Rövid áttekintés
- A betegség lefolyása és prognózisa: Általában nagyon jó, kizárólag a petefészkek területén meghatározható daganatok; rossz esély a gyógyulásra a végső stádiumban és metasztázisok esetén (hasüregen kívüli szervek fertőzése)
- Kezelés: műtét petefészkek, petevezetékek, méh, nagy hasi hálózat, esetleg bélrészek, vakbél vagy nyirokcsomók eltávolításával; kemoterápia, ritkán sugárterápia
- Okok és kockázati tényezők: Nagyrészt ismeretlen; genetikai tényezők, hajlam, sok női ciklus, bizonyos környezeti tényezők által megnövekedett kockázat; csökkenti a kockázatot fogamzásgátlás és terhesség esetén
- Diagnózis: hasi tapintás, ultrahang, számítógépes tomográfia és/vagy mágneses rezonancia képalkotás, cisztoszkópia vagy rektoszkópia, vérvizsgálat, szövetminta
Mi a petefészekrák?
Az orvosok különbséget tesznek a petefészekrákban a különböző daganattípusok között, attól függően, hogy a daganat milyen szöveti sejtekből alakult ki.
A hámdaganatok a petefészekrák daganatainak többségét alkotják, és a petefészek legfelső sejtrétegének (hám) sejtjeiből fejlődnek ki. Példa erre a Brenner-daganat, amely általában jóindulatú, és a menopauza utáni nőket érinti. Ritkán ez a daganat rosszindulatú. Más formák, mint például a savós cystadenocarcinoma vagy a mucinosus karcinóma, egyértelműen rosszindulatúak.
A csíravonali stromadaganatok különféle daganatok csoportját alkotják, amelyek embrionális csíravonalakból, illetve az ivarmirigyek sejtjeiből fejlődnek ki. Itt is vannak jóindulatú és rosszindulatú formák. A tiszta stromális daganatok csoportja túlnyomórészt jóindulatú.
A tiszta csíravonal daganatok közé tartoznak például a granulosa sejt tumorok (GCT), amelyek alacsony malignitásúak. A kevert csíravonal stroma tumorok csoportjába tartoznak a Sertoli-Leydig sejtes daganatok és a csíravonal stroma tumorok NOS. A szöveti elváltozások alapján nem osztályozhatók egyértelműen.
A rosszindulatú petefészekrák gyorsan leánydaganatokat, úgynevezett áttéteket képez. Ezek elsősorban a hasüregben és a peritoneumban terjednek. A máj, a tüdő, a mellhártya vagy a nyirokcsomók azonban néha a vér- és nyirokcsatornákon keresztül is érintettek.
Petefészekrák: stádium
A betegség négy szakaszban halad, amelyeket az úgynevezett FIGO osztályozás (Fédération Internationale de Gynécologie et dʼObstétrique) szerint osztályoznak:
- FIGO I: Korai szakasz. A petefészekrák csak a petefészekszövetet érinti (egy vagy mindkét petefészket érinti).
- FIGO II: A daganat már átterjedt a medencére.
- III. ÁBRA: A rák a hashártyába (peritoneális karcinomatózis) vagy a nyirokcsomókba metasztatizált.
- FIGO IV: Nagyon előrehaladott szakasz. A daganatszövet már a hasüregen kívül van (pl. távoli áttétek a tüdőbe, a véráramon vagy a nyirokrendszeren keresztül eljutva oda).
A petefészekrák leginkább az idősebb nőket érinti a menopauza után. A Robert Koch Intézet (RKI) szerint a betegség megjelenésének medián életkora 69 év. A petefészekrák ritkán fordul elő 40 éves kor előtt. A petefészekrák a női nemi szervek második leggyakoribb daganata az emlőrák után. A rosszindulatú daganat kialakulásának kockázata a petefészekben 1.3 százalék (76 nőből egy érintett).
Egyéb petefészekdaganatok
Olyan daganatok is előfordulnak a petefészkekben, amelyek nem a petefészeksejtek degenerációjának tulajdoníthatók – például más rákos megbetegedések leánydaganatai. Ide tartozik a Krukenberg-daganat, amely a gyomorrák másodlagos daganataként fejlődik ki.
Petefészekrák: tünetek
A petefészekrák tipikus jeleiről a Petefészekrák – tünetek című cikkben olvashat minden fontosat.
Hogyan fejlődik a petefészekrák, és meddig lehet túlélni?
A daganat sok esetben észrevétlenül, korai tünetek nélkül fejlődik ki, így nehéz megmondani, milyen gyorsan nő a petefészekrák. Az ilyen típusú daganatokat általában csak előrehaladott stádiumban diagnosztizálják.
