Rövid áttekintés
- Mi a japán encephalitis? Vírus által okozott agygyulladás, amely különösen gyakori Délkelet-Ázsiában.
- Okai: japán agyvelőgyulladás vírusok, melyeket vérszívó szúnyogok terjesztenek
- Tünetek: általában nem, vagy csak enyhe tünetek, például fejfájás és láz, gyermekeknél főként gyomor-bélrendszeri panaszok. Ritkán súlyos lefolyások, olyan tünetekkel, mint magas láz, nyakmerevség, görcsrohamok, bénulás, eszméletvesztés és akár kóma is.
- Diagnózis: A japán encephalitis vírus elleni specifikus antitestek kimutatása a vérben vagy a cerebrospinális folyadékban (CSF)
- Kezelés: csak tüneti kezelés lehetséges (tünetek enyhítése); szükség esetén intenzív orvosi ellátás
- Prognózis: 1 fertőzöttből 250 súlyosan megbetegszik. Az érintettek 30 százaléka meghal. A túlélők 20-30 százaléka szenved maradandó következményes károsodást (például bénulást).
Japán agyvelőgyulladás: Leírás
A japán encephalitis egy vírus által okozott agygyulladás. Főleg Délkelet-Ázsiában és a Csendes-óceán nyugati régiójában áll fenn a fertőzés veszélye, így több mint hárommilliárd ember számára.
Japán encephalitis: Előfordulási és kockázati területek
A japán encephalitis fertőzés kockázati területei Kelet-Ázsiától (pl. Kelet-Szibéria, Korea, Japán) Délkelet-Ázsiáig (Thaiföld, Vietnam, Kambodzsa, Fülöp-szigetek, Indonézia stb.) és Dél-Ázsiáig (India, Nepál stb.) terjednek. A Csendes-óceán nyugati régiójában például Pápua Új-Guineában is megfertőződhet a japán agyvelőgyulladás vírusa. És a vírusos betegség még Ausztrália északi csücskében is előfordul.
Ázsia mérsékelt éghajlati övezetében a japán agyvelőgyulladást különösen nyáron és ősszel lehet megfertőzni. A trópusi-szubtrópusi régiókban a legnagyobb fertőzésveszély az esős évszak alatt és után van. Ezeken a területeken azonban általában egész évben meg lehet fertőződni a japán agyvelőgyulladás kórokozóival.
Japán encephalitis: tünetek
A fertőzés és az első tünetek megjelenése között négy-tizennégy nap telik el (lappangási idő). A legtöbb fertőzött embernél azonban egyáltalán nem, vagy csak enyhe tünetek jelentkeznek, amelyek hasonlóak az influenzaszerű fertőzésekhez (például láz és fejfájás). A japán encephalitisben szenvedő gyermekeknél a hasi fájdalom és a hányás lehet a fő kezdeti tünet.
- magas láz
- fejfájás
- nyakfájás
- Fényérzékenység
- Mozgáskoordináció zavara (ataxia)
- Remegés (remegés)
- Károsodásig tartó tudatzavar
- rohamok
- Spasztikus bénulás
A japán agyvelőgyulladás e súlyos tünetei a fertőzés központi idegrendszerre való átterjedésével magyarázhatók: agyi gyulladás (encephalitis) alakul ki, amely ezt követően átterjedhet az agyhártyára (agy és agyhártya együttes gyulladása = meningoencephalitis). A gerincvelő további gyulladása is lehetséges (meningomyeloencephalitis).
A japán encephalitis ilyen súlyos lefolyása gyakran végzetes, vagy neurológiai és pszichiátriai következményekkel jár. Ilyenek például a bénulás jelei, ismétlődő görcsrohamok vagy a beszédképesség elvesztése.
A japán agyvelőgyulladás gyakran súlyos lefolyású, különösen kisgyermekeknél és időseknél.
Japán encephalitis: okok és kockázati tényezők
A japán agyvelőgyulladást a japán encephalitis vírus (JEV) váltja ki. Az úgynevezett flavivírusokhoz tartozik. A víruscsalád további tagjai közé tartozik a nyugat-nílusi vírus, a sárgaláz vírus és a kullancs-encephalitis (TBE) kórokozója.
