Rövid áttekintés
- Tünetek: A tünetek a lepra adott formájától függenek. A lehetséges tünetek közé tartozik a bőrelváltozások, a tapintási érzés elvesztése és a bénulás.
- Prognózis: A lepra gyógyítható, ha megfelelően kezelik. Ha azonban nem kezdik meg időben a kezelést, a betegség progresszív és maradandó károsodáshoz vezethet.
- Okok: A leprát a Mycobacterium leprae baktérium okozza.
- Kockázati tényezők: A lepra különösen elterjedt a trópusi és szubtrópusi országokban, ahol nagy a népsűrűség és alacsony a higiénia.
- Diagnózis: A diagnózis felállítása a beteg kórelőzménye, fizikális vizsgálata és a kórokozó kimutatására szolgáló speciális vizsgálati módszerek alapján történik.
- Kezelés: A leprát különböző antibiotikumok kombinációjával kezelik.
- Megelőzés: A leprás betegek kezelése és gondozása során be kell tartani a megfelelő alapvető higiéniát és a fertőző anyagok megfelelő ártalmatlanítását.
Mi az a lepra?
A lepra egy fertőző bakteriális betegség, más néven Hansen-kór vagy Hansen-kór. A Mycobacterium leprae okozza, és világszerte előfordul. A baktériumok elpusztítják a bőrt és a nyálkahártyát, és megtámadják az idegsejteket.
A lepra által különösen érintett országok közé tartozik India, Brazília és Indonézia. További érintett országok közé tartozik Nepál, a Kongói Köztársaság, Mozambik és Tanzánia.
Általánosságban elmondható, hogy Afrikában, Amerikában, Délkelet-Ázsiában és a Földközi-tenger délkeleti részén a megbetegedések száma 2003 óta csökken. Ennek ellenére a lepra továbbra is létezik, és évente több ezer ember kapja meg a betegséget szerte a világon – sokan közülük gyerekek .
Például 202,256-ben 2019 14,893 új fertőzést jelentettek az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO), köztük 14 XNUMX XNUMX év alatti gyermeket.
Németországban azonban az elmúlt években csak elszigetelt eseteket regisztráltak importált leprával. 2019-ben egy lepra esetről számoltak be. 2018-ban azonban egyetlen esetet sem jelentettek az illetékes hatóságoknak.
Lepra a középkorban
A lepra a középkorban Európában is igen elterjedt volt. A betegséget „Isten büntetésének” tekintették: az eredeti „poklos” elnevezés valószínűleg onnan ered, hogy a leprában szenvedőknek az emberi településeken kívül kellett élniük (kitéve).
Mik a lepra tünetei?
Az orvosok a lepra következő formáit különböztetik meg:
A lepra indeterminata a betegség nagyon enyhe formája, melyben elszigetelt, kevésbé pigmentált (hipopigmentált) bőrfoltok jelennek meg. Az esetek 75 százalékában ezek spontán gyógyulnak.
A tuberkuloid lepra vagy az ideglepra a betegség enyhébb formája. A bőrelváltozások csak szórványosan fordulnak elő, és élesen meghatározhatók. A területek kevésbé pigmentáltak (hipopigmentáltak) vagy kipirosodtak, és nem viszketnek. Ennél a betegségformánál tipikus lepratünetekként az idegkárosodás következményei állnak előtérben.
Az érintés (hőmérséklet, érintés és fájdalom) érzése elvész. Mivel az érintettek nem érzik elég korán a fájdalmat, gyakran megsérülnek. Az izmok sorvadása, bénulása és néha súlyos deformitások lépnek fel. A bőrelváltozások maguktól gyógyulhatnak.
A lepramás lepra a fertőző betegség súlyos formája, amely akkor fordul elő, amikor az immunrendszer gyenge. Számos daganatszerű csomó jelenik meg a bőrön, amelyek oroszlánfej ("facies leontina") megjelenését kölcsönzik az arcnak.
A lepra úgynevezett borderline formái kevert formák, amelyek a többi forma különféle tüneteit egyesítik.
Gyógyítható a lepra?
A lepra a bőr, a nyálkahártyák és az idegsejtek krónikus betegsége. Ha időben diagnosztizálják és kezelik, a prognózis kedvező.
Kezelés nélkül azonban a bőr, a szem, a végtagok és az idegek progresszív és maradandó károsodásához vezethet.
