Rövid áttekintés
- Kezelés: Orvosi kezelés szükséges a gyulladás súlyosságától függően, a diétás intézkedésektől a fizikai pihenéstől az antibiotikumokig és a műtétig.
- Tünetek: Fájdalom az érintett bélterületen, gyakran a bal alsó hasban, puffadás, székrekedés, hasmenés, hányinger
- Okok és kockázati tényezők: gyulladt diverticulum vezet a betegséghez, kockázati tényezők: egészségtelen táplálkozás, elhízás, mozgáshiány valamint bizonyos betegségek és gyógyszerek
- Diagnózis: Orvosi interjú, fizikális vizsgálat (például tapintás, meghallgatás), vérvizsgálat a gyulladás jeleinek kimutatására, vizeletvizsgálat, ultrahang és/vagy számítógépes tomográfia, ritkán mágneses rezonancia képalkotás (MRI)
- Megelőzés: Rostban gazdag, vegetáriánus vagy legalább hússzegény étrend, megfelelő folyadékbevitel, testmozgás, testsúlycsökkentés, dohányzástól való tartózkodás.
Mi a diverticulitis?
A divertikulitisz olyan állapot, amelyben a vastag- vagy vékonybél dudorai begyulladnak. Ezeket a kiemelkedéseket az orvosok divertikuláknak nevezik. Ha több diverticula is létezik, ezt divertikulózisnak nevezzük. Különösen érzékenyek a fertőzésekre, mivel előfordulhat, hogy a csírákkal teli széklet hosszabb ideig elhúzódik a kiürítésben.
A béldivertikulák önmagukban nem kórosak, és kezdetben nem okoznak tüneteket. Az előfordulás az életkorral növekszik. A 70 és 85 év közötti emberekben a nyugati iparosodott országokban körülbelül minden másodiknak van diverticula.
Ha a divertikulák begyulladnak, olyan tünetek jelentkezhetnek, mint a hasi fájdalom, láz, székrekedés és puffadás.
Az orvosok megkülönböztetik a divertikulitisz különböző formáit vagy szakaszait:
- A legtöbb esetben akut, szövődménymentes diverticulitis van jelen. Ebben az esetben a divertikulák kellemetlen tüneteket okoznak, de nem vezetnek további szövődményekhez és a bélfal károsodásához. Szinte mindig lehetséges a divertikulitisz konzervatív terápiája – vagyis műtét nélküli kezelés.
- Akut szövődményes diverticulitisben a gyulladt nyúlványok további problémákat okoznak. Ilyenek például a tályogok, fisztulák, bélelzáródás vagy lyuk (perforáció) a bélfalon. A súlyos egészségügyi következmények elkerülése érdekében általában divertikulitisz műtétre van szükség.
A gyulladás gyakran az egyes divertikulumokat körülvevő területre korlátozódik (peridiverticulitis). Előfordulhat azonban, hogy a bél nagyobb részei begyulladnak (pericolitis).
Divertikulózisra
A divertikulitisz általában a bélfal kezdetben ártalmatlan kiemelkedéseiből alakul ki (divertikulózis). Erről bővebben a Divertikulózis című cikkben olvashat.
Hogyan kezelhető a divertikulitisz?
A divertikulitisz terápia attól függ, hogy az érintett személynek milyen tünetei vannak, és a hasüreg mely struktúrái vannak gyulladva. Az orvosok sok esetben úgynevezett irányelvekre alapozzák a kezelést. Ezek a jelenlegi tudományos ismereteken alapuló kezelési ajánlások bizonyos betegségekre. A divertikulitisz esetében ezek a következő ajánlásokat tartalmazzák.
Szövődménymentes divertikulitisz kezelése
- Elegendő folyadékbevitel
- Könnyen emészthető folyékony diéta, néha az úgynevezett „űrhajós diéta” (vékonybélből felszívódó, alacsony molekulatömegű diéta)
- A betegség akut fázisában rostszegény étrend; később általában rostdús, hússzegény étrend
Hasonlóképpen, az orvosok néha antibiotikumokat (például metronidazolt és ciprofloxacint) írnak fel a divertikulitisz kezelésére, különösen, ha vannak kockázati tényezők. Ezenkívül néha gyulladáscsökkentő szereket, például aminoszalicilátokat használnak. Fájdalom esetén görcsoldó készítmények, például metamizol és butilszkopolamin támogatják a divertikulitisz kezelését.
Az akut, szövődménymentes divertikulitisz vagy a munkaképtelenség kezelésének időtartama a divertikulitisz ezen formája esetén általában körülbelül hat-nyolc hét. Súlyos esetekben a betegeknek gyakran hosszabb ideig kell felépülniük.
