Rövid áttekintés
- Tünetek: Oldalsó vagy hasi fájdalom, hányinger, hányás, láz, emelkedett vérnyomás; néha tünetmentes.
- Kezelés: Többnyire gyógyhatású fájdalomcsillapítóval, vérhígítóval, vérnyomáscsökkentővel; lízis vagy sebészeti terápia ritkább
- Diagnózis: Orvos-beteg interjú, fizikális vizsgálat, vér- és vizeletvizsgálat, ultrahang vagy röntgen
- A betegség lefolyása és prognózisa: Korai kezelés esetén jó prognózis, késői hatások, például magas vérnyomás vagy vesegyengeség lehetséges, a vese elzáródásától és a diagnózis időpontjától függően ritkán vezet akut veseelégtelenséghez.
Mi a veseinfarktus?
A jó megelőző intézkedéseknek köszönhetően a veseinfarktus meglehetősen ritka esemény. Néhány esetben a veseinfarktus akut veseelégtelenséghez vezet.
Teljes veseinfarktus és részleges veseinfarktus
Mértékétől függően az orvosok különbséget tesznek a teljes veseinfarktus és a részleges veseinfarktus között:
- Teljes veseinfarktus: Itt a végartéria teljesen elzáródott.
Teljes veseinfarktus esetén az érintett veseszövet már egy-két óra elteltével elpusztul. Ez azt jelenti, hogy a szövet oxigén- és tápanyaghiány miatt elhal; az orvosok ezt nekrózisnak nevezik. Ha a veseér csak részben van elzárva, vagy ha szomszédos véráramlás van (collateralis véráramlás), lehetséges a vese megmentése. Ezután fontos a véráramlás helyreállítása 24-48 órán belül.
A veseinfarktus egy veseartéria vagy vesevéna elzáródása eredménye.
Ha egy veseartéria érintett, az úgynevezett ischaemiás veseinfarktus. Az elzáródás helyétől függően az orvosok különböző formákat különböztetnek meg. Ezek:
- Ék alakú veseinfarktus: a legkisebb artériák (arteriae interlobulares) elzáródásából ered.
- A fél vagy az egész vese veseinfarktusa: szűkület vagy elzáródás a veseartéria törzsében
Vérzéses veseinfarktus esetén a vesevénát érinti az elzáródás. Ebben az esetben a vér kiáramlása blokkolva van, ami vérpangást eredményez. A friss, oxigéndús vér visszaáramlása már nem lehetséges.
Mik a veseinfarktus tünetei?
Egyes esetekben a kisebb veseinfarktus tünetmentes marad. A veseinfarktus ezért gyakran észrevétlen marad, és csak a rossz veseműködés miatt veszik észre.
- A látómező hibái
- Izom fájdalom
- Akut hasnyálmirigy-gyulladás (pancreatitis)
- Lép infarktusok
Mi a veseinfarktus kezelése?
A legtöbb esetben a veseinfarktus kezelése konzervatív, azaz gyógyszeres, nem pedig műtéti vagy invazív. Ez a kezelés általában három pilléren alapul:
- Vérhígítás
- Fájdalomcsillapítás
- @ A magas vérnyomás csökkentése
Még akkor is, ha mindkét vese érintett, és átmeneti dialízisre (mesterséges vérmosásra) van szükség, a vese általában jelentősen meggyógyul a gyógyszeres kezelés után.
Lízisterápia és műtét
Ritka esetekben az orvosok műtétet vagy lízisterápiát végeznek a veseinfarktus kezelésére.
A műtét során az orvosok megpróbálják eltávolítani a trombust vagy az embólust. Egy ilyen művelet azonban mindig nagy kockázattal jár, ezért a gyakorlatban nagyon ritkán alkalmazzák.
Hogyan diagnosztizálható a veseinfarktus?
A szűk időablak miatt azonban csak ritkán lehet időben megkezdeni a megfelelő kezelést. Sőt, mivel a veseinfarktus időnként tünetmentes, és más vesebetegségekkel kapcsolatos panaszok is jellemzik, a diagnózis gyakran nem könnyű és sokáig tart.
Kórtörténet
Ha a diagnózis nem egyértelmű, az orvos először részletes anamnézist vesz fel. Ennek érdekében az orvosok többek között a következő kérdéseket teszik fel:
- Pontosan hol fáj?
- Szenved-e érrendszeri betegségekben, például érgyulladásban?
- Szívhibája vagy szívritmuszavara van?
