Rekedtség: okok és otthoni gyógymódok

Rövid áttekintés

Leírás: Durva, rekedtes hang csökkentett hangerővel. A rekedtség lehet akut vagy krónikus.
Okok: pl. hang túlterhelés vagy helytelen használat, megfázás, hangszalag csomók vagy bénulás, daganatok a hangszalagokon, idegkárosodás, pszeudocsoport, diftéria, akut bronchitis, krónikus bronchitis, COPD, tuberkulózis, reflux betegség, allergia, stressz, gyógyszeres kezelés
Házi gyógymódok: A kiváltó októl függően segíthet, ha nem eszünk túl forró vagy csípős ételeket, igyunk meleg italokat, szívjunk cukorkát, alkalmazzunk meleg torokborogatást a torkon, biztosítsuk a magas páratartalmat; illóolajok is használhatók.
Mikor kell orvoshoz fordulni: három hétnél tovább tartó vagy ismétlődő rekedtség esetén, akut rekedtségnél megfázásos tünetek nélkül és szorító érzéssel vagy légszomjjal, gyermekeknek, ha a rekedtséget ugató köhögés kíséri.
Vizsgálatok: beleértve a beteginterjút, fizikális vizsgálatot, garattükrözést/tamponot, gégetükrözést, szövetmintavételt, vérvizsgálatot, tüdőfunkciós vizsgálatot, gasztroszkópiát, számítógépes tomográfiát (CT)
Terápia: az októl függően pl. gyógyszeres kezeléssel, logopédiai kezeléssel vagy műtéttel.

Rekedtség leírása

Rövid áttekintés

Leírás: Durva, rekedtes hang csökkentett hangerővel. A rekedtség lehet akut vagy krónikus.
Okok: pl. hang túlterhelés vagy helytelen használat, megfázás, hangszalag csomók vagy bénulás, daganatok a hangszalagokon, idegkárosodás, pszeudocsoport, diftéria, akut bronchitis, krónikus bronchitis, COPD, tuberkulózis, reflux betegség, allergia, stressz, gyógyszeres kezelés

Házi gyógymódok: A kiváltó októl függően segíthet, ha nem eszünk túl forró vagy csípős ételeket, igyunk meleg italokat, szívjunk cukorkát, alkalmazzunk meleg torokborogatást a torkon, biztosítsuk a magas páratartalmat; illóolajok is használhatók.

Mikor kell orvoshoz fordulni: három hétnél tovább tartó vagy ismétlődő rekedtség esetén, akut rekedtségnél megfázásos tünetek nélkül és szorító érzéssel vagy légszomjjal, gyermekeknek, ha a rekedtséget ugató köhögés kíséri.

Vizsgálatok: beleértve a beteginterjút, fizikális vizsgálatot, garattükrözést/tamponot, gégetükrözést, szövetmintavételt, vérvizsgálatot, tüdőfunkciós vizsgálatot, gasztroszkópiát, számítógépes tomográfiát (CT)

