Mit jelent a génalapú vakcinák alkalmazása?
Az EU-ban eddig jóváhagyott vakcinák mRNS vagy vektor vakcinák. Vannak, akik aggódnak, mert ezek új génalapú vakcinák.
Az aggodalmak azonban, hogy megváltoztathatják a genetikai anyagot, és így például rákot okozhatnak, alaptalanok. Bár a szervezet sejtjeibe becsempészett mRNS a vírusgenom egy része, nem építhető be a másképpen kialakított emberi DNS-genomba.
A vektoros vakcinákkal viszont egy DNS-szakasz ténylegesen bejut a vakcinázott sejt sejtmagjába, ahol először RNS-vé alakul. Rendkívül valószínűtlen azonban, hogy ez a génszakasz beépül az emberi DNS-be. Hiányoznak bizonyos eszközök, amelyek segítségével ez sikerülhetne. Ezenkívül a vakcinával érintkező sejtek gyorsan elpusztulnak. Így a magjukat is lebontja a szervezet.
A vektoros vakcinákról itt olvashat bővebben.
Valójában az mRNS-vakcinák különösen jól tolerálhatónak bizonyulhatnak: csak az oltási reakcióhoz szükséges alapvető anyagokat tartalmazzák: egyetlen mRNS-részletet, amelyet zsíros burok vesz körül. A vakcina emlékeztető szerek, az úgynevezett adjuvánsok, amint azt sok vakcina tartalmazzák, például nem szükségesek. Ezeket egyes emberek nem tolerálják jól.
Milyen mellékhatások ismertek?
További információ a vakcina reakcióiról és szövődményeiről itt.
A szokásosnál gyakoribbak az enyhe mellékhatások
A BioNTech/Pfizer és a Moderna mRNS-oltóanyagainál azt találták, hogy a szervezet, amely már az első oltás után felvértezte magát az antigének ellen, ezután erősebben reagál – azaz lázzal, fejfájással, fáradtsággal. Ez annak a jele, hogy az oltás megfelelő immunreakciót váltott ki a szervezetben.
Miért mehetett ilyen gyorsan a fejlődés?
Míg a legtöbben megkönnyebbültek, mert az oltásoknak köszönhetően közeledik a járvány vége, mások attól tartanak, hogy a rohamos fejlődés a biztonság rovására mehet. De ez nem így van.
Valójában számos tényező tette lehetővé a vakcina kifejlesztésének jelentős felgyorsítását – kockázatvállalás nélkül.
A vakcinafejlesztést nem a nulláról kellett kezdeni. Építhetne a Sars-CoV-2-vel szorosan összefüggő más koronavírusok – a 2002-es Sars vírus és a MERS koronavírus – elleni vakcinakutatás során már megszerzett ismeretekre.
Hogyan gyorsultak fel a bürokratikus folyamatok?
Tekintettel a sürgősségre, az oltóanyag kifejlesztéséhez és jóváhagyásához szükséges bürokratikus folyamatokat kiemelten kezelték, hatékonyabbá tették, így jelentősen felgyorsították. Még a tanulmányokra benyújtott pályázatokat is kiemelten bírálták el és ítélték oda.
Más területeken is időt takarítottak meg: a védőoltások finanszírozása a járványra való tekintettel problémamentes volt. Ellenkező esetben sok időbe telt volna a finanszírozás megteremtése. Az önkéntesek toborzása is nagyon gyors volt a kísérletekre – elég sokan jelentkeztek gyorsan.
Gyorsabb gyártás, mint a hagyományos vakcináknál
Nagy biztonság több millió oltás után
Minden óvintézkedés ellenére nincs 100 százalékos biztonság – sem ezzel az oltással, sem azokkal az oltással, amelyek kifejlődése tovább tart.
Az oltás késői szakaszában fellépő mellékhatások szintén nem valószínűek. Az oltási szövődmények általában az oltás időpontjához közel, legfeljebb néhány hónap elteltével jelentkeznek. Mivel már annyi idő telt el az oltás világméretű kezdete óta, ilyen mellékhatásoknak is régen fel kellett volna jelentkezniük.
Mellékhatások jelentése – és reagálás azokra
Az oltásbiztonságba vetett bizalom a sikeres Corona elleni oltási kampány sarokköve. Az átláthatóság és az oktatás biztosítása érdekében lehetősége van arra, hogy jelentse a hivatalos szerveknek a koronaoltás utáni feltételezett káros hatásokat.
Az egyik lehetőség a káros hatások ilyen gyanújának bejelentése a Paul Ehrlich Intézet online űrlapján keresztül.
