Lorazepam: hatások, felhasználások, mellékhatások

Hogyan működik a lorazepam

A lorazepam a benzodiazepinek csoportjába tartozó gyógyszer, és mint ilyen, szorongásoldó (szorongásoldó), nyugtató (nyugtató), izomlazító (izomlazító) és görcsoldó (antikonvulzív) hatása van.

Mint minden benzodiazepin, a lorazepam is közvetlenül az agy idegsejtjei közötti csomópontokban található. Ezeken az úgynevezett szinapszisokon az idegsejtek hírvivő anyagokon (neurotranszmittereken) keresztül kommunikálnak egymással.

A lorazepam a GABA-kötőhely egy alformájához (GABA-A-receptor) kötődik, és növeli a nyitás valószínűségét GABA jelenlétében. Ily módon a GABA gátló hatása fokozódik.

Felszívódás, lebomlás és kiválasztódás

Lenyelés után a lorazepám gyorsan és szinte teljesen felszívódik a vérben. Átjuthat a vér-agy gáton, és így bejuthat a központi idegrendszerbe (CNS) – az agyba és a gerincvelőbe.

Mikor kell alkalmazni a lorazepamot?

A lorazepam hatóanyagot a szorongás, feszültség és izgatott állapot, valamint a kapcsolódó alvászavarok rövid távú kezelésére használják. Ezenkívül használható a betegek megnyugtatására diagnosztikai vagy sebészeti beavatkozások előtt.

A benzodiazepinek, például a lorazepám hosszú távú alkalmazása gyakran függőségi problémákhoz vezet. Ezért csak a lehető legrövidebb ideig (legfeljebb két-négy hétig) szabad bevenni.

A lorazepám leggyakrabban használt adagolási formája az orális tabletta. Azoknak a betegeknek, akiknek nyelési nehézségei vannak, vagy egyszerűen nem hajlandók bevenni, vannak olvadó tabletták vagy injekciós oldatok.

Az alkalmazási területtől függően általában 0.5-2.5 milligrammos adagot adnak be egész nap vagy este.

Mik a lorazepam mellékhatásai?

A lorazepam mellékhatásai többnyire közvetlenül a kívánt depresszív hatásból erednek:

Gyermekek, idősek és agybetegek paradox módon reagálhatnak a használatára, azaz izgatottsággal, nyugtalansággal, alvászavarokkal vagy fokozott szorongással.

Mit kell figyelembe venni a lorazepam szedésekor?

Ellenjavallatok

A lorazepam nem alkalmazható:

  • ismert benzodiazepin-függőség
  • myasthenia gravis (autoimmun által közvetített izomgyengeség)
  • Légzési diszfunkció
  • lorazepammal szembeni túlérzékenység

Gyógyszerkölcsönhatások

Ugyanez vonatkozik a fájdalomcsillapítókra, az allergia (antiallergia) és az epilepszia (epilepszia elleni) gyógyszerekre, valamint a szívre és a vérnyomásra ható szerekre, például a béta-blokkolókra.

Kerülje az alkoholfogyasztást a lorazepammal végzett kezelés alatt, mert fokozhatja a központi depresszív hatást.

Korhatár

A sürgősségi orvoslásban, például áttöréses status epilepticus (= öt percnél tovább tartó epilepsziás roham) esetén a lorazepam egy hónapos kortól engedélyezett oldatos injekcióként.

Idősebb korban a lorezapám hatásideje megnyúlik, ami általában az adag csökkentését teszi szükségessé.

Terhesség és szoptatás

Ha azonban a terhesség utolsó hónapjában szedjük, nagyobb a valószínűsége a „floppy csecsemő szindróma” kialakulásának, mivel a hatóanyag akadálytalanul átjuthat a placentán, és így a gyermekben is kifejti hatását. Ezért a terhesség alatt megfelelőbb alternatívák a prometazin (akut szorongás kezelésére), amitriptilin (alvászavarok kezelésére) és a kvetiapin (pszichotikus rendellenességek kezelésére).

Hogyan szerezzünk gyógyszert a lorazepammal

A lorazepam Németországban, Ausztriában és Svájcban receptköteles. Sőt, még kábítószerként is szerepel (mint minden benzodiazepin), ami azt jelenti, hogy a hatóanyag felírása különösen szigorúan szabályozott.

Normál receptre a lorazepam csak akkor kapható, ha az egyszeri adag legfeljebb 2.5 milligramm, és a készítmény nem tartalmaz más hatóanyagot.

Mióta ismert a lorazepam?

További tények a lorazepámról

A lorazepam a diazepam, egy másik benzodiazepin továbbfejlesztése. A lorazepámnak a diazepammal összehasonlítva sokkal rövidebb a hatás- és tartózkodási ideje a szervezetben, mivel anyagcseréje során nem képződnek aktív termékek (aktív metabolitok).