Fibula törés és sípcsonttörés: leírás
A sípcsonttörés leggyakrabban a bokaízület közelében fordul elő, mivel ott a legkisebb a csont átmérője.
AO osztályozás
A sípcsont- és fibulatöréseket az AO osztályozás (Arbeitsgemeinschaft für Osteosynthesefragen) szerint a törés típusától és helyétől függően különböző töréstípusokba sorolják:
- A típus: csak egy csonttörési vonal, két csonttörési darab
- B típus: ék alakú csonttörési vonal, három csonttörési darab
- C típus: aprított törés három vagy több csonttöredékkel
Fibula törés és sípcsonttörés: tünetek
A sípcsont- vagy fibulatörés lehet nyitott vagy zárt. Nyílt törés esetén a bőr és a lágyrészek megsérülnek, így a törésvégek láthatóak. A nyílt sípcsonttörés különösen gyakran fordul elő, mivel a sípcsont elülső szélét csak kis mennyiségű lágyszövet veszi körül. Mindig nagy a sebfertőzés veszélye, mert a baktériumok könnyen behatolhatnak a nyílt sebbe.
Izolált fibula törés esetén a tünetek ritkák. A törést gyakran figyelmen kívül lehet hagyni, mert a sípcsont a teherbíró csont, és a betegek gyakran még mindig normálisan járhatnak a törött fibula ellenére.
Maisonneuve törés esetén, amikor a fibula magasan eltörik, és a középső malleolus eltörik, a tünetek általában csak a bokánál jelentkeznek.
Fibula törés és sípcsonttörés: okok és kockázati tényezők
A közvetlen trauma általában nagyobb erőt igényel. Ilyen törés közlekedési baleseteknél fordul elő, például amikor egy gyalogost elüt egy autó, vagy sportolás közben például, amikor egy futballista megrúgja egy csapattársa lábát. Ez gyakran további lágyrész-károsodást eredményez.
Izolált fibula törés akkor következik be, amikor közvetlen erőt fejtenek ki a lábszár külső oldalára, vagy csavarodó traumaként.
Fibula törés és sípcsonttörés: vizsgálatok és diagnózis.
Az ortopéd és traumasebész szakorvos a megfelelő kapcsolattartó személy a sípcsont- és fibulatörések diagnosztizálásában és kezelésében. Először megkérdezi Önt, hogy pontosan hogyan történt a baleset, és az Ön kórtörténetéről (kórtörténetéről). Az orvos által feltehető kérdések a következők:
- Le tudnád írni pontosan, hogyan történt a baleset?
- Fájdalmaid vannak?
- Tudsz súlyt rakni a lábadra?
- Tudja mozgatni a lábát vagy behajlítani a térdét?
Ezután az orvos alaposan megvizsgálja a lábát, és megvizsgálja az esetleges kísérő sérüléseket. A lábszár vizsgálatakor hallható és tapintható reccsenés (krepitáció) biztos jele lehet a lábszártörésnek. Ezenkívül az orvos ellenőrzi a perifériás impulzusokat, a láb érzékenységét és a lábizmok motoros működését.
Fibula törés és sípcsonttörés: képalkotás
Ha a pulzus már nem érezhető, vagy látható keringési zavar van, azonnal speciális ultrahangvizsgálatot (Doppler-szonográfiát) végzünk. Ha a vizsgálat nem tár fel egyértelmű leletet, az érröntgen (angiográfia) további segítséget jelenthet.
Fibula törés és sípcsonttörés: kezelés
A törés típusától függően a fibula törést és a sípcsonttörést konzervatívan vagy sebészileg kezelik.
Tibia és fibula törés: Konzervatív kezelés
Amíg a duzzanat el nem múlik, a lábat osztott gipszben rögzítik. Ezt követően a gipsz keringethető (zárt). Körülbelül két-négy hétig kell viselni. Ezt követően négy hétig járógipszet vagy Sarmiento gipszet kap a beteg, amivel térdhajlításra is alkalmas.
Tibia és fibula törés: műtét
Sebészeti beavatkozást mindig végeznek nyílt törés, elmozdult törés, aprított törés, ér- és idegsérüléssel járó törés, közelgő vagy fennálló kompartment szindróma esetén.
Jelentős lágyrész-károsodással járó aprított vagy defektusos törések esetén a lábszárat először külső rögzítővel stabilizáljuk. Ezt gyakran többszörösen sérült (politraumatizált) betegeknél végzik, amíg a végleges sebészi kezelés nem lehetséges.
A beültetett anyagokat (például lemezeket, intramedulláris körmöket) később – legkorábban tizenkét hónap múlva – ismét műtéti úton távolítják el.
Fibula törés és sípcsonttörés: a betegség lefolyása és prognózisa
A gyógyulási folyamat időtartama és lefolyása változó, és nagymértékben függ a kísérő lágyrész-sérülésektől. Ha a lágy szövetek épek, a gyógyulási folyamat lényegesen jobb. Ezzel szemben a lágyrész sérülésekkel járó törések és a defektusos törések gyakran szövődményekkel járnak.
Számos szövődmény fordulhat elő a fibula és a sípcsont törésével. Például az erek és az idegek is károsodhatnak. Ha a csont késéssel gyógyul, pszeudoarthrosis alakulhat ki. Ha egy törés nem gyógyul be a megfelelő helyzetben, az axiális forgási hibához vezethet. A fibula és a sípcsont törésének egyéb lehetséges szövődményei közé tartozik a fertőzés és a sebgyógyulási problémák.