- Van ismert aorta aneurizmája?
- Voltál már műtéten? Ha igen, mikor?
- Volt már szívkatéterezésen?
- Van cukorbetegsége (cukorbetegség)?
Fizikális vizsgálat
Az orvos olyan jeleket is keres, amelyek embóliára utalhatnak. Az embóliák olyan vérrögök, amelyek a test egyik helyéről (például a szívből) a test más részén található véredénybe kerülnek, majd elzárják azt. Az impulzusok tapintása szintén jelezheti a nem megfelelő véráramlást. Ezen túlmenően az orvos rendszerint vérnyomást mér, hogy megtalálja a magas vérnyomás jeleit.
Vér- és vizeletvizsgálatok
- Fehérvérsejtek (leukocitózis)
- C-reaktív fehérje (CRP)
- Szérum kreatinin
- Laktát-dehidrogenáz (LDH)
Az LDH akkor mutatható ki, amikor a sejtek elpusztulnak a szervezetben, mint például a veseinfarktus esetében. A kiterjedt elzáródás az LDH jelentős növekedéséhez vezet, például szívroham után.
Képalkotó vizsgálatok
Ultrahang vizsgálat (szonográfia)
A vese csökkent véráramlását ultrahangvizsgálattal (szonográfiával) lehet legkönnyebben és legkíméletesebben megjeleníteni. A veseartériák általában könnyen láthatóak ultrahangon. A nagyfokú veseartéria elváltozások, elzáródások ultrahanggal a legtöbb esetben kimutathatók.
Az angiográfia
A „veseinfarktus” diagnózisának megerősítésére az orvosok néha angiográfiával konzultálnak. Ez a vese ereinek röntgenvizsgálata.
Más hasonló tünetekkel járó betegségek kizárása
A hirtelen fellépő oldalfájdalom nem feltétlenül jelent veseinfarktust. Egyes esetekben vesekólika vagy vesemedence-gyulladás áll a hátterében.
A gyakran diagnosztizált gerincszindróma néha oldalfájdalmat is okoz. Az orvosok a gerincszindrómán a gerinc minden akut és krónikus fájdalmas állapotát értik.
A vizeletben látható vér olyan tünet, amely nem csak a veseinfarktusra jellemző. A vese vagy a húgyutak sok más betegsége, valamint ezen a területen előforduló sérülések hasonló tüneteket okoznak.
Hogyan alakul ki a veseinfarktus?
Embólia okozta veseinfarktus
Leggyakrabban az embólia okoz veseinfarktust. A vérrög (embólia) általában a szívből származik, és végül elakad egy kis veseartériában, és elzárja azt. Pontosabban, az embolus a szív vagy a test különböző részeiből származik:
- A szív bal pitvarából (különösen pitvarfibrilláció esetén).
- Az aortából: Az erek gyulladásos elváltozásai, az úgynevezett arterioscleroticus plakkok, esetenként az aortán végzett beavatkozások (pl. szívkatéterezés) vagy érplasztikai műtétek során leválnak. Általában mindkét veseeret elzárják.
Ritka esetekben a koleszterin-embólia a veseinfarktus oka. Ebben az esetben a koleszterinkristályok eltömítik a veseereket, és megakadályozzák a vese vérellátását.
Veseinfarktus trombózis miatt
Veseinfarktus kockázati tényezői
Sok veseinfarktusban szenvedő betegnél vannak kardiovaszkuláris kockázati tényezők. A szív- és érrendszer azt jelenti, hogy befolyásolja a szív- és érrendszert. Ezért fontos az olyan kockázati tényezők, valamint az öröklött hajlamok időben történő azonosítása, amelyek kedveznek az érelzáródásnak. Összefoglalva, a kockázati tényezők a következők:
- Érbetegségek: Az erek gyulladásos reumás megbetegedése (vasculitis), mint a panarteritis nodosa, arteriosclerosis, aorta aneurizma, keringési sokk, diabetes mellitus.
- Kötőszöveti betegségek (kollagenózisok), például lupus erythematosus
- Műtét vagy a veseerek röntgenvizsgálata (angiográfia) által okozott érsérülések
Mi a veseinfarktus prognózisa?
Ezenkívül lehetséges, hogy a vesén kívül fellépő további embóliák és a kiváltó alapbetegség tovább ronthatják az egészségi állapotot.
Ha a veseinfarktus koleszterinembólia, a prognózis általában rossz. A legtöbb esetben a betegek rendszeres dialízist igényelnek.
