Veserák: okok, tünetek, terápia

Rövid áttekintés

• Mi a veserák (veserák)? A vese rosszindulatú daganata, melynek leggyakoribb változata a vesesejtes rák (vesesejtes karcinóma). A legtöbb beteg idősebb férfi.
• Tünetek: Először általában semmi, később általában vér a vizeletben és vese-/oldalfájdalom. A daganat tapintható lehet. Egyéb lehetséges tünetek: Fáradtság, láz, étvágytalanság, fogyás, vérszegénység, magas vérnyomás és esetleg áttétek jelei, mint például csontfájdalom, légszomj, fejfájás stb.
• Okok: Pontosan nem ismert. A kockázati tényezők a dohányzás, az elhízás, a magas vérnyomás, a végstádiumú veseelégtelenség, a genetikai hajlam és az előrehaladott életkor.
• Diagnosztika: Orvos-beteg konzultáció, fizikális vizsgálat, laboratóriumi vizsgálatok, képalkotás (ultrahang, számítógépes tomográfia, mágneses rezonancia képalkotás), szükség esetén biopszia. További vizsgálatok a daganat terjedésére.
• Terápia: lehetőség szerint műtéti eltávolítás. Ha a daganat kicsi, akkor aktív monitorozás vagy ablatív terápia (pl. megsemmisítés hideggel). Előrehaladott stádiumban, alternatívaként vagy műtét mellett gyógyszeres kezelés, sugárterápia.
• Prognózis: Viszonylag jó, ha a veserákot időben észlelik és kezelik. Ha azonban már vannak veserák áttétek, az érintettek várható élettartama (túlélési esélye) lényegesen alacsonyabb.

Mi a veserák?

Felnőtteknél messze a leggyakoribb változat a vesesejtes rák (vesesejtes karcinóma, vese adenokarcinóma). A nefronok hámsejtjéből fejlődik ki (nefron = a vesék alapvető funkcionális egysége). A vesesejtes karcinómának különböző típusai vannak: Messze a leggyakoribb az úgynevezett tiszta sejtes karcinóma; kevésbé gyakori például a papilláris carcinoma és a ductus Bellini carcinoma.

Ez a cikk elsősorban a vesesejtes karcinómára vonatkozik!

A vesesejtes karcinóma mellett más rosszindulatú vese daganatok is a veserák kifejezés alá tartoznak. Ide tartozik például a ritkább vesemedence-karcinóma. A húgyutak szövetéből fejlődik ki, amely a vesékből származik.

Gyermekeknél a rosszindulatú vesedaganat leggyakoribb formája nem a vesesejtes karcinóma, hanem az úgynevezett nephroblasztóma (Wilms-daganat). Az embrióban lévő vesesejtekhez hasonló sejtekből fejlődik ki, ezért embrionális daganatnak nevezik. Összességében azonban a gyermekeknél ritkán alakul ki rosszindulatú vese daganat.

Vese metasztázisok és veserák áttétek

Egyes esetekben a vese rosszindulatú növekedése nem veserák, hanem egy másik típusú rák áttétje valahol a szervezetben. Ilyen vese áttéteket okozhat például tüdőrák vagy mellrák.

Amint az első áttétek kialakulnak, a veserákban szenvedő betegek prognózisa és gyógyulási esélyei romlanak.

A vesék működése

A páros vesék létfontosságú feladatokat látnak el a szervezetben: mindenekelőtt folyamatosan szűrik a vért, eltávolítják többek között a káros anyagokat, amelyek aztán az általuk termelt vizelettel ürülnek ki.

A vesék hozzájárulnak a víz és elektrolit egyensúly, valamint a sav-bázis egyensúly szabályozásához is. Végül, de nem utolsósorban két hormont termelnek: a renint (fontos a vérnyomás szabályozásában) és az eritropoetint (amely a vörösvértest-termelés szabályozásában vesz részt).

A vesék ezen feladatairól a Vesefunkció cikkben olvashat bővebben.

