Járászavar: Leírás
Mivel a séta általában intuitív, a legtöbb ember nem gondol az idegrendszerben és az izomzatban zajló összetett folyamatokra, amelyek a normális járáshoz valójában szükségesek. A zavartalan járás szempontjából különösen fontos az egyensúlyi szerv, a saját (tudattalan) mozgásérzékelés, a szemen keresztüli információ és az izomzat pontos irányítása. Ezen területek bármelyikének zavara járászavarhoz vezethet.
A járászavaroknak számos oka lehet. Alapvetően azonban a legtöbb járászavar két fő okra vezethető vissza: Az egyensúlyérzék zavara vagy a mozgásszervi rendszer zavara.
Károsodott egyensúlyérzék
Ahhoz, hogy az ember fel tudjon állni és egyáltalán járni tudjon, érintetlen egyensúlyérzékre van szüksége. Ha ez hiányzik, járászavarok, esések lépnek fel.
Ha e három rendszer közül az egyik meghibásodik, a fennmaradó két rendszer gyakran még mindig képes kompenzálni, így az egyensúlyérzék csak kissé zavart. Ha azonban két rendszer érintett, akkor elkerülhetetlenül egyensúlyzavarok lépnek fel. Ezekben a folyamatokban az a közös, hogy általában öntudatlanul mennek végbe, és csak akkor tudatosul a létezésük, amikor már nem a megszokott módon működnek.
- Vestibuláris rendszer: A vesztibuláris szerv a belső fülben található. Regisztrálja a forgásokat, valamint a test gyorsulását és lassulását. Minden embernek van egy egyensúlyi szerve a jobb és a bal belső fülben. A normális egyensúlyérzékhez fontos, hogy mindkét oldal egyensúlyi szervei épek legyenek. Ha valamelyik meghibásodik, egymásnak ellentmondó információk jelennek meg. Ez nagymértékben megzavarhatja az egyensúlyérzéket és szédülést okozhat.
A mozgásszervi rendszer zavara
Ahhoz, hogy az ember normálisan tudjon járni, nemcsak egyensúlyérzékén, hanem működő mozgásszervi rendszerén is múlik. Ez azt jelenti, hogy izomereje elegendő, és mozgékonyságát nem korlátozza a normál ízületi működés. Ha az izomerő túl alacsony, a normál mozgás csak korlátozottan lehetséges.
Nagyon gyakran előfordul, hogy egy ízület kopás vagy krónikus gyulladás miatt károsodik, aminek következtében már nem lehet normálisan mozgatni. Járási zavarok esetén különösen fontosak a láb, lábszár és csípő izomzatával és ízületeivel kapcsolatos problémák.
A járászavarok gyakori okainak áttekintése
A járászavar neurológiai okai
Ebbe a kategóriába elsősorban az agy és az idegrendszer olyan betegségei tartoznak, amelyeknél járászavar léphet fel:
Parkinson kór |
A Parkinson-kórra jellemző a kis lépcsős, előrehajló járás. |
A szklerózis multiplex |
Sclerosis multiplexben az egyensúlyzavarok a leggyakoribbak, ami bizonytalan járást eredményez. |
Belső fül sérülése |
A belső fülben lévő két egyensúlyi szerv egyikének károsodása, például gyógyszeres kezelés, gyulladás vagy olyan betegségek, mint a Meniere-kór, egyensúlyzavarokhoz és szédüléshez vezet. |
Vitaminhiány |
Például a B12-vitamin hiánya siklócsöves mielózist okozhat, amelyben a karok és lábak érzékszervi zavarai mellett járási zavarok is fellépnek. |
Kábítószer-mellékhatások |
Különösen az agyra ható gyógyszerek, például a neuroleptikumok, az antiepileptikumok és a benzodiazepinek okozhatják a járászavart. |
Agytumor/ |
A daganat helyétől függően a szenzoros és/vagy motoros funkciók károsodnak. |
Gyulladásos betegségek |
Például a központi idegrendszer Lyme-kórja (neuroborreliosis) esetén mozgászavarok, például járászavarok lehetségesek. |
Az agykamrák kitágulása a megnövekedett liquornyomás miatt |
|
A krónikus alkoholfogyasztás agykárosodáshoz vezet (Wernicke-Korsakow szindróma). |
A járászavar ortopédiai okai
Ez a kategória elsősorban a mozgásszervi rendszer betegségeit foglalja magában, amelyekben járászavar léphet fel:
Ízületek kopása (arthrosis) |
Az osteoarthritis súlyosan korlátozhatja az ízületek mobilitását, ami járási problémákhoz vezethet – különösen, ha térd, csípő vagy boka érintett. |
Reumás betegségek |
Az úgynevezett reumás típusú betegségek ellehetetleníthetik a normális járást az ízületi károsodás és a krónikus fájdalom miatt. |
Izomgyengeség |
A járászavarokért különösen az öröklött, izomgyengeséggel járó betegségek (izomdystrophia, myotonicus izomdisztrófia stb.) a felelősek. |
A porckorongsérv (porckorongsérv) gyakran súlyos fájdalmat jelent az érintettnek, aminek következtében járászavarok is kialakulhatnak. |
|
Nem ortopédiai betegség a szó szoros értelmében: A keringési zavarok fájdalmat okoznak a lábakban, ami azt jelenti, hogy az érintettek csak rövid távolságokat tudnak megtenni. |
|
Az izmok görcsössége |
Az izomfeszülés (izomtónus) növekedése az agy károsodásából eredhet, és megnehezítheti a normál járást. |
Sérülések |
Például a combcsont nyakának törése nagyon gyakori oka a járászavarnak idősebb korban. |
A járászavarok eddig említett testi okai mellett lelki problémák is felelősek lehetnek a járászavarért. A mögöttes mentális zavarok nagyon változatosak. A pszichogén járászavar az első világháború után, a háborúból hazatérőkön végzett kutatások révén vált ismertté.