A már megtörtént károsodást, például megcsonkítást vagy bénulást nem lehet visszafordítani. Világszerte körülbelül két-három millió ember szenved tartósan a leprától.
Lepra: okok és kockázati tényezők
A lepra okozója a Mycobacterium leprae baktérium. A baktériumot 1873-ban Armauer Hansen norvég orvos fedezte fel a fertőző betegség okozójaként. A Mycobacterium leprae egy kevésbé agresszív baktérium, amely a tuberkulózis kórokozójához hasonlóan a fertőzött gazdasejtekben él.
Ennek eredményeként az immunrendszer csak védekező sejtekkel küzd közvetlenül a kórokozó ellen („celluláris védelem”), és az antitesteken keresztüli védekezési reakció („humorális védekezés”) szinte nem létezik. Csak a baktériummal való masszív és hosszan tartó expozíció vezet leprához.
Még nem tisztázták véglegesen, hogy pontosan hogyan terjed a lepra. Úgy tűnik azonban, hogy a kezeletlen leprás betegekkel való hosszú távú, szoros érintkezés fontos szerepet játszik. A fertőzöttek nagy mennyiségben választják ki a lepra kórokozóját orrváladékukban vagy a kialakuló bőrfekélyeken keresztül.
A baktériumok ezután feltehetően cseppfertőzésként kis bőrsebeken vagy a légutakon keresztül emberről emberre terjednek. A kórokozó átvitele a születendő gyermekre a terhesség alatt lehetséges, ha az anya leprás.
A közhiedelemmel ellentétben a lepra nem nagyon fertőző betegség! Ezért általában nem szükséges elszigetelni a leprában szenvedőket.
Vizsgálatok és diagnózis
Egy fertőző betegségekkel és trópusi gyógyászattal foglalkozó intézet a megfelelő hely, ha lepra gyanúja merül fel. Az anamnézis (anamnézis) nagyon fontos a diagnózis felállításához.
Döntő tényező, hogy a beteg az elmúlt években eltöltött-e időt a lepra veszélyeztetett területein, mivel az iparosodott országokban sikerült felszámolni a leprát. A fizikális vizsgálat során az orvos tipikus bőrelváltozásokat, idegelváltozásokat és érzékszervi zavarokat keres.
További vizsgálatok
Egy másik diagnosztikai módszer az úgynevezett molekuláris biológiai kimutatási módszer, például a Mycobacterium leprae genetikai anyagának kimutatása polimeráz láncreakcióval (PCR). Ez lehetővé teszi a lepra korai stádiumban történő diagnosztizálását. Az eljárás a diagnózis megerősítésére is szolgál.
A lepromin teszt (Mitsuda-reakció) egy antitest szűrővizsgálat, amely a szervezet immunrendszerét vizsgálja. Ez a teszt lehetővé teszi a tuberkuloid és a lepromás lepra megkülönböztetését.
Lepra: kezelés
A lepra kezelése a kórokozók számától függ. Különböző antibiotikumok kombinációját alkalmazzák. Tuberkuloid lepra esetén általában a dapson és a rifampicin a hatóanyagok, lepromás lepra esetén a klofazimint is alkalmazzák.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hat hónapos terápiát javasol az úgynevezett alacsony patogenitású lepra () kezelésére. A kórokozóban gazdag leprát () ezzel szemben legalább tizenkét hónapon keresztül megfelelő antibiotikumokkal kezelik.
Egyes esetekben a kezelést még tovább folytatják. Ezután szükség lehet helyettesítő gyógyszeres kezelésre („tartalék leprosztatikum”).
A lepra teljes gyógyulásához gyakran több éves kezelésre van szükség. A szupportív edzésterápia segít megelőzni a lepra okozta bénulást.
Megelőzés
A Mycobacterium leprae terjedésének megelőzése érdekében a leprás betegek kezelése és ellátása során be kell tartani az alapvető higiéniát és a fertőző anyagok (pl. orr- és sebváladék) megfelelő ártalmatlanítását. Azoknak a személyeknek, akik kapcsolatba kerültek multibacilláris leprában szenvedő betegekkel, ajánlott legalább öt évig megfigyelni a klinikai tüneteket.
Ennek megfelelően a közeli érintkezőket lehetőség szerint félévente meg kell vizsgálni fertőzésre. Ezeket a vizsgálati intervallumokat le kell rövidíteni, ha ezeknek az embereknek további kockázati tényezői vannak, például gyógyszeres kezelés vagy fertőzések által okozott immunhiány.
