Rövid áttekintés
- Tünetek: Éjszakai kéz elalvása, paresztézia, fájdalom, később funkcionális korlátok, bénulás, csökkent tapintás.
- Diagnózis: Jellemző tünetek és lehetséges rizikófaktorok lekérdezése, funkcionális és fájdalomvizsgálatok, idegvezetési sebesség mérése
- Okok és kockázati tényezők: a csukló tartós túlterhelése, hajlam, reuma, sérülések, vízvisszatartás, cukorbetegség, túlsúly, vesegyengeség
- Lefolyás és prognózis: Időben megkezdett terápiával teljes gyógyulás, késleltetett kezelés esetén visszafordíthatatlan bénulás lehetséges.
- Megelőzés: a már meglévő állapotok kezelése, a túlsúly csökkentése, az egyoldalú stressz elkerülése
Mi a carpalis alagút szindróma?
A kéztőalagút a kéztőcsontok és a stabilizáló kötőszöveti szalag alkotja. Számos kézín fut át a közepén, csakúgy, mint a középső ideg. Ez a válltól a felső és az alsó karon keresztül halad. Két másik ideg mellett szabályozza az izommozgásokat, és lehetővé teszi a kéz tapintását.
Carpal tunnel szindróma: Mik a tünetek?
A betegek korai szakaszában gyakran nem veszik komolyan a kéztőalagút-szindrómát. De minél tovább van csípve az ideg a csuklónál, annál valószínűbb, hogy véglegesen megsérül. Ezért fontos, hogy a carpalis tunnel szindróma első jeleit neurológiailag tisztázzuk.
Korai tünetek
Kellemetlen érzések: A kéztőalagút-szindróma általában a kézfejben jelentkező bizsergő érzésekkel jelentkezik. Később fokozatosan kiterjednek az ujjak egy részére.
Fájdalom: Kezdetben a fájdalom csak a csukló bizonyos megerőltetése után jelentkezik. Ide tartozik például a kertészkedés, a felújítás vagy a takarítás. Egy későbbi szakaszban a panaszok is egészen hirtelen, minden látható ok nélkül, azaz „spontán módon” jelentkeznek.
Tünetek a későbbi szakaszban
Érzékenység elvesztése: Ha az idegre nehezedő nyomás hosszú ideig fennáll, az egyre jobban károsodik. Hamarosan eltűnnek a kellemetlen érzések az ujjakban. Ehelyett nagyrészt elzsibbadnak. Később bénulás lép fel.
A hüvelykujj izomsorvadása: A hüvelykujj egy izma, amelyet ez az ideg irányít, majd fokozatosan visszafejlődik. A hüvelykujj golyóján látható horpadás alakul ki (hüvelykujjgolyósorvadás).
Ebben a szakaszban az ideg már nagyon súlyosan károsodott. Ha a terápiát eddig nem kezdik el, akkor gyakran már késő – az idegkárosodás már nem fordítható vissza. A tenyér egész életen át tartó zsibbadása és a hüvelykujj bénulása lehetséges következménye.
Mindkét kézen vannak a tünetek?
A legtöbb esetben a tünetek mindkét kézen egymás után alakulnak ki. Néha azonban hónapok vagy akár évek telik el a kettő között.
Hogyan vizsgálható a kéztőalagút szindróma?
A kéztőalagút-szindróma diagnosztizálásának első lépése a személyes kórtörténet gyűjtése. Az orvos megkérdezi a beteget a tüneteiről és az esetleges kockázati tényezőkről, mint például a fizikai munka, a korábbi betegségek és a családi anamnézis.
A következő lépés a fizikális vizsgálat. Itt az orvos többek között a következő szempontokat ellenőrzi:
- Hüvelykujj funkció: A hüvelykujj funkcióját is megvizsgáljuk. Az orvos megkéri a pácienst, hogy tartson például egy üveget. A kéztőalagút-szindrómára jellemző, hogy a beteg már nem tudja jól, vagy egyáltalán nem tudja széttárni a hüvelykujját.
- Érzékenység: Az orvos vattakoronggal a tenyerét simogatva teszteli a páciens érzékelését. Ha a páciens nem érzékeli az érintést, a felületi érzékenység károsodik.
Provokációs tesztek
Hoffman-Tinel teszt: Ebben a kéztőalagút szindróma tesztben a kéztőalagút feletti bőrt koppintják. Ha ez fájdalmat és kényelmetlenséget vált ki a páciensben, az a kéztőalagút-szindróma jele.
Phalen jele: Ehhez a vizsgálathoz a páciens egymáshoz helyezi a tenyerét. A csukló erősen hajlított. Ha a fájdalom fokozódik, ez a carpalis alagút szindrómára is utal.
Neurológiai kéztőalagút szindróma teszt
A hasonló tünetekkel járó egyéb betegségek kizárása érdekében az orvos gyakran megvizsgálja a könyöktájt, valamint a nyak és a váll területét is. Fennáll annak a lehetősége is, hogy ezeken a területeken a középső karideg összehúzódik.