Veserák: gyakoriság

A veserák – a vesesejtes rák messze leggyakoribb típusa – főként az idősebb férfiakat érinti. Összességében ez a rák meglehetősen ritka formája:

Németországban a Center for Cancer Registry Data (Robert Koch Intézet) összesen 14,029 2017 új esetet regisztrált 8,864-ben, 5,165 2.9 férfi és 489,178 XNUMX nő esetében. Ez azt jelenti, hogy abban az évben az összes új rákos eset* (XNUMX XNUMX) alig XNUMX százalékát tette ki a veserák.

Hogyan lehet felismerni a veserákot?

A veserák (vesesejtes karcinóma) gyakran hosszú ideig nem okoz tüneteket. Az első tünetek általában csak előrehaladottabb stádiumban jelentkeznek – amikor a daganat elért egy bizonyos méretet és/vagy távolabbi területekre metasztatizálódott: A veserák ilyenkor gyakran vért okoz a vizeletben (hematuria) és fájdalmat a vese területén vagy oldalfájdalmat. . Egyes betegeknél a daganat érezhető.

A veserák általános tünetei közé tartozik a fáradtság, a láz, az étvágytalanság és a nem kívánt fogyás. Ezek a tünetek azonban nagyon nem specifikusak – a rák más formáival és sok más betegséggel is előfordulhatnak.

Egyéb lehetséges veserák tünetei közé tartozik a magas vérnyomás (hipertónia), anémia és a vér emelkedett kalciumszintje (hiperkalcémia). A vérben az alkalikus foszfatáz (AP) emelkedésével járó májműködési zavar – az úgynevezett Stauffer-szindróma – jellemző a vesesejtes karcinómára.

Férfi betegeknél a veserák további tünete lehet: Ha a daganat az egyik vesevénába betör, a herében visszér (varicocele) alakulhat ki.

Áttétes veserák: tünetek

Veserák: okok és kockázati tényezők

A veserák vagy a vesesejtes rák okai még mindig nagyrészt ismeretlenek. Számos bizonyított kockázati tényező azonban kedvez a betegség kialakulásának. Ezek tartalmazzák

• dohányzás
• elhízottság
• Magas vérnyomás
• Terminális veseelégtelenség: Ez a krónikus veseelégtelenségre utal az 5. stádiumban (végstádium). A lehetséges okok közé tartozik a cukorbetegség vagy a magas vérnyomás okozta vesekárosodás, valamint a policisztás vesebetegség (genetikai betegség, amelyben számos folyadékkal teli üreg képződik a vesékben).
• Genetikai hajlam: Ritka esetekben az örökletes genetikai mutációk hozzájárulnak a vesesejtes rák (örökletes vesesejtes karcinóma) kialakulásához. Ezek közül a leggyakoribb a von Hippel-Lindau szindróma, amelyet a VHL gén mutációi okoznak. Jelentősen növelik a tiszta sejtes karcinóma (a vesesejtes rák leggyakoribb formája) kockázatát.

Az idősebb életkor a veserák fokozott kockázatával is jár. A várható élettartamot és a prognózist ilyenkor általában az idős korban igen gyakran előforduló kísérő betegségek (pl. szív- és érrendszeri betegségek) befolyásolják.

Az étrend hatása nem tisztázott

A táplálkozási tényezők és a vesesejtes rák kockázata közötti összefüggések ellentmondásosak. Arra sincs bizonyíték, hogy a gyümölcs- és zöldségfogyasztás megakadályozhatná a daganatok kialakulását. Összességében a jelenleg rendelkezésre álló adatok nem teszik lehetővé, hogy következtetéseket vonjunk le bizonyos élelmiszerek vagy tápanyagok lehetséges hatásáról a vesesejtes rák kialakulására.

Hogyan diagnosztizálják a veserákot?

Egyre inkább véletlenül fedezik fel a veserákot (vesesejtes daganatot): az egyéb okból végzett vizsgálatok (pl. ultrahangos vizsgálat, hasi komputertomográfia) részeként sok beteg találkozik rosszindulatú vese daganattal. Gyakran még egészen kicsi, azaz nem túl fejlett.