Rekedtség leírása
Laryngitis: Az akut gégegyulladás gyakran kíséri a megfázást. Akut rekedtséget okoz (néha hangvesztéshez), torokköszörülési ingert, köhögést, égést és karcolást a torokban, esetleg lázat. A krónikus gégegyulladást például dohányzás, por vagy száraz levegő gyakori belélegzése, krónikus hangtúlterhelés, alkoholfüggőség vagy hangredő-csomók okozhatják. Néha ez a gyógyszerek, például az antidepresszánsok mellékhatása is.
Hangráncpolipok: A hangredőkben lévő polipok a nyálkahártya jóindulatú elváltozásai. Általában akut gégegyulladás után alakulnak ki, ha a beteg nem tartja be az orvos által javasolt hangpihenést. A rekedtség ezután a gégegyulladás enyhülése után is fennáll. Mellesleg a dohányzás kedvez az ilyen polipoknak.
Hangszalagbénulás (visszatérő parézis): A hangszalagbénulás (hangszálbénulás) gyakran egyoldalú, és rekedtséggel jár. Az ideg károsodása váltja ki, amely fontos a vokális apparátus működéséhez (visszatérő ideg). Például az ideg megsérülhet pajzsmirigyműtét (vagy a torok területén végzett egyéb műtétek) során, vagy térfoglaló folyamatok (például gégedaganatok, szarkoidózis, aorta aneurizmák) miatt összehúzódhatnak. Ezen kívül vírusfertőzések (például influenza, herpeszfertőzés), méreganyagok (például alkohol, ólom), reumás betegségek és cukorbetegség hangszálbénulással és rekedtséggel járó idegkárosodást is okozhatnak. Néha a bénulás oka megmagyarázhatatlan marad.
Álcsoport: A gégegyulladással összefüggésben a gége kivezető nyílása jelentősen megduzzad, különösen csecsemőknél és kisgyermekeknél. Ennek eredményeként heveny rekedtség, ugató köhögés és légszomj lép fel. Az orvosok ezt pszeudocrupnak vagy kruppos köhögésnek nevezik. Súlyos, légszomjjal járó köhögési rohamok esetén azonnal hívjunk mentőorvost!
Diftéria (igazi krupp): Ezt a rendkívül fertőző fertőző betegséget baktériumok okozzák. A kórokozók elsősorban a nasopharynxben váltanak ki gyulladást. Ez a garat diftéria gége diftériává fejlődhet, melynek tünetei rekedtség, hangvesztés és ugató köhögés. Ezenkívül a légzési problémák a fulladásig terjedhetnek.
Akut bronchitis: Az akut bronchitis vírusok vagy (ritkábban) baktériumok által okozott gyulladásos légúti fertőzés. Nagyon gyakori, rekedtséget, lázat, köhögést, szegycsont mögötti fájdalmat, fejfájást, izomfájdalmakat és fájó végtagokat okoz.
Krónikus hörghurut: Krónikus hörghurut esetén a hörgőcsövek nem csak átmenetileg gyulladtak (mint az akut hörghurut esetén), hanem tartósan is. Főleg a férfiakat érinti, elsősorban a dohányosokat és a volt dohányosokat. A krónikus hörghurut a rekedtség mellett főként krónikus köhögéssel, sűrű köpettel jellemzi.
COPD: A krónikus hörghurut idővel a hörgőcsövek szűküléséhez (elzáródásához) vezethet. Ha ezt a krónikus obstruktív bronchitist tüdőfelfúvódás (emfizéma) kíséri, az orvosok COPD-ről beszélnek. Az érintettek főként krónikus köhögéstől, köpettermeléstől és légszomjtól szenvednek. Rekedtség is előfordulhat.
Pajzsmirigy alulműködés (hipotireózis): A pajzsmirigy alulműködése rekedtséggel is járhat. Egyéb tünetek közé tartozik a súlygyarapodás, a fáradtság, a száraz és hámló bőr, a száraz és törékeny haj, a székrekedés és a golyva. A hypothyreosis lehet veleszületett vagy szerzett.
Tuberkulózis (fogyasztás): A tuberkulózis (TB) egy krónikus bakteriális fertőző betegség, amely a gégét (gége tuberkulózis) érintheti – akár önmagában, akár a tüdőn kívül (tüdőtuberkulózis). A gége tuberkulózisának fő tünete a rekedtség és a nyelési nehézség. Gyakori a köhögés és a fogyás is.
Reflux betegség: A reflux betegséget (gasztrooesophagealis reflux) az orvosok úgy határozzák meg, mint a savas gyomortartalom visszaáramlását a nyelőcsőbe. A tipikus tünetek, például a gyomorégés mellett a refluxbetegség rekedtséget is okozhat.
Gégerák (gégerák): A gégerák elsősorban az erős dohányosokat érinti, különösen, ha egyidejűleg sok alkoholt fogyasztanak. Ennek a rosszindulatú daganatnak a tünetei közé tartozik a tartós rekedtség, nyelési nehézséggel, idegentest-érzés és vérköhögés.
Pszichológiai stressz: Néha az akut vagy krónikus pszichés stressz rekedtséget vált ki. A szorongás, az izgalom, a depresszió és a szívfájdalom lehet a felelős, ha a hang hirtelen elmegy.
Általános gyengeség: Az idős kor vagy súlyos betegség miatt általában legyengült emberek hangja gyakran rekedt, gyenge.
A gége sérülése: A külső sérülések, mint például a zúzódás vagy fulladás, akut rekedtséget okozhatnak; néha a hang is átmenetileg elvész.
A gyógyszeres kezelés mellékhatása: A kortizon spray-k, például az asztmás betegek által gyakran használtak, mellékhatásként rekedtséget, valamint a szájnyálkahártya gombás fertőzését (szájpenész) okozhatják. Más gyógyszerek, például allergia elleni szerek (antihisztaminok) és depresszánsok (antidepresszánsok), vízhajtók és női nemi hormonok (ösztrogének, például a hormonális fogamzásgátlókban) szintén okozhatnak rekedtséget.