Bonyolult divertikulitisz kezelése
Kifejezett divertikulitisz vagy szövődmények, például bélperforáció (a bélfal szakadása) esetén a sebészek a sérült bélszakasz eltávolítását javasolják. Bélperforáció esetén feltétlenül szükséges a műtét mielőbbi elvégzése.
A divertikulitisz enyhébb lefolyása esetén az orvosok a műtétet a gyulladás enyhülése után ütemezik be, körülbelül hat-nyolc héttel az antibiotikum-terápia megkezdése után. Bizonyos körülmények között a műtétre korábban is sor kerülhet, ha a tünetek az antibiotikum infúziók ellenére sem szűnnek meg.
Ha egy vagy több diverticula kirepedt, feltétlenül az orvosoknak a lehető leghamarabb (hat órán belül) eltávolítsák az érintett béldarabot. Ellenkező esetben nagy a veszélye annak, hogy az egész hashártya begyullad (hashártyagyulladás). A hashártya vékony bőr, amely a hasüreg belsejét béleli, és bevonja a belső szerveket. A peritonitis az egyik életveszélyes betegség.
Emellett az orvosok gyakran javasolják a sebészeti kezelést a visszatérő (krónikusan visszatérő) divertikulitisz, valamint a sipolyok vagy a bélszűkület (stenosis) esetén.
Mi történik a divertikulitisz műtét során?
A műtét során a sebészek eltávolítják a bélszakaszt a diverticulumokkal, és visszavarrják a bél többi végét.
Ha a diverticulitis során az egyes diverticulumok szétrepednek (perforálódnak), minden esetben nyílt műtétre van szükség. Ez általában vészhelyzeti művelet.
Sürgősségi műtét vagy különösen súlyos gyulladás esetén esetenként mesterséges végbélnyílás (anus praeter) kialakítása szükséges. Ez lehetővé teszi a bélvarrat átmeneti megkönnyebbülését. Ez azonban általában nem állandó állapot.
Általában az orvosok egy második műtét során rövid idő után visszahelyezik a mesterséges kivezetőnyílást. Néha azonban ez nem lehetséges, ilyenkor a bél egy lyukkal végződik a bőrön. A széklet a bőrhöz rögzített tasakon keresztül ürül ki.
Sebészeti szövődmények
Fontos, hogy a divertikulitisz műtét után körülbelül XNUMX-XNUMX hétig ne emeljen nagy terhet (tíz kilogrammot meghaladó). Ez azért van, mert a túl nehéz emelés a heg felszakadását okozhatja.
Tippek a visszaesés ellen
A betegek körülbelül 20 százalékánál (divertikulitisz műtét nélkül) a divertikulitis egy idő után kiújul (relapszus). A kockázat azonban csökken, ha a betegek figyelembe veszik az egészséges bélműködést biztosító viselkedési intézkedéseket. Ezek tartalmazzák:
- Egyél rostban gazdag étrendet.
- Igyál sok folyadékot, legalább két-két és fél litert naponta.
- Kerülje a székrekedést.
- Gyakoroljon rendszeresen.
- Próbálj meg leadni a felesleges kilókat.
Milyen házi gyógymódok segíthetnek?
Általában az otthoni gyógymódok alkalmazása és a divertikulitisz önkezelése nem javasolt az orvossal való előzetes konzultáció nélkül.
Egyes esetekben a betegek arról számolnak be, hogy a melegvizes palackok vagy pakolások formájában történő hőkezelés valamelyest enyhítheti a hasi görcsöket vagy a divertikulitisz okozta fájdalmat. Kérdezze meg kezelőorvosát, hogy ez biztonságos-e az Ön esetében.
Az otthoni jogorvoslatoknak megvannak a korlátai. Ha a tünetek huzamosabb ideig fennállnak, nem enyhülnek, sőt rosszabbodnak, mindig orvoshoz kell fordulni.
Mik a divertikulitisz tünetei?
A divertikulitisz jeleiről és tüneteiről a következő helyen tudhat meg többet: Divertikulitisz – Tünetek.
Hogyan alakul ki a divertikulitisz?
A divertikulitisz két fő oka a kötőszövet életkor előrehaladtával fokozódó gyengesége és székrekedés.
Az alacsony rosttartalmú étrend keménysé és szilárdabbá teszi a székletet. A belső nyomás a bélben így nagyobb, mint amikor a széklet puha és rugalmas. Ez a nyomás és az időskori kevésbé rugalmas kötőszövet hatására a bélnyálkahártya helyenként kidudorodik: divertikulum képződik.
Ha széklet marad a divertikulumban, különösen, ha székrekedés közben a széklet visszahúzódik, a dudorok néha begyulladnak, és divertikulitisz alakul ki. Lehetséges, hogy a gyulladás a diverticulumra korlátozódik, de bizonyos körülmények között átterjed a környező bélre.