Más esetekben a veserák diagnózisát csak akkor állapítják meg, ha a már előrehaladott daganat tünetei arra késztetik a beteget, hogy orvoshoz forduljon.

Orvosi előzmény és fizikális vizsgálat

Megmagyarázhatatlan tünetek esetén először rutinszerűen a kórelőzmény felvételre kerül sor (anamnézis): Az orvos megkérdezi, hogy a betegnek pontosan milyen panaszai vannak, mennyire kifejezettek és mióta fennállnak. Kérdez továbbá minden korábbi vagy mögöttes betegségről.

A veserák diagnosztizálásához azonban további vizsgálatok szükségesek. Vannak olyan vizsgálatok is, amelyek segítségével megállapítható a rák mértéke (pl. metasztázisok jelenléte). Ez fontos a kezelés megtervezéséhez.

Laboratóriumi tesztek

A laboratóriumi vizsgálatokkal kimutathatóak a kóros elváltozások a páciens vér- és vizeletmintáiban. Veserák gyanúja esetén meghatározzák a vérértékeket, például a vérképet, a véralvadást és a vérben lévő elektrolitokat (például nátrium, kálium, kalcium). Ezenkívül mérik az alkalikus foszfatáz (AP) vérszintjét, a vérben és a vizeletben a vese értékeket, valamint a májértékeket.

A vizeletet vér jelenlétére (hematuria) is megvizsgálják. Néha ez a vértartalom olyan nagy, hogy a vizelet láthatóan vöröses színű (makrohematuria). Más esetekben láthatatlan mennyiségű vér található a vizeletben (mikrohaematuria).

Képalkotó eljárások

Ha a vesedaganat bizonyos méretű, általában ultrahangos vizsgálattal (szonográfiával) kimutatható. A számítógépes tomográfia (CT) sokkal nagyobb képfelbontást kínál. Ez a standard eljárás a kis vese daganatok kimutatására. Használják a rák kiterjedésének meghatározására (stádiumbesorolás) és a daganat műtéti eltávolításának megtervezésére is.

Biopszia

A képalkotás általában elegendő a veserák (vesesejtes rák) biztos diagnosztizálásához. Ha azonban utólag még mindig nem tisztázott a diagnózis, lehetőség van szövetminta vételére és mikroszkópos vizsgálatára (biopszia). Ezt azonban csak akkor szabad megtenni, ha a kezelés megválasztása a vizsgálat eredményétől függ. Ha viszont eleve egyértelmű, hogy egy tisztázatlan vesedaganatot műtéti úton távolítanak el, akkor nem szabad előtte szövetmintát venni.

Ennek az az oka, hogy a mintavétel bizonyos kockázatokkal jár (beleértve a vérzést is). A vesebiopszia ezért csak bizonyos esetekben javasolt – például ha tisztázatlan vese daganat kezeléséről döntenek. Ezenkívül biopsziát kell vagy lehet végezni a következő esetekben a diagnózis megerősítésére:

• ablatív terápia előtt – azaz a daganatszövet célzott elpusztítása előtt hidegen (krioabláció) vagy hővel (rádiófrekvenciás abláció)
• a tervezett veseeltávolítás (citoreduktív nefrektómia) előtt áttétes betegeknél

Ezzel szemben a biopszia nem javasolt cisztás vese daganatok (= folyadékkal telt üregű vesedaganatok) esetén. Ennek egyik oka annak potenciális veszélye, hogy a mintavétel során a cisztafolyadék az egészséges szövetekbe szivárog, és ezáltal a daganatsejtek elterjednek.

A biopsziát lyukasztótű-biopsziaként kell elvégezni. Ultrahang vagy CT irányítása mellett egy finom üreges tűt „lövelnek” a daganatszövetbe a hasfalon keresztül lyukasztókészülékkel, hogy hengeres szövetmintát kapjanak. Legalább két ilyen szövethengert kell venni. A biopszia előtt a páciens helyi érzéstelenítést kap.

További vizsgálatok

A veserák (vesesejtes rák) diagnózisának megerősítése után fontos kideríteni, hogy a rák már milyen messzire terjedt el a szervezetben (terjedési diagnosztika). Az, hogy ehhez milyen vizsgálatok szükségesek és hasznosak, az egyedi esettől függ.

