Mediális kollaterális szalagszakadás: prognózis, kezelés, tünetek

Rövid áttekintés

  • Prognózis: Korai kezelés esetén jó esély van a gyógyulásra. Egyes, általában súlyos esetekben olyan tünetek maradnak meg, mint a fájdalom vagy az ízületi instabilitás.
  • Kezelés: Akut kezelés immobilizálással, hűtéssel, kompresszióval és emeléssel. Egyéb lehetőségek közé tartozik a fizikoterápia / izomképzés, fájdalomcsillapítás és műtét.
  • Tünetek: fájdalom, duzzanat, véraláfutások, ha erek érintettek, korlátozott mozgástartomány és járási problémák
  • Kivizsgálás és diagnózis: tapintás, ízületi funkció vizsgálatok, röntgen vizsgálat, mágneses rezonancia képalkotás (MRI).
  • Okok és kockázati tényezők: Hirtelen csavarodó mozgás nyújtott lábbal, sportbalesetek vagy esések; a hirtelen irányváltással járó sportok különösen kockázatosak. A korábbi térdsérülések növelik a kockázatot.
  • Megelőzés: Az izmok célzott edzése, sport előtti bemelegítés, támasztó kötések vagy szalagok.

Mi az a belső szalagszakadás?

Az elülső keresztszalag sérüléseivel együtt a térd belső szalagszakadása az egyik leggyakoribb szalagsérülés a térdben. Az összes térdsérülés körülbelül nyolc százaléka érinti a mediális szalagot. Sok mediális ínszalagsérülés azonban olyan csekély, hogy nem rögzítik őket. Sok esetben a belső szalagszakadás más sérülésekkel, különösen a mediális meniszkusz sérüléseivel együtt lép fel.

Ehhez képest a belső szalagszakadás a lábfejben, különösen a bokában, nem olyan gyakori.

Anatómia – a térdízület belső szalagja

A térdízület belső szalagja (ligamentum collaterale tibiale) körülbelül tíz centiméter hosszú, és belülről a combcsont alsó végétől (combcsont) a sípcsontig (tibia) fut. A mediális kollaterális szalag egyes részei a térd mediális meniszkuszához kapcsolódnak, így általában mindkét szerkezet egyszerre sérül.

Mennyi idő alatt gyógyul meg egy belső szalagszakadás?

A belső szalagszakadást követően a legtöbb érintett viszonylag gyorsan visszatér a sporttevékenységhez. Ennek optimális és pontos időpontját azonban nehéz meghatározni. A gyógyulási folyamat időtartama egyéni és a sérülés súlyosságától függ, de általában négy-hat hét. Mit lehet még csinálni egy belső szalagszakadással?

Figyelembe véve a személyes körülményeket és az előrehaladást, valamint a terapeutákkal konzultálva, tanácsos a tevékenységhez való fokozatos visszatérés. Egyes terapeuták azt javasolják, hogy a sérült térdízületet egy ideig védjék és stabilizálják kötéssel, sínnel (ortézissel) vagy szalagokkal. Annak érdekében, hogy a gyógyulási folyamat a lehető legpozitívabban és tartós kényelmetlenség nélkül történjen, a szakemberek azt tanácsolják, hogy óvatosan és lassan kezdjenek el sportolni vagy más megerőltető tevékenységet.

Mint minden szalagsérülésnél, a fájdalom gyakran megmarad – úgynevezett húzódási fájdalom. Ritka esetekben úgynevezett „komplex regionális fájdalom szindróma” (CRPS) alakul ki, amelyben a fájdalom tovább tart és a vártnál erősebb. Összességében azonban a térdszalag-szakadás általában jó prognózisú, így például a kezelés után hamarosan újra lehetséges a kerékpározás.

Mi a terápia a belső szalagszakadásra?

A belső szalagszakadás akut kezelése során az orvosok azt tanácsolják, hogy tartsák be a PECH szabályt: pihenés, jég, kompresszió, emelkedés. Ez azt jelenti, hogy a szenvedőknek azonnal abba kell hagyniuk a sporttevékenységet, emelniük kell a térdüket (a szív szintje fölé), jeges vagy hideg vízzel le kell hűteni, és kompressziós kötést kell alkalmazniuk. Szükség esetén fájdalomcsillapítók is segíthetnek. Különösen alkalmasak az úgynevezett nem-szteroid gyulladásgátlók (NSAID-ok), mint például az ibuprofén.

Konzervatív kezelés

A mediális kollaterális szalag másodfokú szakadása esetén célszerű először a térdet rövid időre sínben (ortézisben) rögzíteni, és a fájdalmat csillapításig csillapítani. Általánosságban elmondható, hogy az ízületi mozgás (mobilizáció) elősegítését a lehető legkorábban el kell kezdeni.

Sebészeti kezelés

Attól függően, hogy a szalag részben vagy teljesen elszakadt, lehetséges varrása (szalagvarrat), vagy grafttal helyettesíthető.

