráfia segítségével sokféle szövet vizsgálható, mint például a csontok, a pajzsmirigy vagy a szívizom.
További információ: Csontszcintigráfia
Az eljárás különösen alkalmas csontok vizsgálatára. Bővebben a Csontszcintigráfia című cikkben olvashat.
További információ: Pajzsmirigy szcintigráfia
További információ: Myocardialis szcintigráfia
A szívizom szcintigráfia lehetővé teszi az orvos számára, hogy ellenőrizze a szívizom (szívizom) állapotát. További információ a szívizom szcintigráfia című cikkben található.
Szomatosztatin receptor szcintigráfia (oktreotid szcintigráfia).
SPECT és SPECT/CT
A SPECT (Single Photon Emission Computed Tomography) annak az eljárásnak a továbbfejlesztése, amelyben több gamma kamera mozog a páciens körül. Így a normál „sík” szcintigráfiával ellentétben háromdimenziós keresztmetszeti képek készíthetők.
Mikor végeznek szcintigráfiát?
Ellentétben más képalkotó módszerekkel, mint például a számítógépes tomográfia (CT) vagy a mágneses rezonancia képalkotás (MRI), a szcintigráfia információt nyújt a szövetek aktivitásáról. Mivel a daganatok gyakran fokozott metabolikus aktivitást mutatnak, a szcintigráfiát különösen gyakran alkalmazzák a rákgyógyászatban. Ezenkívül a nukleáris medicina eljárásának más lehetséges alkalmazásai is vannak, mint például:
- A veseműködés vizsgálata (például ha veseartéria szűkület gyanúja merül fel)
- A véráramlás és a tüdő szellőztetésének vizsgálata tüdőembólia gyanúja esetén (perfúziós-ventillációs tüdőszcintigráfia)
- A csontok betegségeinek vagy sérüléseinek tisztázása (például fertőzések, oszteonekrózis, csontritkulás, daganatok, törések)
- A szívizom funkcionális vizsgálata (például szívroham után vagy koszorúér-betegség esetén)
Mi történik a szcintigráfia során?
A szcintigráfiát szakorvos, nukleáris medicina szakember végzi. A vizsgálat előtt részletes megbeszélést folytat Önnel. Tájékoztatni fogja Önt a vizsgálat előnyeiről és kockázatairól, valamint rákérdez a korábbi betegségekre és a rendszeres gyógyszeres kezelésre.
Maga a vizsgálat teljesen fájdalommentes. A CT vagy MRI vizsgálattal ellentétben a normál szcintigráfiához nem kell „csőbe” menni, hiszen a gamma kamera szabadon mozoghat.
Milyen kockázatokkal jár a szcintigráfia?
A szcintigráfiával kapcsolatos mellékhatások nagyon ritkák. A beadott radiofarmakon átmeneti hőérzetet, bőrreakciókat (viszketés, bőrpír stb.), fémes ízt a szájban vagy enyhe hányingert okozhat.
A sugárterhelés hosszú távon bizonyos egészségügyi kockázatot jelent. A sugárterhelés azonban alacsony (összehasonlítható a röntgensugárzáséval). Ezenkívül a szervezet gyorsan kiválasztja a radioaktív anyagot. Az, hogy pontosan mekkora a sugárzás okozta egészségügyi kockázat, elsősorban a felhasznált radiofarmakon típusától és mennyiségétől, valamint a vizsgált testrésztől függ.
Mire kell figyelni szcintigráfia után?
Közvetlenül a szcintigráfia után enyhe radioaktív sugárzást bocsát ki. Ezért néhány órán keresztül kerülnie kell a szoros érintkezést terhes nőkkel, szoptató anyákkal és kisgyermekekkel.