Mi segít a rekedtség ellen

A kezelés attól függően változik, hogy mennyire súlyos a rekedtség, mennyi ideig tart, és mennyire valószínű, hogy súlyos betegség okozza.

Hogyan kezelheti az orvos a rekedtséget

Otthoni gyógymódok rekedtség ellen

Nyugodtan: Ha a hangja túlfeszítettsége miatt rekedtségben szenved, az első dolog, hogy lazítson. Szóval beszélj minél kevesebbet!
Beszélj hangosan: Sokan suttogni kezdenek, amikor rekedtek, de ez csak megfeszíti a hangszálakat. A félhangos beszéd viszont megengedett.
Tartsa be a „diétát”: Ha a rekedtségért akut vagy krónikus gégegyulladás okolható, kövesse a „gégediétát”: Ne egyen túl forró vagy túl fűszeres ételt. Kerülje a hideg ételeket (például fagylaltot) és italokat. Ne dohányozzon és ne beszéljen túl sokat (védje a hangját!). Ezek a tippek akkor is segítenek, ha a rekedtségnek a gégegyulladáson kívül más oka is van (például garatgyulladás vagy hangredő csomók).
Meleg italok: Igyon sok meleg italt, ha rekedtsége van. Akut gégegyulladás esetén például 50 g páfránylevélfű (Herba Adiantis capillis veneris), 20 g mályvalevél (Folium Malvae sylvestris) és 30 g kakukkfű (Herba Thymi vulgaris) teakeveréke javasolt. Igyon meg ebből a teából naponta öt csésze.
Bordás útifű tea: A bordafű útifű tea enyhítheti a rekedtséget is: Öntsön 250 ml forró vizet két teáskanál teadrogra, hagyja hatni 15 percig. Igyál egy csésze naponta kétszer. A teával gargarizálhat is.
Belélegzés: A kamilla-, édeskömény- és borsmentatea hatásos torokgyulladás esetén, mely gyakran rekedtséggel jár. Ivás előtt lélegezze be a forró tea gőzeit.
Magas páratartalom: Ha rekedt, győződjön meg arról, hogy a helyiség páratartalma elég magas. A fent említett inhaláció a toroknak és a hangszálaknak is jót tesz – akár csak forró vízzel, akár sót, gyógynövényt (kamilla, édeskömény stb.) adunk a vízhez.
Édesköménytej: Az édesköménytej a torokgyulladás okozta rekedtség ellen is kedvelt gyógymód: 3 teáskanál édesköménymagot fél liter tejjel leforrázunk; majd szűrjük le és édesítsük mézzel a tejet.
Szívja magát egészségesen: A rekedtségtől és torokfájástól szenvedő felnőttek és idősebb gyermekek zsályát vagy izlandi mohát tartalmazó pasztilláért nyúlhatnak.
Torokborogatás: Ha megfázás, pharyngitis vagy egyéb torokfertőzés miatt rekedt, tartsa egyenletesen melegen a torok területét: Tekerj sálat a nyakára és/vagy készíts magadnak torokborogatást torokfájásra, például meleget. burgonyaborogatás: a burgonyát megfőzzük, pépesítjük, kendőbe tekerjük és a nyakunkra tesszük (ellenőrizzük a hőmérsékletet!). Tartsa a borogatást a nyakán, amíg ki nem hűl.
Illóolajok: Az aromaterápia illóolajokat, például eukaliptusz-, lucfenyő-, majoránna-, rozmaring- és kakukkfűolajat használ a megfázás tüneteinek, például rekedtség, köhögés és megfázás kezelésére – akár bedörzsölésre, akár belélegzésre.

Mielőtt illóolajokat használna gyermekeknél, konzultáljon terapeutával vagy orvosával. Ennek oka, hogy egyes illóolajok, például az eukaliptuszolaj, a mentaolaj vagy a kámfor kisgyermekeknél a légzőizmok görcsösségét okozhatják, ami fulladásveszélyes!

Az otthoni jogorvoslatoknak megvannak a határai. Ha a tünetek hosszabb ideig fennállnak, és nem enyhülnek, vagy éppen súlyosbodnak, mindig orvoshoz kell fordulni.