A pszichogén járászavar azonban nem csak a PTSD összefüggésében fordul elő. A pszichológiai okok nagyon eltérőek lehetnek. Mindazonáltal mindegyikben közös, hogy elsősorban nem az idegrendszer vagy a mozgásszervi rendszer meghibásodása okozza őket, hanem valójában elsősorban pszichológiai természetűek.
Járási zavarok: Mikor kell orvoshoz fordulni?
Járási zavarok: Mit csinál az orvos?
Járászavar esetén a feltételezett októl függ, hogy melyik orvos a megfelelő kapcsolattartó. Ha a járászavar az idegrendszer (idegpályák, agy, gerincvelő) károsodása miatt nagyobb valószínűséggel neurológiai eredetű, akkor neurológus szakember tud segíteni.
Orvosi anamnézis (anamnézis)
Az orvoslátogatás elején részletes megbeszélés zajlik a páciens és az orvos között, amelyen keresztül fontos információk szerezhetők be a járászavar okáról. Orvosa különféle kérdéseket fog feltenni Önnek. Például:
- Mióta van járászavarod?
- A járászavar hirtelen jelentkezett, vagy fokozatosan?
- A járászavar mindig jelen van, vagy változnak a tünetek?
- Milyen helyzetekben fordul elő a járászavar?
- Szed valamilyen gyógyszert? Ha igen, melyiket?
- Volt-e korábbi betegsége (pl. szívinfarktus, szélütés, ortopédiai betegség)?
- A járászavaron kívül van-e egyéb panasza, mint például szédülés vagy érzékszervi zavar a karjaiban vagy lábaiban?
Fizikális vizsgálat
Ezenkívül az „időzített és menj” tesztet (felálláshoz és járáshoz szükséges idő) is használják. Ebben a tesztben arra kérik Önt, hogy álljon fel egy székből, sétáljon három métert, és üljön vissza a székre. Az orvos méri, hogy mennyi időre van szüksége ehhez. Ennek a gyakorlatnak a végrehajtása általában nem tart tovább 20 másodpercnél. Ha 30 másodpercnél tovább tart, az kórosnak minősül, ezért járászavar valószínű.
Ha a szem becsukása egyensúly- és kilengési problémákat okoz, az a gerincvelő információ-vezetésének zavarára utal, ami egyensúlyzavarhoz („spinalis ataxiához”) vezet. Ha nyitott szemmel már problémái vannak ezzel a gyakorlattal, és a szem becsukása nincs hatással a testtartásod stabilitására, ez inkább a kisagy károsodására utal.
A gyakorlat után az egyik irányba pedálozva megállapítják, hogy mennyit forgatta el pozícióját. A kiindulási helyzethez képest 45 foknál nagyobb elfordulás szembetűnő, és a kisagy vagy az egyensúlyszerv károsodását jelzi. A járás és az egyensúly felmérése mellett az orvos általános neurológiai vizsgálatot is végez. Ennek során felméri a reflexeket, az izomerőt és az érzékenységet.
További vizsgálatok
- Számítógépes tomográfia (CT) vagy mágneses rezonancia képalkotás (MRI)
- Idegvezetési sebesség mérése elektroneurográfiával (ENG)
- A vér és/vagy a cerebrospinális folyadék (CSF) vizsgálata
- Az agyhullámok mérése (elektroencephalográfia, EEG)
- Ideg-izom vezetés mérése (elektromiográfia, EMG)
- Szemvizsgálat, hallásvizsgálat
terápiákkal
Különösen ortopédiai okok esetén esetenként sebészeti beavatkozásra van szükség. A szupportív terápiás intézkedések, mint a fizioterápia (fizikoterápia) és a fizikai kezelési módszerek (például fürdő, masszázs, hőkezelés stb.) sok esetben hasznosak járászavarok esetén az izomerő erősítésére és a mozgáskoordináció javítására.
Járási zavarok: Mit tehetsz magad
A járászavar kezelésének részeként az ember elsajátít néhány járásgyakorlatot a gyógytornán. Ezeket rendszeresen el kell végezni otthon. Még akkor is, ha a fejlődés szó szerint lassú és „lépésről lépésre”. A még meglévő tartalékok erősítésével és mozgósításával az idegrendszer hibái gyakran kompenzálhatók.
Meglévő járászavar esetén az alkoholfogyasztást szükség esetén teljesen kerülni kell, mert az alkohol károsítja az agyat és az idegpályákat. A diabetes mellitus (cukorbetegség) okozta polyneuropathia a járászavarok egyik gyakori oka. Ha a cukorbetegséget időben észleli és kezeli az orvos, gyakran elkerülhetők olyan súlyos következmények, mint a járászavar.
Járási zavarok esetén fontos: esés megelőzés
Ha egy járászavarban szenvedő személy már elesett, vagy bármikor eshet, minden esetben megelőző intézkedéseket kell tenni az esés kockázatának és az esés lehetséges következményeinek minimalizálása érdekében.