Például minden tünetmentes betegnél, akinek a vese daganata nagyobb, mint három centiméter, el kell végezni a mellkas számítógépes tomográfiáját (mellkasi CT). Minél nagyobb a daganat, annál nagyobb a valószínűsége a metasztázisoknak, például a tüdőben.

Agyi áttétek gyanúja esetén (pl. rohamok, bénulás, fejfájás miatt) a koponya mágneses rezonancia képalkotása (cranialis MRI) javasolt. A jobb képalkotás érdekében a beteget kontrasztanyaggal kell beadni a vizsgálat előtt.

Ha csontáttétek lehetséges jelei vannak (pl. fájdalom), a beteg egész testét CT vagy MRI (teljes test CT vagy MRI) segítségével megvizsgálják.

Veserák: terápia

A daganat stádiuma befolyásolja a legnagyobb mértékben a veserák kezelésének típusát. A kezelés megtervezésekor azonban figyelembe veszik a beteg életkorát és általános egészségi állapotát is.

Elvileg a lokalizált (nem áttétet adó) vesesejtes rákot lehetőség szerint megoperálják: Ha a rosszindulatú daganat teljesen kimetszhető, a veserák gyógyítható. Kisméretű vese daganatok bizonyos esetekben a műtét alternatívájaként aktív felügyelet vagy ablatív terápia választható.

Áttétes vesesejtes karcinóma esetén a gyógyulás általában már nem lehetséges – azaz nincs gyógyulásra irányuló gyógyító terápia. Ehelyett a terminális veserákban szenvedők palliatív terápiát kapnak. Ennek célja a tünetek megelőzése vagy enyhítése, a beteg életminőségének javítása és életének meghosszabbítása. Erre a célra különféle kezelési lehetőségek állnak rendelkezésre.

Például a vese daganata és az egyes áttétek helyileg sebészeti és/vagy sugárterápiás kezeléssel kezelhetők. Ezenkívül a veserák kezelésére olyan gyógyszerek állnak rendelkezésre, amelyek az egész testet érintik (szisztémás terápia).

Aktív megfigyelés

Kisméretű vesesejtes karcinóma esetén, amely még nem metasztatizált, a kezelés az aktív megfigyelésre korlátozódhat. Ez rendszeres ellenőrzésekből áll, amelyek során képalkotó technikákkal ellenőrzik a daganat növekedését.

Az ilyen aktív felügyelet olyan betegek számára lehet hasznos, akiknél a daganat sebészeti eltávolítása vagy a rákterápia más formái túlságosan megterhelőek lehetnek – például más betegségben szenvedő és/vagy korlátozott élettartamú betegeknél. Az aktív megfigyelés olyan betegek számára is lehetséges stratégia, akik megtagadják a sebészeti vagy ablatív terápiát (lásd alább) kis vese daganatuk miatt.

Ha egy aktívan megfigyelt daganat nő, a szakértők műtéti eltávolítást javasolnak.

Ablatív terápia

A kis vesesejtes karcinómában, valamint további betegségekben és/vagy korlátozott élettartamban szenvedő betegek aktív felügyeletének egy lehetséges alternatívája az ablatív terápia. Ez magában foglalja a tumorszövet közvetlen megsemmisítését komolyabb műtét nélkül. Ez általában hideg (krioabláció) vagy hő (rádiófrekvenciás abláció) segítségével történik:

• Rádiófrekvenciás abláció (RFA): Itt is egy szondát helyeznek be a vese daganatba a hasfalon keresztül vagy laparoszkópia során. Váltakozó áram segítségével 60-100 Celsius-fokra melegíti fel a rákos szövetet, ami tönkreteszi azt.

Mindkét esetben a szonda behelyezését és „munkáját” képalkotó technikák (például ultrahang vagy CT) segítségével egy képernyőn követik nyomon.

Sebészet: különböző technikák

Különféle lehetőségek és technikák léteznek a vesesejtes rák sebészeti kezelésére.