Kockázati tényezők
Vannak olyan állapotok, amelyek hozzájárulnak a divertikulitisz kockázatához. Ezek:
- Legyengült immunrendszer, például immunszuppresszánsok használata miatt.
- Krónikus vesebetegség
- Emelkedett vérnyomás (artériás hipertónia)
- Allergiás betegségek
Ezenkívül bizonyos gyógyszerek növelik a divertikulitisz kockázatát és szövődményeit, például vérzést. Ezek a gyógyszerek a következők:
- Bizonyos nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ok), mint például az ibuprofén vagy a diklofenak, az acetilszalicilsav (ASA) és a coxiben nem tartoznak ide.
- kortikoszteroidok
- Opioidok
- A menopauza után nőknek adott hormonok
A fájdalomcsillapító acetaminofen szintén növelheti a divertikuláris vérzés kockázatát.
Hogyan diagnosztizálják a divertikulitist?
Az orvos a divertikulitisz diagnózisához fontos támpontokat szerez a páciens kórtörténetéből (anamnéziséből). Például a következő kérdéseket teszi fel:
- Pontosan hol található a fájdalom és milyen érzés?
- Lázas és/vagy székrekedése van?
- Voltak már ilyen panaszai, vagy ismertek már a diverticulumok?
A fizikális vizsgálat során a gyulladt divertikulum megkeményedett struktúraként tapintható a bal alsó hasban. Lehetséges, hogy a tapintás fájdalmat okozhat divertikulitiszben. Általában az orvos ujjal a végbélnyílást is kitapintja, hogy észlelje a végbél elváltozásait (digitális-rektális vizsgálat). A hasüreg bélhangjainak meghallgatása is gyakran része a fizikális vizsgálatnak.
A vérvizsgálatok gyakran felfedik a gyulladás emelkedett szintjét divertikulitiszben – például megnövekedett fehérvérsejtek (leukociták) számát, megváltozott vérsejt-üledékesedést (ESR) és emelkedett C-reaktív fehérje (CRP) szintjét. A vizeletvizsgálat információt nyújt arról, hogy fennáll-e a húgyúti betegség, és vannak-e sipolyok a hólyagban.
Néha a hasüreg röntgenfelvétele álló helyzetben szükséges a divertikulitisz diagnosztizálásához: Ez azért van, mert ha egy divertikulum felszakad, szabad levegő jut a hasüregbe. Ez felhalmozódik a rekeszizom alatt, ezért jól látható a röntgenfelvételen. Az orvosok ritkábban alkalmaznak mágneses rezonancia képalkotást (MRI).
Mi a divertikulitisz lefolyása?
Ha a diverticulitisben a gyulladt diverticula megreped (perforál), genny (tályog) gyűlhet össze a hasban. Egyes esetekben a diverticulitis a peritoneumba terjed (peritonitis). A divertikulitiszben szenvedő betegek körülbelül 15 százalékánál fordul elő vérzés.
Ezenkívül a divertikulitisz néha a bélszakasz beszűkülését (stenosis) okozza. Ezen a szűkületen keresztül a béltartalom további szállítása már nem lehetséges, ami bélelzáródást (ileus) eredményezhet. Ebben az esetben általában műtétre van szükség.
A divertikulitisz első epizódja után a kiújulás kockázata 30 százalék. Minél korábban jelentkezik a divertikulitisz, annál valószínűbb, hogy egy bizonyos ponton műtéttel kezelik.
Megelőzhető a divertikulitisz?
Nem érthető egyértelműen, hogy egyes embereknél miért alakulnak ki diverticula. Az általános kötőszöveti gyengeség, a bél lassúsága és a székrekedés kedvez a bélfal kidudorodásának és ezáltal a divertikulitisznek.
Az egészséges életmód megelőzi a diverticulusokat és az ezekkel gyakran összefüggő diverticulitist, és csökkenti a gyulladások kockázatát. Tegyen néhány egyszerű lépést az emésztés fenntartásához:
- Mozogj rendszeresen, lehetőleg heti két-három alkalommal, legalább fél órát. Például végezzen állóképességi sportokat, például kocogást vagy úszást.
- Igyunk eleget, legalább napi két litert, lehetőleg ásványvizet vagy gyógyteát.
- Tartózkodjon a nikotintól.
Tehát lehetséges, hogy néhány apró életmódbeli változtatással megvédheti magát a divertikulitisztől.
Mire kell figyelni az étrendben?
Hogy pontosan mi a megfelelő étrend egy ismert divertikulitisz esetén, vagy hogyan lehet megelőzni étellel, arról a Divertikulitisz – Táplálkozás című cikkben olvashat.