Egyes esetekben a pontos mérés felületi ENG-vel nem lehetséges. Ez az eset áll fenn például, ha az ideg nem működik rendesen. Az ENG tűhöz ezután kis tűket szúrnak közvetlenül az ideg közelébe, amelyek segítségével a mérést elvégzik. Ez egy kicsit fájhat. A vizsgálat azonban viszonylag rövid. Utána általában nincs további kellemetlenség.
- Ultrahang (szonográfia): Ultrahangvizsgálattal megállapítható, hogy milyen keskeny a kéztőalagút.
- Röntgen: Az orvos röntgenvizsgálatot használ annak ellenőrzésére, hogy az ízületi gyulladáshoz hasonló elváltozások szűkítik-e a csuklót.
- Mágneses rezonancia képalkotás (MRI): Ha az orvos azt gyanítja, hogy daganat okozza a tüneteket, ez mágneses rezonancia képalkotás során tisztázható.
Mi okozza a kéztőalagút szindrómát?
- Keskeny kéztőalagút: Azok, akiknek természetüknél fogva meglehetősen keskeny kéztőalagútjuk van, nagyobb valószínűséggel kapják el a betegséget. Emiatt a nők általában gyakrabban kapnak kéztőalagút-szindrómát, mint a férfiak.
- Öröklődés: Feltehetően veleszületett anatómiai szűkület az oka annak, hogy egyes családokban különösen gyakori a kéztőalagút szindróma.
- Sérülések: A kéztőalagút szindróma könnyen kialakul a csukló közelében bekövetkezett sérülés után, különösen sugártörés után.
- Gyulladás: Egy másik lehetséges ok az ínhüvelyek gyulladása és duzzanata, amelyek szintén a kéztőalagútban helyezkednek el, majd nyomják az ideget.
- Krónikus vesegyengeség (veseelégtelenség): Azoknál az embereknél, akiknek vesegyengesége miatt gyakran kell dialízisre járniuk, könnyen kialakul a kéztőalagút-szindróma a dializáló géphez (shunt kar) kapcsolódó karban.
Hogyan kezelik a carpal tunnel szindrómát?
A kéztőalagút szindróma enyhe esetei műtét nélkül is enyhíthetők. Például úgy, hogy az érintett kezet sínnel egy éjszakán át rögzítik. Ha gyulladás okozza a kéztőalagút szűkülését, akkor a kortizon segíthet – tabletta formájában vagy esetenként injekció formájában. Néhány beteg fájdalomcsillapítót szed a kéztőalagút szindróma miatt.
Egyes esetekben műtétre van szükség a kéztőalagút szindróma miatt.
Mi a carpalis alagút szindróma lefolyása?
Alapvetően mindenkinél fennáll a carpalis alagút szindróma kialakulásának kockázata. A legtöbb esetben előbb-utóbb mindkét kéz érintett. A carpalis alagút szindróma tünetei és lefolyása is nagymértékben változhat betegenként.
Általánosságban elmondható, hogy a tünetek a betegség lefolyása alatt folyamatosan súlyosbodnak, és erős terhelés után, valamint terhesség alatt és karsérülések után fokozódnak.
Az, hogy a betegség akut fellángolása után mennyi ideig vannak betegek és munkaképtelenek, egyéni és számos tényezőtől függ, mint például a foglalkozástól és a terápiától.
Ha a műtétet sikeresen és időben elvégzik, lehetséges a kéztőalagút szindróma teljes gyógyulása. A fájdalom általában a műtétet követő napon megszűnik. A páciens ezután újraképzi a mozgást, valamint a tapintást és az érzékelést.
Ügyeljen arra, hogy rendszeresen végezze el az orvosa és/vagy gyógytornász által javasolt gyakorlatokat, és neurológussal kísérje figyelemmel a műtét utáni gyógyulási folyamatot.
A gyógyulási folyamat néha több hónapot is igénybe vehet, az állapot súlyosságától függően.
Az olyan szövődmények, mint a műtét utáni vérzés és fertőzés, ritkák a kéztőalagút műtét során. Bizonyos esetekben azonban további műtétre van szükség.
Fogyatékosság súlyos idegkárosodással
Ezért mindenképpen forduljon orvoshoz a kéztőalagút-szindróma első jele esetén. Minél korábban kezdődik a kezelés, annál nagyobb a gyógyulás esélye!
Hogyan előzhető meg a kéztőalagút szindróma?
Lehetőleg kerülje az egyoldalú mozdulatokat és testhelyzeteket, például a kezek állandóan a számítógépen vagy az asztallapon pihenését. A változatos és tehermentesítő mozdulatsorok lehetővé teszik, hogy kímélő módon dolgozzon a testéhez, még a magas kockázatú foglalkozásokban is.
