Az idősebb kor, mint kockázati tényező
A súlyos esetek legnagyobb kockázati csoportja az idősek. 40 éves kortól a kockázat kezdetben nagyon lassan, majd egyre gyorsabban emelkedik – a 0.2 év alattiak 40 százalékáról a 14.5 év felettieknél akár 80 százalékra.
A magyarázat: idős korban az immunrendszer már nem olyan erős, mint fiatalabb korban – és egyre gyengébb lesz (immun öregedés). Mivel még mindig nincsenek specifikus gyógyszerek a vírus leküzdésére, a szervezet saját védekezésének önmagának kell megbirkóznia vele. Sok idős embernek szintén hiányzik az erőtartaléka ahhoz, hogy megbirkózzanak a betegség súlyos lefolyásával járó megterheléssel.
Hogyan viselkedjek? Az idősebbeknek különleges óvintézkedéseket kell tenniük a fertőzések ellen – még akkor is, ha még mindig fittnek érzik magukat. A legjobb védelem a Sars-CoV-2 elleni védőoltás. Különösen kritikussá válik, ha az időskorhoz egy már meglévő állapot is hozzáadódik – és ez a legtöbb idős polgár esetében így van.
Emberek, akiknek már meglévő betegségei vannak
A Covid-19-re is érvényes az, amit más fertőző betegségeknél megfigyeltek: a már legyengült emberek nem tudnak könnyen megbirkózni az új koronavírus fertőzésével. A már meglévő állapotok – például szívbetegségek, krónikus légúti megbetegedések és anyagcserezavarok, például cukorbetegség – ezért jelentős hatással lehetnek a betegség lefolyására.
Az is fontos, hogy a veszélyeztetett betegekkel egy háztartásban élő emberek különös gondot fordítsanak arra, hogy ne vigyék be a Sars-CoV-2-t. A legfontosabb védelmi intézkedések közé tartozik
- Sars-CoV-2 elleni védőoltás
- A lehető legkevesebb szociális érintkezés a háztartásán kívüli emberekkel
- A szociális távolságtartás szabályainak szigorú betartása (legalább 1.5, lehetőleg 2 méter)
A védőintézkedésekről bővebben a „Covid-19: Hogyan védhetem meg magam” című cikkben olvashat.
Szív-és érrendszeri betegségek
A szív- és érrendszeri betegségekben, például szívelégtelenségben vagy szívkoszorúér-betegségben (CHD) szenvedők nagyobb valószínűséggel szenvednek koronavírus-fertőzésben. Kínai adatok szerint minden tizedik, szívbetegségben szenvedő emberből jó egy hal meg a Covid-19-ben. A German Heart Foundation azt tanácsolja: "Igen, fokozott óvatossággal, de kérem, ne féljen túlságosan."
A magyarázat: minden fertőzés további megterhelést jelent a szív számára. Súlyos esetekben a betegeknél légszomjjal járó tüdőgyulladás alakul ki. Ennek eredményeként a vér már nem dúsult annyi oxigénnel, mint általában. A szív megpróbálja ezt kompenzálni, és a szokásosnál erősebben pumpál. A sérült szív gyorsabban túlterhelt, mint az egészséges.
Ezenkívül az új koronavírus fertőzése közvetlenül a szívre is hatással lehet.
Magas vérnyomás
Azok, akik csak magas vérnyomásban szenvednek, szintén ki vannak téve a Sars-CoV-2 fertőzés kockázatának.
A magyarázat: Egyelőre nem tudni biztosan, hogy az emelkedett vérnyomás miért lehet kedvezőtlenül a Covid-19 lefolyására. A hipertóniás betegek erei általában károsodnak, és csak rosszul tudnak alkalmazkodni a fertőzés által megváltoztatott keringési rendszerhez. Ezenkívül a magas vérnyomás a szívelégtelenség egyik leggyakoribb oka. Ez pedig a Covid-19 súlyos lefolyásának kedvez.
