Nyakszirt lebeny | Neocortex

Nyakszirti lebeny

Anatómia és funkció: Az occipitalis lebenyben, amely a hátsó fossa-ban helyezkedik el a kisagy, fekszik a vizuális központ, vagyis a vizuális rendszer része. Az információ a retinából származik a látóideg (2. koponyaideg) a látózsiazmába (látóideg kereszteződése), ahol a külső (oldalsó) látómező információ átjut az ellenkező oldalra. A szálak tovább futnak a látótraktusban, ahol a jobb optikai traktus információkat tartalmaz a jobb szem belső (mediális) és a bal szem laterális látómezejéről a chiasmában való kereszteződés miatt.

A rostok a Corpus geniculatum mediale-n keresztül nyúlnak át a talamusz vizuális sugárzásként pedig az occipitalis lebeny elsődleges vizuális kérgébe. A sulcus calcarinus területén található. Amikor a szemből származó információ eljut az elsődleges vizuális kéregbe, az emberek tudatosítják, hogy látnak valamit, de a vizuális benyomást még nem értelmezik.

Ez csak a másodlagos vizuális kéregben történik, amely szomszédos az elsődlegesvel. Klinikai háttér: A vizuális rendszer területén fellépő elváltozásokat számos tényező okozhatja, például gyulladás, trauma vagy daganatok. Az ilyen elváltozás tünetei a helyétől függően is nagyban változhatnak. Így az elsődleges vizuális kéreg csak az egyik oldalán bekövetkező elváltozás látásvesztéshez vezet az egyik szem mediális oldalán és a másik szem laterális oldalán ( homonim hemianopszia).

A vizuális kéreg periférikus területén lévő elváltozások a látómező veszteségéhez is vezetnek, ami általában viszonylag jellemző. Ha azonban a másodlagos vizuális kéreg érintett, ez nem vezet látómező veszteséghez, ill vakság. A betegek még látnak, de már nem képesek értelmezni a látottakat (vizuális agnózia). Az egyik példa az arcok felismerésének elmulasztása, amikor a látás ép (prosopagnosia).

Halántéklebeny

Anatómia és funkció: A temporális lebeny az auditív rendszer, vagyis a hallás központi része. Az információt a hallóidegsejteken keresztül továbbítják a belső fül nak nek idegsejt magok a medulla oblongatában (nucleus cochleares). Itt van egy tonotóp osztályozás, azaz az információk osztályozása magasság és gyakoriság szerint.

Ez megtalálható az agykéregben is. A medulla oblongata áthaladása után az idegrostok többsége áthalad a szemközti oldalra az agykéregbe vezető úton, míg a kisebbik rész ugyanazon az oldalon folytatódik. Az ösvény tovább halad a felső olajkövekig, majd a lemniscus lateralis néven a középagy négy halomlemezének alsó colliculijáig.

Innentől kezdve az idegrostok a Corpus geniculatum mediale felé tartanak talamusz onnan pedig hallási sugárzásként az elsődleges hallókéregbe az időbeli lebeny keresztirányú tekercselésének területén. Ily módon a kisebb szálkötegek kereszteznek egyik oldalról a másikra, így az egyik oldalon lévő elsődleges hallókéreg információt kap a mindkét oldalon lévő csigából hallottakról, ami elengedhetetlen az irányított halláshoz. Az elsődleges hallókéregben a halló személy tudomást szerez arról, amit hall, de anélkül, hogy ezt értelmezné.

Ez csak a másodlagos hallókéregben történik. Amint az információk ideérkeztek és feldolgozásra kerültek, a hallott hangokat például szavaknak, dallamoknak vagy hangoknak ismerik fel. Érdekes megjegyezni, hogy a domináns félteke másodlagos hallókérge, amelyben Broca beszédközpontja található, elsősorban a beszéd feldolgozásáért, felismeréséért és megértéséért felel.

Ezért érzékszervi beszédközpontnak vagy Wernicke területnek is nevezik. Ezzel szemben a nem domináns félteke másodlagos hallókérge nagyobb valószínűséggel dolgozza fel a dallamokat. Ezért kulcsfontosságú a zene megértése és felismerése szempontjából.

Klinikai ok: Az egyik oldal elsődleges hallókérgének elváltozása nem süketséghez, hanem mindkét fül hallásának csökkenéséhez vezet. Ez annak a ténynek köszönhető, hogy az idegszálak az úton vannak a belső fül hogy az agykéreg többször átmenjen az ellenkező oldalra és az egyik felére agy így információt kap a hallottakról mindkét fülből. Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy ha az egyik oldalon az elsődleges hallókéreg zavart, az irányított hallás lényegesen nehezebb.

A másodlagos hallókéreg elváltozása esetén a tünetek nagymértékben függenek attól, hogy a test domináns vagy nem domináns féltekéje agy érintett. Ha a Wernicke területe, azaz a domináns félteke másodlagos hallókérge károsodik, a beszédértés súlyosan romlik. Gyakran sokat beszélnek (logorrhea), de nincs értelme a kívülálló iránt.

Nincsenek tisztában azzal, hogy annak, amit mondanak, nincs értelme. A másodlagos hallókéreg elváltozása a nem domináns féltekén viszont a zenei megértés elvesztését eredményezi, de nem rontja a beszédet.