Ha a belső ínszalag is kiszakad a csontból, az orvos a műtét során visszahelyezi a helyére. Erre a célra például fúróhuzalokat, csavarokat vagy kis szögeket (csapokat) használ. A műtét más esetekben is indokolt, például ha a belső szalagszakadáson kívül más térdsérülések is vannak (például meniszkusz károsodás).

Hogyan lehet felismerni a mediális oldalszalag szakadást?

A szalagszakadás mellett időnként apró erek is megsérülnek, zúzódást okozva. A belső ínszalag-szakadásban szenvedőknél is gyakran van instabilitás érzése a térdízületben. A térd ekkor gyakran már nem hajlítható meg fájdalom nélkül. A problémamentes séta nehéz, sőt lehetetlen.

Hogyan diagnosztizálható a mediális kollaterális szalagszakadás?

A mediális szalagszakadás szakemberei ortopédek, traumás sebészek és sportorvosok. A belső szalagszakadás diagnózisa általában a leírás és a klinikai vizsgálat alapján állítható fel. Amikor a pácienssel beszél, az orvos többek között a következő kérdéseket teszi fel:

  • Hogyan történt a baleset?
  • Hol fáj?
  • Nehezek vagy fájdalmasak bizonyos mozdulatok?
  • Volt már térdsérülése?
  • Extra megerőlteti a térdét?

A láb mozgatásával ellenőrizni kell, hogy az érintett személy milyen mozgásokat végezhet, és megtudja, mennyire korlátozott a funkciója a másik lábhoz képest. Összehasonlítás történik az orvos által végzett lábmozgás (passzív) és a páciens saját izomereje (aktív) között. Az orvos azt is ellenőrzi, hogy a sérültnek mennyire könnyű a járása, és mennyire stabil a sérült térd.

A vizsgálat döntő része az úgynevezett valgus terheléses teszt. A beteg erre lefekszik. Az első vizsgálathoz a lábat nyújtják, a második vizsgálathoz a térdét 20-30 fokkal behajlítják. Az orvos szilárdan tartja a combot, és finoman kifelé nyomja az alsó lábszárat („X-láb pozíció”). Belső szalagszakadás esetén a térd jobban „nyitható”, mint a másik láb egészséges térde.

Osztályozás

Leképezés

Ha a vizsgálatok során nincs se duzzanat, se zúzódás, és nincs fájdalom, képalkotó vizsgálat nem szükséges. Ez azért van, mert ezekben az esetekben az orvos nem feltételezi a csont további sérülését.

Ha felmerül a gyanú, hogy a belső szalagszakadást csontsérülések kísérik, az orvos általában megröntgenezi a térdét. Általában két képet készít különböző irányokból és egy képet, miközben a térd be van hajlítva. Szükség esetén más speciális beállításokat is végrehajt, például alagútképeket vagy őrzött képeket.

Néha a középső ínszalag eredeténél lévő meszesedések jelennek meg a röntgenfelvételen. Ez az úgynevezett Stieda-Pellegrini árnyék egy korábbi sérülés jele.

Mágneses rezonancia képalkotás (MRI) csak néhány esetben szükséges. Ezek közé tartoznak a súlyos mediális szalagsérülések és a meniszkusz feltételezett érintettsége.

Mi okozza a belső szalagszakadást?

A belső térdszalag szakadása akkor következik be, amikor az alsó lábszárat kifelé tolják vagy túlságosan elforgatják, miközben a láb kinyújtva van. Ez általában hirtelen irány- vagy sebességváltozásokkal és érintkezési sérülésekkel történik. Különösen gyakran fordul elő olyan sportágakban, mint a foci, a kosárlabda, a tenisz, a síelés, a rögbi és a birkózás.

Ha a lábszár elcsavarodik, gyakran előfordulnak további sérülések a keresztszalagokban és a meniszkuszokban. Ezt a kombinációt a szakértők a sérülések „boldogtalan hármasának” nevezik.

A belső szalagszakadás kockázati tényezői közé tartoznak a korábbi térdsérülések. Ennek az az oka, hogy ha a sérült struktúrák nem gyógyulnak meg teljesen, érzékenyek maradnak az újbóli sérülésekre.

Meg lehet akadályozni a belső szalagszakadást?

Belső szalagszakadás esetén különösen a nyújtott lábhelyzetben végzett csavaró mozgás okoz szakadást. Sportolás közben például mindig ügyeljen arra, hogy forduláskor felemelje a lábát a talajról, vagy enyhén hajlítsa meg. Ebben a helyzetben a kollaterális szalagok meglazulnak, és a mozgással jobban mozognak.

Az orvosok mindig azt javasolják, hogy sportolás előtt alaposan melegítsenek be. Ez meglazítja a szalagokat, rugalmasabbá teszi őket, és felkészíti őket a közelgő terhelésre.

Ha már elszenvedett térdsérülés, akkor kötések vagy szalagok alkalmasak támasztékként, amellyel az ízület valamelyest megkönnyebbül és rögzíthető.