Mit kellene tennem? A magas vérnyomású betegeknek meg kell győződniük arról, hogy vérnyomásuk jól kontrollált a koronavírus idején. Ezért fontos, hogy a magas vérnyomás elleni gyógyszert megbízhatóan szedje.
Cukorbetegség
A Német Diabetes Szövetség (DDG) szerint a jól beállított cukorbetegeknél jelenleg nincs nagyobb a Sars-CoV-2 fertőzés súlyos lefolyásának kockázata.
A nagy kínai járvány idején azonban a cukorbetegek halálozási száma magasabb volt, mint más fertőzöttek körében.
Mit kellene tennem? A kevésbé jól kontrollált cukorbetegségben szenvedő betegeknek meg kell próbálniuk optimalizálni a vércukorszint-szabályozásukat orvosukkal egyeztetve. Ebből nemcsak a jelenlegi fertőzési helyzetben, hanem a későbbiekben is profitálnak.
Krónikus légúti betegségek (asztma, COPD)
A krónikus légúti betegségben szenvedőknél nagyobb a súlyos lefolyások kockázata is. Ide tartoznak például a COPD-ben, asztmában, tüdőfibrózisban vagy szarkoidózisban szenvedő betegek.
Magyarázat: Krónikus tüdőbetegségekben a légutak barrier funkciója gyengül. A kórokozók, például a koronavírus ezért könnyebben behatolhatnak, és súlyos tüdőgyulladást okozhatnak. Valójában az akut tüdőelégtelenség kockázata magasabb azoknál az embereknél, akiknél korábban sérült a tüdő.
Mit kellene tennem? A többi kockázati csoporthoz hasonlóan a tüdőbetegségben szenvedőknek is különösen szigorú védekezési intézkedéseket kell tenniük, és be kell oltaniuk magukat.
Néhány tüdőbeteg azért is nyugtalan, mert attól tart, hogy kortizon tartalmú gyógyszereik tovább gyengíthetik tüdejük immunvédelmét. A Német Légzőszervi Liga azonban azt írja, hogy a jól beállított betegeknek még korona idején sem szabad megváltoztatniuk, vagy akár abbahagyniuk a gyógyszereiket.
Fennáll annak a kockázata is, hogy a gyógyszerszedés csökkentése vagy abbahagyása az asztma veszélyes súlyosbodását idézheti elő.
A dohányosok
A dohányzás rövid és hosszú távon egyaránt károsítja a légutakat és a tüdőt. Valójában a dohányosokat nagyobb a kockázata annak, hogy súlyos tüdőgyulladást szenvedjenek el a Covid-19 fertőzés következtében. A kockázat mértéke elsősorban attól függ, hogy az érintett mennyit dohányzik, és mióta dohányzik.
A szakértők ezért azt tanácsolják az embereknek, hogy most azonnal hagyjanak fel a cigarettával és hasonlókkal. Még ha valaki hosszú ideje dohányzik is, a dohányzás azonnali abbahagyása pozitív hatással lehet a Sars-CoV-2 fertőzés lefolyására.
Erről többet megtudhat a „Koronavírus: súlyosabban megbetegednek a dohányosok” című cikkünkben.
Rákbetegségek
A Robert Koch Intézet szerint a rákos betegeknél nagyobb a kockázata a COVID-19 betegség súlyos lefolyásának. A magasabb halálozási kockázat azonban nem vonatkozik minden rákos betegre, különösen nem azokra, akik régóta betegek.
A Német Rákinformációs Szolgálat szerint jelenleg kevés az információ arról, hogy a rákos betegek hogyan reagálnak a koronavírusra. Valójában immunrendszerüket különféle tényezők gyengíthetik, és így elősegítik a vírusok behatolását és terjedését.
- A súlyosan legyengült immunrendszer azonban rákterápiák (pl. kemoterápia, sugárterápia, célzott terápia, antitestterápia, vér-őssejt-transzplantáció vagy CAR-T sejtterápia) eredménye is lehet. A döntő tényező az, hogy az immunrendszer mennyire volt ténylegesen igénybe véve.