Nem áttétes veserák: műtét

A nem áttétes vesesejtes rák esetében a sebészeti eltávolítás a választott kezelés. Ahol lehetséges, ez szervmegőrző műtétet (részleges nephrectomia) foglal magában: A sebész csak a vese rák által érintett részét vágja ki. Ennek során ügyel arra, hogy a lehető legtöbb egészséges veseszövetet megőrizze.

Az eljárást általában nyílt műtétként, azaz hosszabb bemetszéssel hajtják végre (a daganat helyétől függően, például a hason vagy az oldalfalon).

A nem metasztatikus vesesejtes karcinóma nem mindig távolítható el úgy, hogy a vese többi része érintetlen maradjon. Ebben az esetben az egész szervet el kell távolítani, amit az orvosok radikális nefrektómiának neveznek. Normális esetben azonban ez nem jelent problémát – a második, egészséges vese képes önállóan átvenni az összes vesefunkciót.

Ha a nem áttétes vesesejtes rákos betegek nyirokcsomói megnagyobbodtak, ezek műtéti úton eltávolíthatók a rákos sejtek kimutatása érdekében. Ha a műtét előtti vagy alatti képalkotó vizsgálatok során kiderül, hogy egy mellékvesét is érintett a rák, akkor ezt is eltávolítják.

Áttétes veserák: műtét

Ha a vesesejtes rák már átterjedt más szervekre, akkor sebészi eltávolítással már nem gyógyítható. Ennek ellenére bizonyos esetekben érdemes lehet kivágni a rosszindulatú vese daganatot. Ez enyhítheti az olyan tüneteket, mint a helyi fájdalom és vérzés. A műtét akár meg is hosszabbíthatja a beteg túlélését.

Szisztémás terápia

Előrehaladott és/vagy metasztatikus vesesejtes rák esetén általában olyan rákellenes gyógyszereket adnak be, amelyek az egész szervezetben (azaz szisztémásán) hatnak. A következő anyagcsoportok állnak rendelkezésre:

• mTOR-gátlók (temszirolimusz, everolimusz): Az mTOR enzim általában fontos a sejtek növekedéséhez és ellátásához. A rákos sejtek különösen nagy mennyiségben tartalmazzák ezt az enzimet, ezért ellenőrizetlenül szaporodhatnak és szaporodhatnak. Az mTOR inhibitorok korlátozzák a rákos sejtek szaporodását.
• Ellenőrzőpont-gátlók: Az immunellenőrző pontok az immunrendszer kontrollpontjai, amelyek szükség szerint korlátozzák az immunreakciókat (pl. a szervezet saját sejtjei ellen). Egyes rákos daganatok (például veserák) aktiválhatják ezeket a „féket”, és így megvédhetik magukat a szervezet immunrendszerének támadásától. Az ellenőrzőpont-gátlók (például pembrolizumab, nivolumab) eltávolítják ezeket a „fékeket”.
• VEGF antitestek: A mesterségesen előállított bevacizumab antitest gátolja a növekedési faktorok (VEGF-receptorok) bizonyos kötőhelyeit és ezáltal az új erek képződését, amelyekre a növekvő vese daganatnak szüksége van az ellátásához.

Az orvosok eseti alapon döntik el, hogy melyik gyógyszer a legalkalmasabb egy veserákos beteg számára. A hatóanyagokat gyakran kombinálják, például pembrolizumab és axitinib. A bevacizumab VEGF antitestet szintén nem adják önmagában vesesejtes rák esetén. Ehelyett mindig interferonnal kombinálják – egy olyan hatóanyaggal, amely ellensúlyozza a rákos sejtek növekedését.

A legtöbb rákfajta „klasszikus” gyógyszeres kezelése a kemoterápia. Ez azonban nem kezelési lehetőség veserák – azaz áttétes vesesejtes rák – kezelésére, mert általában hatástalan.

Veserák áttétek helyi kezelése

A veserák áttéteit (tüdő, csont stb.) is gyakran helyileg kezelik. A cél vagy a gyógyulási esélyek növelése, vagy – ha a betegség túl előrehaladott – a tünetek (például fájdalom) enyhítése vagy megelőzése.