Ha a rák már átterjedt a hasra, a gyógyulás esélyei rosszak. Az utolsó szakaszban a petefészekrák gyakran az egész testet érintette. A hasüregen kívüli szervek, például a máj és a tüdő szintén tartalmaznak áttéteket. Ebben a szakaszban az átlagos várható élettartam mindössze 14 hónap. Előrehaladott petefészekrákban szenvedő betegeknél a betegség gyakran kiújul a kezelés befejezése után.
Összességében a petefészekrák prognózisa a legrosszabb az összes nőgyógyászati rák közül.
Mi a petefészekrák terápiája?
A petefészekrák terápiája két fő eljárást foglal magában: műtétet és kemoterápiát. A legtöbb esetben az orvos a kettő kombinációjával kezeli a beteget. Az alkalmazott terápiás eljárás a daganat stádiumától függ.
Sebészet
A műtét diagnosztikai célokat is szolgál. Az orvosnak lehetősége van áttéteket keresni a teljes hasüregben. Ha például feltűnően megnagyobbodott nyirokcsomók vannak, általában szövetmintákat vesz további vizsgálat céljából.
Kemoterápiás kezelés
A műtétet általában kemoterápia követi. A kezelés célja, hogy megakadályozza az esetleg el nem távolított vagy nem teljesen eltávolított daganatgócok további fejlődését. A gyógyszerek (citosztatikumok) vagy az egész szervezetre hatnak, vagy kifejezetten a hasüregbe juttathatók. Elpusztítják a rákos sejteket. A petefészekrák ellen a leghatékonyabbak a platinatartalmú szerek, például a karboplatin, amelyet más szerekkel, például paklitaxellel kombinálva adnak.
Vannak további gyógyszerek, amelyek kifejezetten befolyásolják a daganat bizonyos jellemzőit, hogy segítsék a kemoterápia működését. Az új erek képződését gátló anyagok például rontják a daganat oxigén- és tápanyagellátását, ezáltal lassítják annak növekedését.
Ha a petefészekben lévő daganatot nagyon korán diagnosztizálják, előfordulhat, hogy nincs szükség kemoterápiára.
Mi váltja ki a petefészekrákot?
Mint szinte minden ráktípus, a petefészekrák is kontrollálhatatlanul szaporodó sejtekből alakul ki; ebben az esetben a petefészkek szövetsejtjeiről van szó. Egy későbbi szakaszban a daganat áttéteket képez, amelyek átterjednek a környező szövetekre, például a hasüregre. Nem ismert részletesen, hogy a sejtek miért degenerálódnak. Úgy tűnik azonban, hogy a genetikai tényezők szerepet játszanak, mivel a petefészekrák családokban fordul elő, és bizonyos genetikai változások (mutációk) gyakrabban fordulnak elő rákos nőknél.
Emellett a női menstruációs ciklusok száma is szerepet játszik a betegség kialakulásában. A késői első menstruációval és korai menopauzával rendelkező nőknél ezért kisebb az esélye petefészekdaganat kialakulásának. Ez vonatkozik azokra a nőkre is, akik egyszer vagy többször terhesek, vagy akik hosszabb ideig folyamatosan alkalmaztak hormonális fogamzásgátlást.
Genetikai és környezeti tényezők
Azoknál a nőknél, akiknek első fokú rokonainál volt mell- vagy petefészekrák, fokozott a betegség kialakulásának kockázata. A káros környezeti hatások és az egészségtelen táplálkozás is szerepet játszhat. Bizonyíték van arra, hogy a túlsúly (elhízás) növeli a betegség kialakulásának kockázatát.
Hogyan diagnosztizálható a petefészekrák?
A petefészekdaganat első jelét a hasfal és a női nemi szervek tapintása adja. Ezt általában a hasi régió és a hüvely ultrahangvizsgálata (szonográfiája) követi. Ez információt nyújt a rákos daganatok méretéről, elhelyezkedéséről és állapotáról. Már most is felmérhető, hogy a daganat jóindulatú vagy rosszindulatú-e.
A betegség már elterjedt mértéke számítógépes tomográfia vagy mágneses rezonancia képalkotás (CT/MRI) segítségével megállapítható. Ezek az eljárások segítenek a mellkasban vagy a hasüregben lévő áttétek kimutatásában.
Ha felmerül a gyanú, hogy a daganat már érintette a hólyagot vagy a végbélt, cisztoszkópia vagy rektoszkópia ad felvilágosítást.
Pontos diagnózis csak szövetminta (biopszia) vizsgálata után lehetséges, amelyet az orvos először műtéti úton eltávolít.
A petefészekrák esetében nincs törvényileg előírt megelőzési szűrés. A rendszeres nőgyógyászati vizsgálat és a rákszűrés részeként végzett hüvelyi ultrahang segíthet a rák korai felismerésében. Szintén vita tárgyát képezi, hogy az ultrahanggal kombinált vérvizsgálat standard eljárás lesz-e a petefészekrák korai jelzésére.