A fertőzött sertésekkel vagy vízimadaraktól eltérően a fertőzött ember vérében a vírus mennyisége soha nem nőhet olyan mértékben, hogy az egészséges szúnyogok egy vérétel során megfertőződjenek, és ezáltal fertőzésveszélyt okozzanak mások számára.
Fokozott a japán encephalitis megbetegedésének kockázata, különösen a fent említett kockázati régiók vidéki és városkörnyéki lakossága számára. Ezeken a területeken az emberek általában a kórokozó gazdaállatainak (sertés, vízimadarak) közvetlen közelében élnek.
A japán agyvelőgyulladás különösen gyakori azokban a régiókban, ahol kiterjedt rizstermesztés és/vagy sertéstartás folyik. A rizstermő területek azért játszanak szerepet, mert a párás környezet optimális szaporodási feltételeket biztosít a betegség fő hordozóinak – a rizsföldi szúnyogoknak. A páratartalom is az oka annak, hogy az esős évszakban és azt követően gyakoribbak a betegség kitörései – a sok pangó víz és a meleg éghajlat ideális feltételeket biztosít a japán encephalitis vírus terjedéséhez.
Japán encephalitis: vizsgálat és diagnózis
Ugyanakkor megfelelő vizsgálatokkal ki kell zárni az agyi gyulladás egyéb lehetséges okait (pl. egyéb vírusok, baktériumok). Ez megakadályozza, hogy más, kezelhető okokat, például bakteriális fertőzéseket figyelmen kívül hagyjanak.
Japán encephalitis: kezelés
A japán agyvelőgyulladásra a mai napig nincs célzott, azaz ok-okozati terápia. A betegség csak tünetileg, azaz a beteg tüneteinek enyhítésével kezelhető. Például az orvos görcsoldó szereket adhat be a betegnek.
A japán agyvelőgyulladást gyakran az intenzív osztályon kezelik. Ha szükséges, ott a rossz általános állapot jobban stabilizálható. Mindenekelőtt a koponyaűri nyomást kell szorosan ellenőrizni, esetleg csökkenteni (az agyvelőgyulladás veszélyesen megduzzadhat az agyban!).
A japán encephalitist a lehető leggyorsabban és körültekintően kell kezelni. Ez növeli a beteg túlélési esélyeit és csökkenti a másodlagos károsodás kockázatát.
Japán encephalitis: a betegség lefolyása és prognózisa
Japán agyvelőgyulladás: Védőoltás
Bárki, aki olyan területre tervez utazást, ahol a japán agyvelőgyulladás elterjedt, védőoltással védekezhet a fertőzés ellen. A rendelkezésre álló vakcina 2 hónapos kortól adható be. A hatékony védelemhez két adag vakcina szükséges. Általában 28 napos különbséggel adják be őket.
Felnőtteknél 65 éves korig lehetőség van egy gyorsabb oltási ütemezésre is, például a rövid időn belül tervezett ázsiai utakra. Ebben az esetben a második oltási adagot hét nappal az első után kell beadni.
Az oltás beadásáról, hatékonyságáról és lehetséges mellékhatásairól a Japán agyvelőgyulladás elleni védőoltás című cikkben tájékozódhat.
Japán encephalitis: egyéb megelőző intézkedések
A védőoltáson kívül van egy másik módja a japán agyvelőgyulladás vírussal való fertőzés megelőzésének – gondosan védekezve a szúnyogcsípés ellen:
A japán encephalitis vírust terjesztő Culex szúnyogok főleg este és éjszaka aktívak. Ez idő alatt ezért különösen ügyeljen arra, hogy megvédje magát a szúnyogcsípéstől, ha kockázati területen tartózkodik. Fontos tippek:
- Használjon megfelelő szúnyogriasztót.
- Aludj szúnyogháló alatt, hogy éjszaka távol tartsd magadtól a japán agyvelőgyulladás hordozóit.