Ennek ellenére a Német Hematológiai és Orvosi Onkológiai Társaság (DGHO) azt javasolja, hogy ne halasszák el vagy függesszék fel a tervezett rákterápiát. A rák mielőbbi kezelése általában kulcsfontosságú a beteg túlélési esélyei szempontjából. Jelenleg csak alapos orvosi megfontolás után lehet értelme a kezelés elhalasztásának a jól kontrollálható rák egyedi eseteiben.
A rákos betegek védőoltását is előnyben részesítik. A rákterápia azonban gyengítheti az immunvédelem kialakulását. Az optimális intervallum az utolsó kezelés után három, lehetőleg hat hónap.
Immunhiány
A legyengült immunrendszer mindig növeli a fertőzések és az azt követő súlyos betegségek – köztük a Covid-19 – kockázatát. Különbséget kell tenni a következő betegcsoportok között:
- Veleszületett immunhiányos emberek
- Szerzett immunhiányos emberek, pl. HIV-fertőzöttek, akik nem részesülnek terápiában
Immunszuppresszív gyógyszerek szedése
Következésképpen azok a betegek, akiknek hosszú távú, az immunrendszert elnyomó gyógyszereket (immunszuppresszánsokat, például kortizont) kell szedniük, szintén nagyobb kockázatnak vannak kitéve. Ezek közé tartozik különösen
- Autoimmun betegségben szenvedő betegek, pl. gyulladásos reumás betegségek, amelyekben az immunrendszer megtámadja a szervezet saját szöveteit
- Szervátültetés utáni betegek, ahol a gyógyszeres kezelésnek meg kell akadályoznia az immunrendszert az átültetett szervek kilökődésében
Az, hogy a gyógyszer milyen mértékben csökkenti az immunrendszer működését, a hatóanyagtól és a megfelelő dózistól függ. Fontos, hogy ne hagyja abba vagy csökkentse a gyógyszer szedését anélkül, hogy orvosával konzultálna. A negatív egészségügyi következmények súlyosak lehetnek.
Máj- és vesebetegségek
A Robert Koch Intézet úgy véli, hogy a májbetegségben, például cirrhosisban vagy hepatitisben szenvedő emberek ki vannak téve a Covid-19 súlyos lefolyásának kockázatának. Valójában néhány fertőzött ember májértéke megemelkedett, még akkor is, ha korábban nem volt májbetegségük. Ez nem szokatlan a fertőző betegségekben.
Hasonló a helyzet a vesekárosodásban szenvedő betegeknél. A Robert Koch Intézet is veszélyeztetettnek tartja őket. Azt azonban még nem bizonyították, hogy nagyobb valószínűséggel lesznek súlyosan megbetegedve vagy akár meghalhatnak a Covid-19-ben. A jelenlegi tanulmányok azt mutatják, hogy a Covid-19 fertőzésben szenvedő betegeknél nagyobb valószínűséggel alakulnak ki veseelégtelenség és veseműködési zavarok. Úgy tűnik, egyelőre nincs adat arról, hogy ez hogyan befolyásolja a meglévő vesebetegséget.
Férfi
A férfiak és a nők nagyjából azonos arányban fertőződnek meg a Covid-19-cel, de a halálozás kockázata 31-47 százalékkal magasabb a férfiaknál. Németországban az ismert fertőzött férfiak 3.1 százaléka halt meg, a nőknek azonban csak 2.7 százaléka. Ennek különböző okai lehetnek. Például a férfiak sejtjei több ACE2 receptorral vannak felszerelve, amelyeken keresztül a vírus behatol a sejtekbe. Ezenkívül a nők immunrendszere általában aktívabb, és ezért jobban fel van szerelve a fertőzések leküzdésére.
Várandós nők
Terhes nőknél is gyakrabban figyelnek meg súlyos eseteket. Valószínűleg azért, mert az immunrendszer leáll a terhesség alatt, hogy elviselje a magzatot. Ezért a védőoltás olyan terhes nők számára javasolt, akiknek olyan állapota van, mint a cukorbetegség vagy az elhízás.
