Mi a kortizol?
A kortizol (más néven hidrokortizon) egy szteroid hormon, amelyet a mellékvesekéreg termel. Ezután a véráramba kerül. A májban a hormon lebomlik, és végül a vesén keresztül a vizelettel ürül ki.
Hogyan termelődik a kortizol?
A szervezet szabályozza a kortizol termelését a különböző hormonok érzékeny szabályozókörének segítségével. A tetején a hipotalamuszból (a diencephalon része) származó kortikotropin-felszabadító hormon, a CRH található. Ez spurtokban szabadul fel, és elősegíti az agyalapi mirigy hormon – ACTH (az adrenokortikotrop hormon rövidítése) – képződését és felszabadulását.
Az ACTH pedig serkenti a kortizol képződését és felszabadulását a mellékvesekéregben. Az ACTH hatására a kortizol koncentrációja a vérben már néhány perc múlva megemelkedik.
Szervezetünknek azonban van egy visszacsatolási mechanizmusa is a szabályozókörbe beépítve: A felszabaduló kortizol gátolja a CRH és ACTH felszabadulását, így az nem vezet folyamatos termeléshez és kortizol többlethez.
Milyen funkciói vannak a kortizolnak?
Összefoglalva, a kortizolnak a következő hatásai vannak:
- Aktiválja vagy gátolja a különböző gének transzkripcióját, azaz bizonyos értelemben a génekben tárolt genetikai információ beolvasását.
- Az inzulin antagonistájaként a kortizol növeli a vércukorszintet.
- Elősegíti a szervezet fehérjeraktárainak lebontását.
- Támogatja a zsírraktárak feloldódását, többek között az adrenalin hatásának fokozásával.
- Növeli a szívizom verőerejét, a vérnyomást és a légzésszámot.
- Megakadályozza az immunrendszer nem megfelelő reakcióit és gátolja a gyulladást.
- Gátolja a csontok hosszanti növekedését.
- A központi idegrendszerben a kortizol fokozza a figyelmet és az információfeldolgozást, javítja a memóriát és serkenti az étvágyat.
Emellett a kortizol fontos az embrió fejlődéséhez, pontosabban a tüdő, a vese és a szív fejlődéséhez, valamint az immunrendszer kialakulásához.
Mikor határozzák meg a kortizol szintet?
A kortizolszint különösen fontos a mellékvese betegségeinek diagnosztizálásában és kezelésében, mint például:
- Cushing-kór (az agyalapi mirigy betegsége)
- A mellékvesekéreg adenoma (jóindulatú növekedés)
- a mellékvesekéreg rosszindulatú daganata
- ACTH-termelő daganat (például kissejtes hörgőkarcinóma)
- a mellékvesekéreg funkcionális gyengesége (Addison-kór)
Az orvos meg tudja mérni a kortizolt a vérben, valamint a vizeletben és a nyálban.
Kortizol: funkciótesztek
A kortizol körüli hormonális szabályozókör működésének ellenőrzésére az orvos egy sor funkcionális tesztet alkalmaz. Ezekben a szabályozókör egyes lépéseit stimulálja vagy gátolja, és megfigyeli a szervezet reakcióját. Példák az ilyen funkcionális tesztekre:
A CRH teszt során az orvos CRH hormont ad be a betegnek. Egészséges emberben megnövekszik a „követő hormonok”, az ACTH és a kortizol szintje.
Az ACTH teszt során ACTH-t adnak be, ami általában a kortizolszint emelkedését okozza. A mellékvesekéreg rendellenessége esetén ez a kortizolszint-emelkedés hiányzik vagy jelentősen csökken.
A metopiron teszt során az orvos metopiront ad a páciensnek – egy olyan anyagot, amely gátolja a 11-béta-hidroxiláz enzimet. Ez biztosítja a dezoxikortizol kortizollá történő átalakulását. Az enzimblokád a kortizolszint csökkenését okozza, ami egészséges egyénekben az ACTH emelkedését váltja ki. A szervezet tehát növelni akarja a kortizoltermelést, de ez az enzimgátlás miatt csak a dezoxikortizol növekedéséhez vezet. Ha ez a növekedés nem következik be, akkor az ACTH felszabadulása vagy a szteroidhormon szintézis enzimhibája lehet.