A metasztázisok elhelyezkedésétől, méretétől és számától függően műtéti eltávolítás és/vagy besugárzás (sugárterápia) alkalmazható. Bizonyos körülmények között (pl. egyes agyi áttétek esetén) ez utóbbi sztereotaxiás sugárterápia formájában is megvalósulhat. Ebben az esetben a rosszindulatú daganat nagyon pontosan, különböző szögekből, nagy intenzitással kerül besugárzásra.

Támogató terápia

Az igényektől függően a veserák tüneteit és a rák egyéb következményeit vagy a rákterápiát célzottan kezelik. Példák

Ez a fájdalomterápia néha hasznosan kiegészíthető más gyógyszerekkel (együttes gyógyszerekkel, például izomrelaxánsokkal).

A rák vagy a rákterápia következtében fellépő vérszegénység esetén az érintetteknek vérátömlesztésre lehet szükségük.

A rákos betegek általában gyakran kifejezett kimerültségtől (fáradtságtól) szenvednek. A szakértők az egyénileg adaptált állóképességi edzést javasolják az edzésterápia részeként.

A csontáttétekkel rendelkező veserákos betegeknek gyógyszeres kezelést kell kapniuk a csonttörések megelőzésére – biszfofonátokat vagy monoklonális denusomab antitestet kalciummal és D-vitaminnal kombinálva.

Veserák: a betegség lefolyása és prognózisa

A legtöbb beteget mindenekelőtt egy kérdés érdekli: gyógyítható-e a veserák? Valójában a leggyakoribb forma – a vesesejtes rák – prognózisa viszonylag kedvező a rák sok más formájához képest.

Egyedi esetekben azonban a gyógyulás esélye attól függ, hogy mekkora a daganat a vesén, és milyen messzire terjedt el már a diagnózis felállításakor. A következő érvényes: minél korábbi diagnózis és kezelés történik, annál jobb a veserák prognózisa.

A veserákból (vesesejtes rákból) való felépülés esélyét a beteg életkora és az esetleges kísérő betegségek is befolyásolják.

Veserák: utógondozás és rehabilitáció

A betegek még a veserák kezelésének befejezése után sem maradnak magukra. Az utógondozás és a rehabilitáció a következő lépés.

Utógondozás

A veserák után javasolt ellenőrző vizsgálatokon való részvétel nagyon fontos. Az utánkövetési időpontok többek között a veserák esetleges visszaesésének (kiújulásának) és az (új) áttétek korai stádiumának felismerését szolgálják. Szintén fontos figyelemmel kísérni a beteg veseműködését.

Az utóvizsgálatok rutinszerűen tartalmaznak orvos-beteg konzultációt (kórelőzmény), fizikális és laboratóriumi vizsgálatokat, valamint a has és szükség esetén a mellkas képalkotó vizsgálatát (ultrahang és/vagy számítógépes tomográfia vagy mágneses rezonancia képalkotás).

Az, hogy egy veserákos beteget milyen gyakran és mennyi ideig hívnak meg nyomon követési vizsgálatokra, nagyban függ a kiújulás kockázatától (alacsony, közepes, magas). Elvileg több utóellenőrzés javasolt több éven keresztül. Kezdetben rövidebb időközönként (pl. háromhavonta), később hosszabb időközönként (évente) kerülnek ütemezésre.

Rehabilitáció veserák után

A rehabilitációs program részletei a páciens szükségleteitől függenek. Mindazonáltal különféle tudományágak összetevői beépülnek, például az orvostudományból, a pszichológiából, a fizioterápiából, a munkaterápiából és a sportterápiából.

Például a rehab orvosok gondoskodnak a rákterápia meglévő mellékhatásairól, mint például a műtét (pl. elektroterápia) által okozott idegkárosodásról. A pszichológiai egyéni és csoportos foglalkozások, valamint a relaxációs technikák elsajátítása segíthet megbirkózni a pszichológiai következményekkel, például szorongással, depresszióval vagy levertséggel. A fizikai erőnlét javítható adaptált mozgásterápiával. Hőcsomagolás, táplálkozási tanácsadás és szociális tanácsadás (pl. munkába való visszatéréskor) szintén része lehet a veserák utáni rehabilitáció változatos kínálatának.