A rekedtség homeopátiája

Sok beteg homeopátiás szereket (pl. golyócskákat) próbál ki a rekedtség ellen. Ide tartozik a Ferrum phosphoricum C30 (gégegyulladás és száraz rekedtség), a Carbo vegetabilis C30 (esti rekedtség), a Causticum D12 és a Spongia D6 (a hangszálak túlfeszítése miatti rekedtség ellen).

Rekedtségben, száraz köhögésben, torokfájásban és hidegrázásos lázban szenvedő betegeknek gyakran javasolják a Drosera szedését. Az adagolásról és a beadás gyakoriságáról egy homeopata tud tájékoztatást adni.

A homeopátia fogalma és specifikus hatékonysága ellentmondásos, és tanulmányok nem bizonyították egyértelműen.

Rekedtség: Mikor kell orvoshoz fordulni?

Három hétnél tovább tartó rekedtség – különösen, ha nincs gyanúja annak lehetséges okára (gégerák gyanúja!)
Ismétlődő rekedtség, különösen hosszan tartó hangterhelés esetén
Akut rekedtség vagy akár hangvesztés, ha nincsenek megfázásos tünetek, de fokozódó szorító érzés vagy légszomj
Akut rekedtség és ugató köhögés gyermekeknél

Ezzel szemben általában nem kell aggódni a férfi serdülők rekedtségétől: a reszelős, rekedtes hang a hangtörés elején normális.

Rekedtség: Mit csinál az orvos?

Ahhoz, hogy megtudja, mi okozta a rekedtséget, az orvos először részletesen megkérdezi a kórelőzményét (anamnézisét). A fontos információk közé tartozik pl

Mióta van jelen a rekedtség?
Vannak-e kísérő tünetek, mint a torokköszörülési nehézség, köhögés, légszomj vagy láz?
Dohányzol?
Gyakran fogyaszt alkoholt?
Van valamilyen krónikus betegsége, például asztmája?
Szedsz valamilyen gyógyszert?
Mi a szakmád (pl. hangilag igényes szakma, mint tanár, operaénekes)?

Fontos rekedtségi vizsgálatok

Ebből az információból az orvosnak általában már fogalma lesz arról, hogy mi okozhatta a rekedtséget. A további vizsgálatok megerősíthetik a gyanút:

Garattükrözés (pharyngoszkópia): Az orvos kis tükörrel vagy speciális endoszkóppal (cső alakú orvosi műszerrel) megvizsgálja a torkot, ha például a torokgyulladást gyanítja a rekedtség okaként.

Torokváladék: Ha az akut bakteriális fertőző betegség, a diftéria a rekedtség lehetséges oka, az orvos spatulával torokmintát vesz, hogy bakteriális tenyészetet vegyen. Ha valóban diftériabaktériumot lehet tenyészteni a tamponról, ez megerősíti az orvos gyanúját.

Gégetükrözés (laryngoscopia): A gége endoszkópos vizsgálatára akkor kerül sor, ha a rekedtség okaként például gégegyulladás, epiglottitis vagy gégerák gyanúja merül fel.

Biopszia: A gégetükrözés részeként az orvos szövetmintát (biopsziát) is vehet, ha gyanús sejtnövekedést (daganatot) fedez fel például a hangszálakon vagy a gégen.

A köpet vizsgálata (köpetvizsgálat): A páciens köpetének színét, szagát, állagát, összetételét stb. elemzik, ha az orvos akut bronchitist gyanít a rekedtség okának.

Röntgenvizsgálat: Röntgenvizsgálattal tisztázzák az asztmát, a krónikus bronchitist, a COPD-t és a tuberkulózist, mint a rekedtség lehetséges okát.

Tüdőfunkciós teszt: A spirometriával végzett tüdőfunkciós teszt feltárja, hogy a bronchiális asztma okozhatja-e a rekedtséget.

Gasztroszkópia (oesophago-gasztroszkópia): Endoszkóppal a nyelőcsőbe és a gyomorba történő betekintés megmutatja, hogy a rekedtség hátterében a savas gyomortartalom visszafolyása a nyelőcsőbe (refluxbetegség) áll-e.

Ultrahangvizsgálat (szonográfia): Az ultrahangos képen az orvos a rekedtség okát a pajzsmirigy-megnagyobbodás (golyva) azonosítja.

Számítógépes tomográfia (CT): A CT-vizsgálatot a daganatok (például a gégerák) mint a rekedtség lehetséges okainak tisztázására használják. A CT-t hangszalagbénulás gyanúja esetén is alkalmazzák.