Kortizol szint: táblázat normál értékekkel
A kortizol szintje jelentősen ingadozik a nap folyamán az epizodikus CRH felszabadulás miatt. Ezért fontos szerepet játszik, amikor a vérmintát veszik a pácienstől. A reggel 8 órakor történő vérvételnél a következő normál értékek érvényesek korcsoporttól függően:
|
Kor |
Kortizol standard értékek (vér) |
|
1 hétig |
17 – 550 nmol/l* |
|
2 hét - 12 hónap |
66 – 630 nmol/l |
|
1 és 15 években |
69 – 630 nmol/l |
|
16 és 18 években |
66 – 800 nmol/l |
|
19 évektől |
119 – 618 nmol/l |
* Átszámítás mikrogramm per deciliterre: nmol/lx 0.0363 = µg/dl
A kortizolszint reggel a legmagasabb. A nap előrehaladtával csökken. Így amikor este 11 órakor vért vesznek, a kortizolszint általában 138 nmol/l alatt van minden korcsoportban.
Kortizol a vizeletben
A kortizol 24 órás vizeletgyűjtéssel is meghatározható. A normál tartomány minden korcsoportban itt 79-590 nmol/24 óra.
Mikor csökken a kortizol?
A krónikusan alacsony kortizolkoncentrációt hipokortizolizmusnak nevezik. A tipikus tünetek közé tartozik a csökkent teljesítmény, gyengeség, hányinger és alacsony vérnyomás. Az ok a mellékvesekéreg működési zavara (mellékvese-elégtelenség). Az orvosok megkülönböztetik az elégtelenség elsődleges, másodlagos és harmadlagos formáit, a rendellenesség helyétől függően:
Elsődleges hypocortisolimus
- Vérzés
- A mellékvesekéreg daganatai (beleértve a test más részein lévő daganatokból származó áttéteket)
- Fertőzések, például tuberkulózis
- A mellékvese eltávolítása műtét során
- Bizonyos gyógyszerek szedése (például az alvást kiváltó érzéstelenítő etomidát)
Az alacsony kortizolszint általános tünetei mellett sajnos az Addison-kórban szenvedő betegek hipoglikémiától, a veséken keresztüli folyadék- és nátriumvesztéstől, túlzott savasságtól (acidózistól) és a bőr súlyos pigmentációjától szenvednek.
Másodlagos és harmadlagos hipokortizolizmus
Ha a károsodás az agyban, azaz az agyalapi mirigyben vagy a thalamusban van, az orvos másodlagos vagy harmadlagos hypocortisolismusról beszél. A leggyakoribb ok a hosszú távú kortizolterápia hirtelen abbahagyása. Néha azonban trauma vagy nagy jóindulatú daganatok (adenómák) állnak mögötte.
Mikor emelkedik a kortizolszint?
Ha a kortizolszint túl magas, az orvos hiperkortizolizmusról vagy Cushing-szindrómáról beszél. A Cushing-szindrómák többsége glükokortikoidok beadásának köszönhető, például autoimmun betegségek esetén. A megemelkedett kortizolszint egyéb okai a mellékvesekéreg kortizoltermelő daganatai vagy az ACTH-termelő daganatok. Ez utóbbi előfordulhat az agyalapi mirigyben, valamint a test más régióiban.
Magas kortizolszint: következmények
A tartósan megemelkedett kortizolszint többek között a következőkhöz vezet:
- csontritkulás
- Az izomzat atrófiája
- Zsírraktározás a törzsön (törzs elhízás bikanyak és kerek telihold arccal)
- Magas vérnyomás
- A kötőszövet gyengesége
- vékony bőr
- késleltetett sebgyógyulás
- gyomorfekély
- diabéteszes anyagcsere
- ödéma (vízvisszatartás a szövetben)
- depressziós hangulat
Ha a jelen betegség egyidejűleg megnövekedett ACTH-szinthez vezet, akkor a kortizol termelés mellett a férfi nemi hormonok szintézise is fokozódik. Az érintett nőknél a menstruációs ciklus megszakad. Ezenkívül kialakulhat egy férfias szőrzet (mint például a szakáll növekedése).
Mi a teendő, ha a kortizolszint megváltozik?
A hormonszintek egyéni ingadozása miatt egyetlen kortizol értéknek nincs jelentősége. Jobb információt nyújtanak az ismételt mérések vagy a fent említett speciális stimulációs tesztek.
Ha a kortizol érték túl magas, mert hormontermelő daganat van jelen, akkor ezt műtéti úton eltávolítják és/vagy gyógyszeres kezeléssel kezelik. A második esetben olyan gyógyszereket adnak be, amelyek gátolják a kortizol szintézisét.
Hipokortizolizmus esetén viszont az orvos hormonpótló terápiát ír elő kortizol prekurzorokat tartalmazó gyógyszerekkel.