Veserák: hogyan kezeli a betegséget?

A veserák súlyos betegség. A vele való foglalkozás és a kezelés nagy lelki és fizikai erőt követel Öntől, mint betegtől. Különféle szinteken segíthetsz abban, hogy a lehető legjobban megbirkózz ezzel a nehéz időszakkal.

Veserák és táplálkozás

A veserák kezelése során orvosa figyelemmel kíséri táplálkozási állapotát. Ez lehetővé teszi számukra, hogy meglévő vagy közelgő tápanyaghiány esetén tegyenek ellenintézkedéseket. A táplálkozási tanácsadás vagy a táplálkozási terápia hasznos lehet – esetleg még a rehabilitáció részeként végzett kezelés után is.

A veseelégtelenségben (veseelégtelenségben) szenvedő veserákos betegeknek különös figyelmet kell fordítaniuk saját étrendjükre – akár a rákbetegségtől függetlenül, akár a rákterápia eredményeként. Hosszú távon ügyelni kell arra, hogy ne fogyasszunk túl sok fehérjét – ennek lebontása túlságosan megterhelheti a legyengült vese(ke)t. A táplálkozási szakember tanácsot tud adni a szükséges étrendi változtatásokhoz.

Általában a veserákos betegeknek kerülniük kell a túlzott alkoholfogyasztást is.

Veserák és testmozgás

A sport és a mozgás nem csak a testnek, hanem a léleknek is jót tesz. Éppen ezért a veserákos betegeknek lehetőség szerint el kell kezdeni a gyógytornát és a testmozgást a rákkezelés során. A rehabilitáció során rendszeresen folytatni kell a célzott és személyre szabott fizikai aktivitást.

A rehabilitáció során a betegek tippeket is kapnak a jövőbeni otthoni képzéshez.

Veserák és pszichológiai támogatás

Sok betegnek és hozzátartozójának problémái vannak egy súlyos betegséggel, például veserákkal. A diagnózis önmagában is súlyos teher lehet. Ehhez járul még a rákkezelés és az utókezelés időszaka alatti stressz és aggodalom.

Ilyen esetekben a pszicho-onkológiailag képzett szakemberek szakmai támogatása segíthet. Az ilyen szakemberek a rák mentális és fizikai hatásaira összpontosítanak, és segítenek az érintetteknek abban, hogy jobban megbirkózzanak.

Szakértők szerint a daganatos betegeknek és hozzátartozóiknak lehetőséget kell biztosítani a pszichoszociális tanácsadás és kezelés igénybevételére a betegség és a kezelés teljes szakaszában. Ha szükséges, beszéljen erről kezelőorvosával! Megbeszélhetik Önnel aggodalmait és félelmeit, és/vagy felvehetik a kapcsolatot megfelelő szakmai kapcsolattartókkal.

Veserák és kiegészítő terápia

• Akupunktúra
• homeopátia
• fagyöngy terápia
• hipertermia

Ha szeretne ilyen módszereket a hagyományos („ortodox”) veserák terápia kiegészítéseként – azaz kiegészítőjeként – alkalmazni, először forduljon orvosához. Ő tud tanácsot adni a lehetséges kockázatokról és kölcsönhatásokról.

Alternatív gyógymódként azonban nem alkalmasak – a rákszakértők határozottan azt tanácsolják, hogy az akupunktúra stb. ne alkalmazzák a hagyományos veserák kezelését.

A „kiegészítő gyógyászat” és az „alternatív gyógyászat” fogalmára nincsenek általánosan elfogadott definíciók. A két kifejezést néha felcserélhetően használják. Általánosságban elmondható azonban, hogy a kiegészítő terápiák abban különböznek az alternatív terápiáktól, hogy nem kérdőjelezik meg a hagyományos orvoslás („konvencionális medicina”) értékét és megközelítését, hanem azt kiegészítőnek tekintik magukat.